Máshol is voksokat hoz a populizmus

Publikálás dátuma
2015.10.02. 07:31
2013 végén, a koalíciós szerződés aláírásakor még jobb volt a viszony Seehoer és Merkel között Fotó: Europress Getty Images/Sean
Felmérések szerint növekszik azon európai politikai pártok támogatottsága, amelyek a bevándorlásellenességre, populizmusra építenek. Angela Merkel népszerűsége, aki menekültek százezreinek nyújt menedéket, viszont csökken. Európában azonban még nem feltétlenül kell a szélsőségesek veszélyétől tartani.

Horvátország

Horvátországban Zoran Milanovic miniszterelnök rendre azt hangoztatja, hogy amíg ő kormányfő marad, addig nem gördítenek akadályt a menekültek továbbhaladása elé. A miniszterelnök kedden a rendőrségnek is gratulált ahhoz a „szívélyességhez, ahogy a menekültekkel bántak”. Horvátország sem befogadni akarja a menekülteket, hanem biztosítja továbbhaladásukat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Milanovic ne használná fel belpolitikai célokra a menekültválságot, de ő nem iszlám veszéllyel riogat, hanem a horvát-szerb viszonyban generált feszültségeket azzal, hogy lezáratta határátkelőit, amiért Brüsszel is megrótta. Több sem kellett a szerb lapoknak, éles, s időnként a józan ész határain túlmenő szalagcímekkel jelentkeztek Belgrádban a nyugati szomszédról. Az egyik legújabb gyöngyszem a Blic címe, amely szerint Milanovic „Észak-Koreává akarja változtatni Horvátországot”.

A napokban már közöltük azt a felmérést, amely szerint ez a szomszédokkal szembeni konfrontációra építő politika akár nyerő is lehet a kormányfő számára, hiszen bár pártját, a szociáldemokrata SDP-t tavasszal még minden közvéleménykutató iroda leírta, s nem adott esélyt számára a november végén megrendezendő választáson való győzelemre, mostanra igencsak megváltozott a helyzet. Bár a Crobarometar iroda múlt pénteken közzétett felmérése szerint továbbra is jelentős, 4,7 százalékos a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) előnye a szociáldemokratákkal szemben, de a felmérés szerint szeptemberben egy hónap alatt nőtt 4 százalékkal az SDP népszerűsége. A Crobarometar szerint a HDZ-vezette koalíció 29,6-36,4, az SDP-é 25,8-32,4 százalékon áll.

AZ SDP szárnyalása megrémítette a HDZ-t, amely egyre hevesebb támadásokat intéz a horvát miniszterelnökkel szemben. A konzervatív párt nemzetközi titkára a napokban úgy foglalt állást, hogy Milanovic „amatőr, ad hoc módon kezeli a menekültválságot”.

Szlovákia

Egyértelműen belpolitikai célokra használja fel a menekültválságot Robert Fico. Nincs ebben semmi meglepő, a szlovák miniszterelnök mindig kiválóan értett ahhoz, hogy a populizmust hogyan tudja saját érdekeinek megfelelően felhasználni. Fico azonban elvetette a sulykot, hiszen politikájával kiverte a biztosítékot az európai szocialistáknál. A szlovák kormányfőt alighanem meglepte Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vezetőjének keménysége, aki azt javasolta, függesszék fel az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) szlovák kormánypárt tagságát az Európai Szocialisták Pártjában (PES). Fico hétfőn személyesen vesz részt Robert Fico az EP szocialista frakciójának strasbourgi ülésén.

Hírek szerint három feltétel teljesülése esetén nem függesztenék fel vagy zárnák ki a Smert a PES-ből. Felszólítják a szlovák politikust arra, hogy ne jelentse fel az Európai Bizottságot és fogadja el a minősített többséggel meghozott brüsszeli döntést a kötelező menekültkvótákról. Nyilvánosan el kell határolódnia a muszlimokkal, valamint a romákkal kapcsolatos szlovákiai idegengyűlölő megnyilvánulásaitól és tiszteletben kell tartania a baloldali értékeket. Fico számára a belpolitika mindig felülírta a külpolitikát, vagy azt, hogy a külföld hogyan vélekedik pártja egyes intézkedéseiről. Fico mostanság egyetlen fórumot sem szalaszt el arra, hogy ne bírálja az uniós menekültügyi politikát, a kvótarendszert.

