Horvátország
Horvátországban Zoran Milanovic miniszterelnök rendre azt hangoztatja, hogy amíg ő kormányfő marad, addig nem gördítenek akadályt a menekültek továbbhaladása elé. A miniszterelnök kedden a rendőrségnek is gratulált ahhoz a „szívélyességhez, ahogy a menekültekkel bántak”. Horvátország sem befogadni akarja a menekülteket, hanem biztosítja továbbhaladásukat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Milanovic ne használná fel belpolitikai célokra a menekültválságot, de ő nem iszlám veszéllyel riogat, hanem a horvát-szerb viszonyban generált feszültségeket azzal, hogy lezáratta határátkelőit, amiért Brüsszel is megrótta. Több sem kellett a szerb lapoknak, éles, s időnként a józan ész határain túlmenő szalagcímekkel jelentkeztek Belgrádban a nyugati szomszédról. Az egyik legújabb gyöngyszem a Blic címe, amely szerint Milanovic „Észak-Koreává akarja változtatni Horvátországot”.
A napokban már közöltük azt a felmérést, amely szerint ez a szomszédokkal szembeni konfrontációra építő politika akár nyerő is lehet a kormányfő számára, hiszen bár pártját, a szociáldemokrata SDP-t tavasszal még minden közvéleménykutató iroda leírta, s nem adott esélyt számára a november végén megrendezendő választáson való győzelemre, mostanra igencsak megváltozott a helyzet. Bár a Crobarometar iroda múlt pénteken közzétett felmérése szerint továbbra is jelentős, 4,7 százalékos a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) előnye a szociáldemokratákkal szemben, de a felmérés szerint szeptemberben egy hónap alatt nőtt 4 százalékkal az SDP népszerűsége. A Crobarometar szerint a HDZ-vezette koalíció 29,6-36,4, az SDP-é 25,8-32,4 százalékon áll.
AZ SDP szárnyalása megrémítette a HDZ-t, amely egyre hevesebb támadásokat intéz a horvát miniszterelnökkel szemben. A konzervatív párt nemzetközi titkára a napokban úgy foglalt állást, hogy Milanovic „amatőr, ad hoc módon kezeli a menekültválságot”.
Szlovákia
Egyértelműen belpolitikai célokra használja fel a menekültválságot Robert Fico. Nincs ebben semmi meglepő, a szlovák miniszterelnök mindig kiválóan értett ahhoz, hogy a populizmust hogyan tudja saját érdekeinek megfelelően felhasználni. Fico azonban elvetette a sulykot, hiszen politikájával kiverte a biztosítékot az európai szocialistáknál. A szlovák kormányfőt alighanem meglepte Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vezetőjének keménysége, aki azt javasolta, függesszék fel az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) szlovák kormánypárt tagságát az Európai Szocialisták Pártjában (PES). Fico hétfőn személyesen vesz részt Robert Fico az EP szocialista frakciójának strasbourgi ülésén.
Hírek szerint három feltétel teljesülése esetén nem függesztenék fel vagy zárnák ki a Smert a PES-ből. Felszólítják a szlovák politikust arra, hogy ne jelentse fel az Európai Bizottságot és fogadja el a minősített többséggel meghozott brüsszeli döntést a kötelező menekültkvótákról. Nyilvánosan el kell határolódnia a muszlimokkal, valamint a romákkal kapcsolatos szlovákiai idegengyűlölő megnyilvánulásaitól és tiszteletben kell tartania a baloldali értékeket. Fico számára a belpolitika mindig felülírta a külpolitikát, vagy azt, hogy a külföld hogyan vélekedik pártja egyes intézkedéseiről. Fico mostanság egyetlen fórumot sem szalaszt el arra, hogy ne bírálja az uniós menekültügyi politikát, a kvótarendszert.
Andrej Kiska elnök ugyanakkor nem osztja ezt a bevándorlásellenes politikát. A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján tartott megemlékezésen, augusztus végén úgy foglalt állást, annak a menekültnek, akinek hazájában veszélyben van az élete és segítségre van szüksége, Szlovákiának minden téren ki kell fejezni iránta a szolidaritását. Bár a szlovák közvéleménykutatások nem tartoznak Európában a legmegbízhatóbban közé, ha a Focus iroda felmérését vesszük alapul, Fico populista politikája ezúttal is eredményes. Míg ugyanis az augusztus 11-én közölt felmérés szerint a Smer 34,6 százalékon állt, ugyanezen ügynökség szeptember 14-i adatai szerint egy hónappal később már 37,7 százalék szavazott volna rá, ami több mint három százalékos emelkedésnek felel meg.
Nyilván a felmérés eredményét számos tényező befolyásolhatja, s a Focus rendre elég tág, 2,7-5,7 százalékos hibahatárt állapít meg, de azért ilyen emelkedés már mindenképpen figyelemreméltó. Ez az emelkedés pedig arra ösztökélheti Ficót, illetve minden a konfrontációra építő politikust, hogy folytassa addigi feszültségkeltő politikáját.
Szerbia
Aleksandar Vucic miniszterelnök azt a politikát képviseli, hogy emberi módon kell bánni a menekültekkel. Továbbhaladásukat nem akadályozza a rendőrség. A szerb miniszterelnök ügyel arra, ne tegyen olyan lépést, amely veszélybe sodorhatná hazája uniós integrációját, s ezt Brüsszel talán azzal értékeli, hogy már az idén (legrosszabb esetben jövő év elején) megnyithatják az első csatlakozási fejezetet Belgráddal. Szeptemberi közvélemény-kutatás híján egyelőre nem mutatható ki, hogy Vucic, illetve az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) népszerűségét befolyásolta-e a Horvátországgal kialakult szócsata. Ennek azonban Szerbia esetében nincs is nagy jelentősége.
Az SNS olyan fölénnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat, hogy egy-két százalékos plusz vagy mínusz már nem nyom sokat a latban. A Faktor Plus iroda augusztus 31-én közölt felmérése szerint a haladók 51 százalékon állnak, a koalíciós partner szerb szocialisták már csak mindössze kilencen, a demokraták hét százalékon. A felmérések ugyanakkor azt is egyértelműen alátámasztják, hogy az SNS potenciális szavazóinak több mint a fele csak Vucic személye miatt voksolna a haladókra. Messze a legnépszerűbb politikus hazájában: 56 százalék hisz neki, 31 százalék nem.
