Közfoglalkoztatási kiállításon nézelődött Pintér Sándor

Publikálás dátuma
2015.10.02. 16:52
MTI Fotó: Kallos Bea
Az ismertető szerint a közfoglalkoztatás értékeit hivatott bemutatni a Közfoglalkoztatási Kiállítások rendezvénysorozat, amely a megyei rendezvények mellett – idén először – országos keretek között is zajlik. A központi események ma és holnap a Vajdahunyad várában zajlanak,  ahol az ország minden tájáról, összesen 110 település mutatja be a közfoglalkoztatásban előállított portékáit, terményeit.

Az MTI fotója megörökítette azt a pillanatot, amikor is  Pintér Sándor belügyminiszter és Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó tetszéssel nézegeti az egyik kiállított "portékát." És minden bizonnyal ugyanolyan tetszéssel nézegették, a kiállítás élő díszleteit, a nyilván nem Gucci-öltönyökben feszítő kosárfonók "bemutatóját" - komolyabb "dizájnt" nem szántak a jelenetnek a szervezetők -  a Közfoglalkoztatási kiállításon. 

Szerző

A vörösiszap-katasztrófára emlékezett az EP delegáció Kolontáron

Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja pénteken Kolontáron. Ulrike Lunacek, az EP alelnöke kiemelte, hogy az európai gyakorlat szerint a károkozó cég fizet, és ennek az elvnek a megerősítésére van szükség Magyarországon is.

Felidézte, öt évvel ezelőtt is járt a helyszínen, akkor kártérítést sürgetett a károsultak számára, valamint magyar és európai szinten is annak átgondolását szorgalmazta, hogy milyen lépésekre van szükség a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében. Hozzátette: jó érzés látni, hogy azóta a károsultak új otthonokba költözhettek és az áldozatoknak emléket állítottak.

Jávor Benedek, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke is azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb teendő a károkozó pénzügyi felelősségét megteremtő jogi szabályozás megalapozása. Az európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa közölte: a vörösiszap-katasztrófa emberéleteket követelt, súlyos környezeti károkat és példátlan szennyezést okozott, a helyreállítás pedig az adófizetők 40 milliárd forintjából történt meg. Olyan európai szintű jogi szabályozásra van szükség, amely a károkozó felelősségét állapítja meg - tette hozzá.

Jávor beszélt arról is, hogy a katasztrófa előzményei messzire nyúlnak vissza: tervezési, üzemeltetési hiányosságok és a hatósági felügyelet nem megfelelő volta okozta azt, hogy 2010 októberében a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójában átszakadt a gát és az erősen lúgos zagy elárasztotta a területet. Az elsődleges feladat a kár mérséklése volt, és a katasztrófavédelem munkatársainak sikerült megakadályozniuk, hogy a szennyeződés elérje a Dunát. Jelenleg azonban nincs olyan szabályozás, amely a károkozót rákényszerítené arra, hogy ilyen esetben anyagilag helytálljon. Ezért az EP környezetvédelmi bizottságában más képviselőkkel együtt kezdeményezték, hogy a jövő héten plenáris ülésen vitassák meg Strasbourgban, miként értékelik a katasztrófa következményeit és mit kívánnak tenni a hasonló események megelőzése érdekében, valamint ezzel kapcsolatban egy konferenciát is szerveznek - jelezte Jávor Benedek.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere arról beszélt, hogy bár az anyagi kárpótlást megkapták az érintettek, erkölcsileg óriási kár érte őket, amely a mai napig feldolgozhatatlan. A kárpótlás egy részét közösségi célokra fordították, az infrastruktúrát fejlesztették, szennyvízcsatornát építettek, művelődési ház épült és egy buszt is kapott a település - foglalta össze a polgármester. A megemlékezés folytatásaként az Európai Parlament delegációja koszorút helyezett el a vörösiszap-katasztrófa kolontári és devecseri helyszínén.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult.