Andrej Kiska elnök ugyanakkor nem osztja ezt a bevándorlásellenes politikát. A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján tartott megemlékezésen, augusztus végén úgy foglalt állást, annak a menekültnek, akinek hazájában veszélyben van az élete és segítségre van szüksége, Szlovákiának minden téren ki kell fejezni iránta a szolidaritását. Bár a szlovák közvéleménykutatások nem tartoznak Európában a legmegbízhatóbban közé, ha a Focus iroda felmérését vesszük alapul, Fico populista politikája ezúttal is eredményes. Míg ugyanis az augusztus 11-én közölt felmérés szerint a Smer 34,6 százalékon állt, ugyanezen ügynökség szeptember 14-i adatai szerint egy hónappal később már 37,7 százalék szavazott volna rá, ami több mint három százalékos emelkedésnek felel meg.

Nyilván a felmérés eredményét számos tényező befolyásolhatja, s a Focus rendre elég tág, 2,7-5,7 százalékos hibahatárt állapít meg, de azért ilyen emelkedés már mindenképpen figyelemreméltó. Ez az emelkedés pedig arra ösztökélheti Ficót, illetve minden a konfrontációra építő politikust, hogy folytassa addigi feszültségkeltő politikáját.

Szerbia

Aleksandar Vucic miniszterelnök azt a politikát képviseli, hogy emberi módon kell bánni a menekültekkel. Továbbhaladásukat nem akadályozza a rendőrség. A szerb miniszterelnök ügyel arra, ne tegyen olyan lépést, amely veszélybe sodorhatná hazája uniós integrációját, s ezt Brüsszel talán azzal értékeli, hogy már az idén (legrosszabb esetben jövő év elején) megnyithatják az első csatlakozási fejezetet Belgráddal. Szeptemberi közvélemény-kutatás híján egyelőre nem mutatható ki, hogy Vucic, illetve az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) népszerűségét befolyásolta-e a Horvátországgal kialakult szócsata. Ennek azonban Szerbia esetében nincs is nagy jelentősége.

Az SNS olyan fölénnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat, hogy egy-két százalékos plusz vagy mínusz már nem nyom sokat a latban. A Faktor Plus iroda augusztus 31-én közölt felmérése szerint a haladók 51 százalékon állnak, a koalíciós partner szerb szocialisták már csak mindössze kilencen, a demokraták hét százalékon. A felmérések ugyanakkor azt is egyértelműen alátámasztják, hogy az SNS potenciális szavazóinak több mint a fele csak Vucic személye miatt voksolna a haladókra. Messze a legnépszerűbb politikus hazájában: 56 százalék hisz neki, 31 százalék nem.

Frissítve: 2015.10.01. 21:43

Putyin elmondja, miért bombázzák Szíriát?

Francois Hollande francia államfő és Vlagyimir Putyin elnök pénteken a szíriai helyzetről is egyeztetni fog, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek Angela Merkel német kancellárral és Petro Porosenko ukrán államfővel az ukrajnai békefolyamat újraindítása érdekében.

Az úgynevezett "normandiai négyek" (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) régóta eldöntött párizsi csúcstalálkozójának külön aktualitás ad, hogy Oroszország szerdán légicsapásokat indított Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen. A szíriai helyzet és a kétoldalú kapcsolatok is naprenden lesznek a francia és orosz elnök kétoldalú megbeszélésén - jelezte csütörtökön a francia elnöki hivatal. 

Oroszország - amely széles körű nemzetközi összefogást sürget Szíriában az IÁ ellen -, és Franciaország nem ért egyet Bassár el-Aszad elnök sorsát illetően. A rezsimet Moszkva támogatja, Párizs viszont a szíriai válság legfőbb okának tartja, s mielőbbi távozását sürgeti.

"Franciaország egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak: az együttműködés Szíriában csak három feltétel esetén teljesülhet. Először is a légicsapásoknak Szíriában kizárólag az IÁ-t és az al-Kaidát kell célozniuk, más célpontokat nem, másodszor a vegyi fegyverekkel történő bombázást be kell fejezni, harmadszorra pedig egyértelmű politikai átmenetre van szükség, amelynek végén Bassár al-Aszad elnöknek távoznia kell" - hangsúlyozta az elnöki hivatal. Párizs más nyugati államokhoz hasonlóan úgy véli, hogy az első orosz légi csapások Szíriában nem az IÁ állásait célozták. 

