A politikai pedofília egyre inkább kezd mindennapos gyakorlattá válni, a gyerekeket ma már szégyentelenül használják élő díszletként a különböző állami, önkormányzati eseményeken, kormányablakot szinte átadni sem lehet a ceremóniára kivezényelt daloló óvodások nélkül. De nemcsak a mórahalmi vagy kisteleki ügyfélszolgálatok megnyitójára megrendelt, 4-5 évesekkel előadatott műsorszámok borzolták a kedélyeket. A közelmúltban több olyan esemény is történt, ahol iskolások-óvodások parancsszóra hajbókoltak a hatalom képviselői előtt.
* Áprilisban Tasó Lászlót, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt "lepte meg" születésnapja alkalmából egy nyíradonyi óvodás csoport, a politikust verssel köszöntötték.
* Egy héttel később egy fóti óvodában a kicsik ünnepi műsorral köszöntötték Merkwart Krisztián helyi jobbikos önkormányzati képviselőt, aki ugyan csak almát osztani ment az intézménybe, ám épp aznap lett 23 éves.
* Kazincbarcikán a város új szennyvíztisztító telepének korszerűsítését magába foglaló uniós projekt nyitórendezvényére rendeltek ki óvodásokat.
* A putnoki tanuszoda tavalyi alapkőletételénél Balog Zoltán humánminiszter egy széles esernyő alól mosolyogva szemlélte, amint az ünnepi ceremónia alkalmából helyi iskolások kis zászlókkal a kezükben a szakadó esőben tornáznak.
Mindez jól mutatja, hogy a politika egyre erőteljesebben van jelen a köznevelésben, ami persze nem csak az állami, önkormányzati biodíszlet megrendelésekben nyilvánul meg. A már említett almaosztogatás is jó példája annak, hogy pártpolitikusok előszeretettel látogatnak meg ilyen-olyan ürüggyel oktatási intézményeket, a gyerekekkel készült propagandaképek pedig szinte azon nyomban megjelennek a hivatalos felületeken vagy a politikusok Facebook oldalain. Emlékezetes Vona Gábor Jobbik elnök látogatása egy ózdi óvodában, de Orbán Viktor miniszterelnök is tett már - kamerák és fotósok kereszttüzében - "váratlan látogatást" Szakonyfalu óvodájában, ahol épp délutáni pihenésükből verték fel a gyerekeket.
Törvényellenes politikai üzenetek
Ugyancsak aggályos módon, több helyen - például Tatabányán vagy Újpesten - is előfordult, hogy a kormány bevándorlóellenes plakátjai iskolák kerítésein, udvarán jelentek meg annak ellenére, hogy politikai üzenetek terjesztése az oktatási intézményekben törvényellenes. Hatásuk ugyanakkor egyértelmű: a múlt héten jelent meg a hír, miszerint egy fővárosi általános iskola egyik hetedik osztályos diákja a nyári táboroztatás során rátámadt egy nála egy évvel fiatalabb, színesbőrű társára: kést nyomva az áldozat torkához. A támadó állítólag azt mondta, "takarodj innen, te bevándorló". Ugyancsak egy budapesti gimnázium diákjai arra vállalkoztak, hogy pogácsát sütnek a menekülteknek - ám mint kiderült, a pogácsákba egyes diákok beleköptek.
Politikának az iskolákban nincs helye - hallhattuk sokszor. Az oktatási intézményekben zajló politikai tevékenységet a jogszabályok is tiltják: "a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható" - áll a köznevelési törvényben. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés:
* Kell-e, lehet-e véglegesen száműzni a politikát a köznevelésből?
* Mit jelent pontosan az iskolai pártpolitizálás tilalma, hogyan viszonyul egymáshoz ma az iskola és a politika?
* Meg lehet-e akadályozni, és ha igen, hogyan a gyerekek politikai haszonszerzésre történő felhasználását?
