Mars haza!

Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:45
Matt Damon a Mentőexpedíció című filmben
Matt Damon egyedül marad a Marson, minden tudását és kreativitását megmozgatja, hogy életben maradjon – Ridley Scott ismét újdonsággal rukkol elő a Mentőexpedíció című filmjében. Ráadásul Jessica Chastain kapitánysága alatt indul a hihetetlen űrakció.

Napokban jött a hír, hogy folyékony sós vizet találtak a Marson. A hír szenzációs, és tudjuk, nem kellenek kis zöld emberkék ahhoz, hogy a vörös bolygó megint maga felé fordítsa a figyelmet. Ezek szerint a nézői kíváncsiság felszításával az istenek Sir Ridley Scott kezére játszanak, aki Mentőexpedíció című filmjének legalább a felét a Marson játszatja. Folyékony sós vízről ugyan nem esik szó a csupa izgalom történetben, de akad néhány fordulat, ami megmozgathatja a fantáziát.

Durván indul az űrsztori. Halottnak hitt társukat otthagyják a Marson, s hajójukon elmenekülnek az óriási vihar elől az űrexpedíció tagjai. És mert Hollywood kiszámítható, plusz látjuk, hogy az imént még a szkafanderben bóklászó Matt Damon nincs a megmenekültek között, biztosak lehetünk, hogy az otthagyott földi ember nem halt meg. És lőn. Mark, akit Matt Damon a tőle megszokott rejtelmes eszközeivel teljesen eszköztelenül hitelesít a kihalt Marson, valóban magához tér a vihar elültével, s bár félig betemeti a marsi homok, sikerül visszajutnia az expedíció üresen maradt támaszpontjára.

Scott remek drámai érzékkel tud sztorit indítani, s mire feleszmélünk a meglepetésből, ott találjuk magunkat egy szál egyedül egy idegen bolygón, több millió kilométernyire a Földtől. Ráadásul Scott nem adja olcsón, Marknak szembesülnie kell nem csak azzal, hogy egy befúródott antenna darabot kell kioperálnia a saját hasfalából, hanem hogy a kapcsolatteremtő műszerek felmondták a szolgálatot. A rendező atmoszférateremtő tehetségének köszönhetően a Mentőexpedíció legfőbb hatáseleme tehát rögtön a kezdeteknél működésbe lép: a néző nem tudja kivonni magát a tökéletes magány jéghideg rémülete alól, ami elképzelése szerint elfogná, ha ő lenne Matt Damon, azaz a mérnök-biológus Mark helyében.

Matt Damon, Jessica Chastain Fotó: Eamonn M. McCormack/Getty Images

Matt Damon, Jessica Chastain Fotó: Eamonn M. McCormack/Getty Images

Ez a mindent elborító „ha én volnék a helyében…” érzés, a Mars-magány az, amit Sir Ridley most újdonágként sikerrel hoz be a film világába. Ahogy anno sikerrel hozta be az emberi belsőben rejtőzködő, majd onnan váratlanul előtörő űrbéli rémet A nyolcadik utas: a Halál című sci-fijében. A hollywoodi ős-toposz, a cowboy-filmek magányos hőse itt űrkorszakhoz illő változatban lép elénk de lényegében hasonló adottságok mellett, egyedül, tökéletes magányos hősként száll szembe egy egész bolygó ismeretlen erőivel. Pisztoly helyett ott az esze. Kell-e ennél izgalmasabb mese?

De azért az öreg róka brit rendező tesz egy-két olyan gesztust, hogy lábánál fogva rángassa le a földre, pontosabban a marsra a különleges helyzet megindultságától éppen elszállni készülő nézőt. Mark kiváló űrszakember, pontosan tudja, minden azon múlik, hogy tud-e élelmet előállítani. És tud. Méghozzá a saját és társai emésztési végtermékének segítségével. 

És mert a természet így rendelkezett, hát óriási orrdugókat használ a szag ellen, miközben boldogan markolássza adagonként a termékenyítő anyagot a félbevágott krumplicskák elvetéséhez. És ezzel a remek humorral és jó adag tudományos információval is szolgáló jelenet tényleg leszállítja a nézőt a történet valóságának talajára, hogy a figyelmet a lényegre irányítsa. Nevezetesen arra, ami a legtöbb amerikai film egyik nagy értéke szerintem. Nem egyszerűen a küzdés, hanem a küzdés erős akarása mozgatja mindvégig a majdnem reménytelen helyzetben lévő filmhőst itt is. A tudás mellett a küzdeni akarással jut el oda is, hogy vizet tud termelni. A Marson. Tényleg szép történet.