"Oroszország nem az Iszlám Állam állásait bombázta, hanem ellenzéki csoportokat, ami megerősíti, hogy inkább támogatja Bassár al-Aszad rezsimjét, mint harcol az IÁ ellen" - vélte egy neve elhallgatását kérő francia diplomata. Vlagyimir Putyin a francia elnöki hivatalban várhatóan Angela Merkel német kancellárral is külön megbeszélést folytat.

Az Elysée-palota szerint a szíriai konfliktus befolyással lesz a pénteki csúcstalálkozó hangulatára, amelyet régóta terveznek az ukrán válság rendezésére, jóllehet a két témát a felek el kívánják egymástól választani. A normandiai négyek vezetői 2014 június óta negyedik alkalommal fognak találkozni, mielőtt az Európai Unió az év végén megvizsgálja, hogy teljesültek-e a februári minszki csúcstalálkozón tető alá hozott egyezségek a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról Ukrajna keleti részéből, s ennek eredményeként enyhíthetők-e a szankciók Oroszországgal szemben.

A francia elnök szeptember elején jelezte, hogy a szankciók feloldásáért fog szót emelni, amennyiben Ukrajna decentralizációs folyamata megvalósul. "Végre kell hajtani a választásokat illető kötelezettségvállalásokat, a decentralizációs alkotmánymódosítást Ukrajna keleti régióiban, és ha a folyamat megtörtént, az (Oroszországot sújtó) szankciók feloldásért fogok szót emelni, mert ezt volt annak a feltétele" - mondta Hollande. 

Ez a kijelentés aggodalmat keltett Kijevben, ahol tartottak az orosz-nyugati kapcsolatok újbóli megerősödésétől, elsősorban Moszkvának a terrorellenes koalíció létrehozásáról szóló javaslata miatt Szíriában. Kijev és a nyugati vezetők is azt remélik, hogy Párizsban sikerül előrelépést elérni a határellenőrzést illetően, illetve annak érdekében, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői bejuthassanak a szakadárok által felügyelt területekre. 

A találkozó előtt 48 órával Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaságának (DNR) vezetője aláírta az EBESZ, Oroszország és Ukrajna képviselőivel kötött megállapodást, amely rendelkezik a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű fegyverek visszavonásáról a kelet-ukrajnai frontvonal menti ütközőzónából. 

Francia forrás szerint a politikai kérdések viszont még nem tisztázottak, nevezetesen a megfigyelők és az ukrán választási biztosság beengedése a területekre. A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták saját szabályaik szerint kívánják megtartani a választásokat október 18-án Donyeck, november 1-én pedig Luhanszk megyében, majd a második fordulót februárban.

Szerző

Felfüggesztett börtönre ítélték a jobbikos polgármestert

Első fokon egy év, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az Ajkai Járásbíróság szerdán Ferenczi Gábort, Devecser jobbikos polgármesterét, aki 2013-ban halálos balesetet okozott - tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék csütörtökön, az ítélet nem jogerős.

A közlemény szerint Ferenczi Gábort szerdán halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondta ki bűnösnek az első fokú bíróság. A politikust a felfüggesztett szabadságvesztés mellett három évre eltiltották a közúti járművezetéstől. 

A naptól nem látta az asszonyt

Ferenczi Gábor akkori jobbikos országgyűlési képviselő 2013. május 21-én reggel Ajkán autójával sodort el egy idős asszonyt, aki a baleset következtében életét vesztette. A Jobbik aznap kiadott közleménye szerint a szabályosan közlekedő politikust a szembesütő erős napfény akadályozta a látásban, így nem vette észre az autója elé kerékpárját kitoló 93 éves asszonyt, és a balesetet nem tudta elkerülni. Ferenczi Gábor a helyszínen szondát fújt, amely alkoholfogyasztást nem mutatott ki, később pedig lemondott mentelmi jogáról.

Felmentést kértek

A veol.hu portál tudósítása szerint az ügyész fogházbüntetés kiszabását, míg a védő a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentését kérte. A bíró indoklásában azt mondta: az észlelési és cselekvési késedelem felróható a vádlottnak, de a szándékosság nem, ezért rótt ki a vádlottra felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet kihirdetése után az ügyész gondolkodási időt kért, míg a vádlott és ügyvédje fellebbezést jelentett be - írta a portál.

Szerző