Szerző
Frissítve: 2015.10.02. 17:18

"Közmunkatanácsot" hozna létre Tarlós

Fővárosi közfejlesztési tanács létrehozására vonatkozó javaslatot kíván tenni a kormány számára Tarlós István.

A főpolgármester pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a Budapest Közfejlesztési Tanácsnak a fejlesztések rangsorolása és összehangolása, valamint a forráskoordináció lenne a fő feladata. Elmondta azt is, hogy az európai uniós és a központi költségvetési források bevonása és összehangolása érdekében tervszerződést kötnének a kormánnyal. A testület a Podmaniczky Frigyes által egykor létrehozott közmunkák tanácsának mintájára alakulna meg.

Tarlós István emlékeztetett arra, a kormány és a főváros között 2013 óta van egy megállapodás, amelyben a felek vállalták, hogy a nagy fővárosi fejlesztéseit közösen készítik elő és dolgozzák ki. Ennek szellemében a kormány átvállalta az adósságállományt, így a főváros hitelképessége helyreállt - jegyezte meg. A főpolgármester hangsúlyozta: Budapest a legfelkészültebb kedvezményezett ma Magyarországon.

Tarlós István közölte, Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnokkal benyújtanak majd egy javaslatot, amely azt célozza, hogy a főváros hozzon létre egy közbeszerzéseket lebonyolító céget 2016 elején. Ez a cég a fővárosi önkormányzat közbeszerzéseinek teljes lebonyolítását végezné. Bizonyos összeghatár feletti fejlesztések esetében a fővárosi cégeknek egyeztetési kötelességük lenne - mondta.

A fővárosi fejlesztésekről szólva a főpolgármester beszélt arról, hogy Budapesten 416 barnamezős terület van, ebből 88 Budán. Ezek esetében több mint száz projektről lehet beszélni. A fővárosnak 36 kidolgozott közlekedésfejlesztési projektje van - jegyezte meg.

A Széll Kálmán tér felújítása kapcsán elmondta, hogy a közbeszerzés elhúzódása várhatóan három hónapos csúszást okoz a befejezésben. Megjegyezte, lesz Budapesten Moszkva tér, de még nem dőlt el, hogy hol. A kérdés Moszkva főpolgármesterének látogatása során dőlhet el.

Tarlós István kitért arra, támogatja Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek az elképzelését, hogy esetleg Pest megyét leválasztanák Budapestről az uniós támogatások vonatkozásában a pályázatok miatt.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, felbontja a szerződést a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel, arról beszélt: a pályázatot 2004-ben írták ki, az említett - a főváros számára hátrányos - szerződést szövegszerű tartalmáról 2006 márciusában döntöttek.

Elmondta, a döntéshez minősített többségre, 34 szavazatra volt szükség. A szerződést 44 szavazattal fogadta el akkor a Fővárosi Közgyűlés, ebből 37 szocialista, illetve szabad demokrata voks volt. Erre azt mondani, hogy a Fidesz erőltette át a szerződést szocialista-szabad demokrata támogatással, az enyhén szólva nem fedi a valóságot - tette hozzá. Tarlós István elmondta, egy új pályázat keretében meghirdetik majd ugyanezt a típusú tevékenységet.

Kocsis Máté szólt arról, gondolkodnak azon, hogy olyan szabályozást dolgoznak ki, amely egységes és rendezett fővárosi reklámfelületeket biztosítana. Kijelentette: a főváros szerződésbontásról szóló döntése mögött egyszerű szerződés-felülvizsgálati ellenőrzési folyamat áll.

Tarlós István a dugódíj kapcsán arról beszélt, hogy ha azt nem vezetnék be, akkor az Európai Unió jó pár milliárdot visszavenne. Egyelőre nincs végleges döntés a zónahatárokról és a díjakról sem. Közölte, a kormány még nem válaszolt az ezzel és a BKV finanszírozásával kapcsolatos fővárosi megkeresésre. Tarlós István szerint várhatóan októberben lesz döntés.

Szerző