Ebben a filmben szerintem ez a legszebb. Ez a „ne hagyd el magad a legkilátástalanabb helyzetben sem!” alapelve. Matt Damon persze egy izgalmas, különleges helyzetet megéneklő történet hőse, és ezen remekül szórakozunk. De közben itt arról is szó van, hogy ne add fel, míg csak egy apró lehetőséged van a túlélésre. Mark nem csak krumplit termel a Marson, hanem a műszereket úgy kezdi buherálni, ebből-abból úgy kezd egyfajta jeladót összeeszkábálni, hogy azok valóban jelet adnak az életéről, egészen a földi vevőállomásig.

A Mentőexpedíció a másik oldal, a NASA, ahol a vezetők és szakemberek persze most is ütköznek, ahogy az amerikai filmekben megszokott a vaskalapos vagy csak gyáva főnököket megleckéztetni. Scott belekavar egy kis világpolitikát is, Kína sem maradhat ki abból, hogy meginduljon az embermentő akció. Ezek a részek inkább amolyan kötelező penzumnak hatnak, udvarias gesztusnak a gazdaságilag nem akármilyen nagyhatalom Kína elismerése felé, s nem is túlzottan érdekesek. Ami viszont kialakul a Marson ügyködő Mark és a NASA-ban dolgozó űrgárda között, az minden lépésében rendkívül érdekes.

Ahogy a kreatív elme beindul és működik – ámulva figyelhetjük az egymással először csak betűnként kommunikáló két felet, majd a folyamatos kapcsolat fejlesztését. Hogy a valóságban aligha menne ez ilyen szépen? Lehet, de vegyük úgy, hogy a fejlődés sűrítését kapjuk a filmen, Scott tíz évet sűrít mondjuk pár száz sol idejére (a sol az űrbeli napidőegységnek felel meg), mert így izgalmas film. És mire valóban teljessé kerekedik a sztori egy ugri-bugri földi zseni ötletének köszönhetően, amelyben az az űrhajó is fontos szerepet kap a mentés akciójában, amelyen Mark űrhajós társai utaznak hazafelé Jessica Chastain kapitányi vezérlése alatt, addigra egy kicsit meghódítottuk a Marsot. És a Mars is meghódított minket.

A sztori lendülete valósággal sodorja az eseményeket, a kétféle helyszín összejátszása különösen alkalmas a feszültség fokozására. És a 3D-n kívül Ridley Scott semmiféle trükközéssel nem igyekszik túlcsordulóan fokozni a látványosságot. Ez a nyugodt és visszafogott, mondhatni bölcs önmegtartóztatás hitelesíti igazán a Marson tett szokatlan filmkirándulást.

(Mentőexpedíció ****)

Szerző

Orosz csapás Szíriában

Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:38
Putyin azt közölte, a terrorizmus ellen indítottak harcot Fotó: Europress Getty Images
Egyre erőteljesebb az orosz katonai szerepvállalás Szíriában. Orosz harci gépek első ízben hajtottak végre légicsapást az országban az Iszlám Állam (IS) ellen. Előzőleg Vlagyimir Putyin kérésére az orosz parlament adott zöld utat az orosz légierőnek a beavatkozásra. A Kreml ugyanakkor folyamatosan azt hangoztatja, nem terveznek szárazföldi beavatkozást.

Első ízben hajtott végre légicsapásokat Szíriában, az Iszlám állam állásaival szemben az orosz légierő. Először amerikai illetékesek számoltak be a manőverről, később maga Vlagyimir Putyin elnök közölte, hogy így segítenek Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, illetve fel akarnak lépni a terrorizmus ellen. A CNN közlése szerint az orosz gépek Homsz környékét támadták CNN. Szíriai források szerint három célpont került az orosz gépek célkeresztjébe. Moszkva előzőleg nem adott felvilágosítást arról Washingtonnal, hogy gépei hol tervezik a bevetést. Előzőleg Bassár el-Aszad elnök kért támogatást Moszkvától az IS elleni harchoz. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy mivel Oroszország Damaszkusz kérésének tesz eleget, ezért „az egyedüli állam, amelynek legitim joga van a légicsapásokhoz”.