Politikai rendelést közvetít az iskola
Az Eötvös Károly Intézet az imént említett esetek kapcsán is már több alkalommal feltette ezeket a kérdéseket, amelyre kutatók és szakértők segítségével igyekezett válaszokat találni. "Nem cél a politika száműzése a köznevelésből, az a diákok demokráciára nevelésének egyik feltétele. A fiatalok politikai szocializációját nem szabad kizárni, ám annak megfelelő fórumokat kell létrehozni" - hangzott el azon a kedd esti pódiumbeszélgetésen, amelyet az intézet rendezett "Politika az iskolában - használhatják-e gyerekeinket a politikusok?" címmel.
Csákó Mihály szociológus, a beszélgetés egyik résztvevője kijelentette: a tanulók helyzete a téma szempontjából nem javult az elmúlt tíz évben, a politika a legtöbb esetben informálisan, de erőteljesen jelen van az iskolákban. Csákó szerint a jelenség nem új, egy 2005-ben - ezt az évet az Európa Tanács a demokráciára nevelés évének nyilvánította - elvégzett vizsgálat szerint a magyar középiskolások 60-70 százaléka értett egyet azzal, hogy az országban csak egy párt, "egy erős ember" kellene, aki "kézben tartja a dolgokat" - ez azonban nem épp demokratikus politikai gondolkodásra vall.
"Ma a nagypolitikának van egy olyan törekvése, hogy az oktatáson keresztül egy meghatározott irányba terelje a társadalmat. Egy centrálisan irányított rendszerben ez szinte mindig így van. Ez politikai megrendelés, és az iskola alkalmas arra, hogy ezt közvetítse" - véli Horn György. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: politikailag maga az iskola nem tudja érdemben befolyásolni a gyerekeket. Majtényi László, az intézet elnöke szerint a politika hatása az iskolákban akkor lehet igazán veszélyes, ha az iskolán kívüli hatások is túlságosan egy irányba mutatnak.
Aggályos a politikusok iskolai jelenléte
Bár a politika iskolákba történő beszivárgásának, illetve a kormányhatalom ideologizált nevelésre törekvésének hatása ma még kevéssé érzékelhető, jogi szempontból viszont súlyosan aggályos a pártpolitikusok jelenléte az oktatási intézményekben éppúgy, mint a gyerekek politikai eszközként való felhasználása. "Ma a világ legtermészetesebb dolga, hogy a polgármester bemegy az iskolai tanévnyitóra, vagy hogy ott ül egy országgyűlési képviselő. Pedig a valójában ez gondot jelent" - véli Somody Bernadette. Az intézet igazgatója elmondta, több esetet is vizsgáltak, óvodavezetőkkel beszélgettek, s kiderült: sok szülő még büszke is arra, hogy gyermekük politikusok mellett, az újságban szerepelhet. Pedig a gyerekek eltárgyiasítása a véleményszabadság, a lelkiismereti szabadság, az emberi méltóság súlyos sérelmét jelenti.
Mindezen az sem javít, ha a gyerekek elvileg önkéntesen vállalnak részt az eseményekben. "Az önkéntesség sokszoros szempontból sem működhet, az oktatás valamennyi szereplője kiszolgáltatott helyzetben van - nemcsak a gyerekek, de a tanárok, a szülők is" - hangsúlyozta Mráz Attila. A Társaság a Szabadságjogokért tanszabadság programjának munkatársa úgy véli, a gyerekeket a törvény is kötelezi arra, hogy tanítási időben részt vegyenek a különböző eseményeken, a tanárokra, intézményvezetőkre pedig politikai nyomás is nehezedhet. Mráz szerint "tudatni kell az érintettekkel, hogy vannak jogaik és fellépési lehetőségeik. Fontos, hogy megjelenjen egy ellenkező irányú nyomás is, módszeresen ellenerőt kell gyakorolnunk".
Az intézet a Történelemtanárok Egyletével együttműködve novembertől ingyenes képzési programot is indít pedagógusoknak az iskola és a politika viszonyáról annak érdekében, hogy a tanárok megismerhessék jogaikat és kevésbé legyenek kiszolgáltatottak a mindenkori hatalommal szemben. A programról bővebben az iskolaespolitika.hu weboldalon lehet olvasni.