Portugália: szavazás mentőcsomag után

Az Európai Unióban nagy figyelemmel követik a portugál parlamenti választások alakulását. Az előrejelzések szerint a 2011 óta kormányzó középjobb koalíció esélyt kaphat a folytatásra, annak ellenére, hogy a Pedro Passos Coelho vezette kormányzat hajtotta végre a kemény megszorító intézkedéseket. Ez az első voksolás azóta, hogy Lisszabon lezárta uniós segélyprogramját. Portugáliában nem alakult ki a spanyol Podemoshoz hasonló radikális tiltakozó mozgalom.

Az 1974-es szegfűs forradalom óta a legalacsonyabb lehet a részvétel a vasárnapi választáson, a 9,4 millió választásra jogosult polgárnak legfeljebb a 60 százaléka járul majd az urnákhoz az Ibériai-félsziget kisebbik államában. A demokráciához való visszatérést követően több mint 90 százalékos volt a választási részvétel, ám a legendás idők elmúltak, a portugál választók szkeptikusan tekintenek a jövőbe, s ez a mostani szavazási kedven is meglátszhat.

Kiábrándultak a portugálok, sokan a lábukkal is szavaztak, 2011 óta évente 120 ezer ember, összesen majd félmillió ment külföldre a jobb megélhetés reményében, s noha láthatók biztató jelek a gazdaságban, még nem érzékelhető, hogy megfordult volna a trend. Portugália 2011-ben – Görögország és Írország után – kényszerült 78 milliárd eurós (88 milliárd dolláros) mentőcsomagot kérni az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Központi Banktól (ECB). Míg azonban Athén egyre mélyebben csúszott a válságba, a portugálok felvállalták a nehéz döntéseket.

Portugália tavaly májusban sikeresen lezárta segélyprogramját, ahogyan egyébként Írország is. E hét szerdáján az IMF is bezárta lisszaboni irodáját, s tisztviselői hazautaztak Lisszabonból. Idén a hitelminősítők - a Fitch, a Moody’s, illetve a Standard & Poors - ugyan valamelyest javítottak az ország besorolásán, s nem számítanak drámai fordulatra a gazdaságpolitikában a vasárnapi voksolás után sem, de még mindig a beruházásra ajánlott szint alá sorolják Portugáliát. A gazdaság jelenlegi helyzetét ugyanakkor össze sem lehet hasonlítani a 2010-es időszakéval.

Pedro Passos Coelho kormányfő „a trojka jó tanulója” – így jellemezte a portugál miniszterelnököt a madridi El País. Még az előző, szocialista lisszaboni kormány folyamodott segítségért Brüsszelhez, s bele is bukott a válságba. A fájdalmas gyógymód végrehajtását már a középjobb koalíció kezdte el, s Passos Coelho azt ígérte, túl is szárnyalja a hitelezők elvárásait. A mentőprogram szigorú feltételeire hivatkozva drasztikus változtatásokat fogadtatott el, karcsúsította az önkormányzati rendszert, a 18 tartomány élére nem nevezett ki kormányzókat, bírákat bocsátott el, csökkentette a fizetéseket, a nyugdíjakat, iskolákat, kórházakat, követségeket, konzulátusokat zárt be. Az áfát 13-ról 23 százalékra emelték. Privatizálták a postát, az áramszolgáltató cégeket, a biztosítókat, a TAP légitársaságot, koncesszióba adták a portói metró és a buszvállalat működtetését. A megszorító program végrehajtása meg is hozta az eredményt, a költségvetési deficitet a GDP 9,8 százalékáról 3 százalékra csökkentették. Javultak a foglalkoztatottsági adatok, a munkanélküliséget 17,5 százalékról 12,4 százalékra sikerült leszorítani. Minden ötödik portugál ugyanakkor a szegénységi küszöb alatt él.

Görögországgal és Spanyolországgal ellentétben Portugáliában nem erősödtek meg a megszorítások ellen tiltakozó mozgalmakból kinőtt új pártok, Lisszabonban nincs se a Szirizához, se a Podemoshoz fogható radikális tömörülés. A választási harcot a hagyományos erők vívják egymással. Jó ideig úgy látszott, hogy az António Costa vezette Szocialista Párt a parlamenti váltógazdálkodás megszokott menetében visszatérhet a hatalomba, de a szavazók talán nem felejtették el, hogy eredetileg a szocialisták folyamodtak mentőcsomagért az Európai Unióhoz. A jobboldali szociáldemokrata-konzervatív néppárti koalíció (PSD-CDS) jól hajrázott, a finisben biztos vezetésre tett szert, három közvélemény-kutatás is a „Portugália Előre” koalíció győzelmét jósolja. A Marktest adatai szerint a szavazók 41 százaléka voksolna Passos Coelho koalíciójára, míg a szocialisták 28,6 százalékra számíthatnak. A katolikus egyetem felmérése azt mutatta, a kormányzó tömörülés 39, a Szocialista Párt (PS) 34 százalékot érhet el. Az RTP portugál tévé felmérése szerint 6 százalékkal előzi meg a PSD-CDS a szocialistákat. A portugál kommunisták 8-11 százalék körüli eredményt érhetnek el, a Podemosra leginkább emlékeztető Bloco de Esquerda, a radikális balosok tömörülése 4-5 százalékra számíthat. Kérdés ugyanakkor, merre billentik a szavazatarányt azok, akik az utolsó pillanatig nem döntöttek, a megkérdezettek majd harmada nem nyilvánított véleményt.

Passos Coelho szerint „instabilitás” köszöntene Portugáliára, ha visszatérne a hatalomba a baloldal, amennyiben a szocialisták a kommunistákkal és a Baloldali Blokkal összefogva többséget szereznek. Egy ilyen koalíciót azonban nagyon nehéz lenne összehozni a nagy nézetkülönbségek miatt.