A Kreml adminisztrációját vezető Szergej Ivanov, annyit közölt, hogy a „légierő bevetése természetesen nem tarthat örökké”. Arról nem tett említést, hány és milyen típusú harci gépeket vetettek be az IS ellen. Putyin egyébként már Barack Obama amerikai elnökkel folytatott hétfői tárgyalásai során kilátásba helyezte Oroszország szíriai szerepvállalásának további kiterjesztését. Az AFP amerikai illetékesre hivatkozva azt közölte, hogy John Kerry tiltakozott orosz kollégájánál, Szergej Lavrovnál a légicsapások miatt. Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt közölte, hogy hírszerzési központot hozott létre az iraki fővárosban. A bagdadi központ segítségével koordinálják az IS elleni fellépést. A Reuters pedig arról számolt be, hogy Moszkva már katonai szakértőket is küldött a bagdadi központba. Oroszország, Irak és Irán múlt héten állapodtak meg titkosszolgálati értesüléseik cseréjében.

Franciaország háborús bűnök miatt indít eljárást Bassár el-Aszad szíriai elnök és rezsimje ellen. A 2011 és 2013 közötti rémtetteit vizsgálják. Laurent Fabius francia külügyminiszter azt közölte, fel kell lépni az emberiség értékeivel szemben tett bűncselekmények ellen. „Felelősségünk, hogy felelősségre vonjuk a gyilkosokat” – hangoztatta a francia diplomácia vezetője. Az eljárást már szeptember 15-én indították meg, de csak szerdán jelentették be. A nyomozást egy volt fotóriporter, „César” vallomása alapján kezdték meg, aki 2013 júliusában menekült el az országból, s 55 ezer fényképet készített a rémtettekről. Fabius azt közölte, a fényképeken lévő holttesteken kínzás nyomai láthatóak.

Közlések szerint Franciaország első szíriai légicsapásai során legalább harminc szélsőséges vesztette életét. Körülbelül 20 szélsőséges sérült meg. Franciaország vasárnap hajtotta végre első légicsapásait az országban. Előzőleg csak Irakban hajtott végre hasonló manővert. A Pentagon bejelentette, leállítja azt a programját, amelynek során mérsékelt szíriai lázadókat képeztek ki. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, Peter Cook úgy fogalmazott, „szünetet iktatnak be”, s egyelőre nem küldenek több személyt a törökországi és jordániai kiképző táborokba. Ugyanakkor továbbra is keresnek jelölteket, mert később folytatni kívánják a kiképzéseket – tette hozzá. Washington tavasz óta képet ki lázadókat, a programra 500 millió dollárt különítettek el. A cél az volt, hogy 5000 embert képezzenek ki.

Szerző

Érvényt szereznek a minszki egyezménynek

Igaz ugyan, hogy a február 12-én aláírt minszki tűzszüneti megállapodás szerint egy hónapon belül ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből, úgy tűnik, most végre ez is megtörténik. Tegnap a konfliktus békés rendezésére létrejött úgynevezett kontaktcsoport, amelyben a szeparatisták képviselői is jelen vannak, ugyancsak Minszkben aláírta a 100 milliméterig terjedő fegyverek kivonásáról szóló nyilatkozatot.

Martin Sajdik, az EBESZ képviselőjének elmondása szerint a fegyverek kivonása a frontvonal mindkét oldalán 15 km-es távolságra, két szakaszban történik majd: az elsőre 15 nap, a másodikra 24 nap múlva kerül sor. A minszki tűzszüneti egyezmény 30 km-es pufferzóna kialakítását irányozza elő. Az övezetben szeptember elsejétől gyakorlatilag tűzszünet van, a politikai rendezés azonban még várat magára. E célból találkoznak a pénteken Párizsban "a normandiai négyek” (Angela Merkel, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin és Francois Hollande).

Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik vezetője a fegyverkivonási megállapodás aláírása után azt állította, hogy az ukrán hadsereg már nem lövi a „népköztársaság” területét, a terrorellenesnek nevezett harcok gyakorlatilag befejeződtek. A donbásziak a konfliktus befejezését látják abban is, hogy Petro Porosenko elnök elnapolta az újabb mozgósítást és a csapatok leszerelését rendelte el. Álláspontjuk szerint Porosenko csak azért nem hozta még nyilvánosságra a harcok befejeztét, mert tart a radikális önkéntes csapatok reakciójától.

Szerző