ENSZ: megbocsáthatatlan a kunduzi kórház lebombázása

Megszólalt az ENSZ emberi jogi főbiztosa is az afganisztáni Kunduz városban lebombázott kórház kérdésében. Zaid el-Husszein jordán herceg, az ENSZ főbiztosa tragikusnak és megbocsáthatatlannak nevezte a szombat hajnali kunduzi légitámadást és teljeskörű, átlátható vizsgálatot követelt. 

A főbiztos felvetette azt is, hogy véleménye szerint akár a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerül az ügyben, hiszen mind a nemzetközi, mind az afgán haderőnek kötelessége tiszteletben tartani a polgári lakosság védelmét. Előzőleg a kórházat működtető Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières - MSF) nemzetközi szervezet azt nyilatkozta, hogy a 19 halottat és 32 sebesültet eredményező légitámadást háborús bűnként kell kivizsgálni és hangsúlyozta, hogy a történtek súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot.

A kunduzi kórházat a város visszafoglalásáért indított hadművelet során, szombat hajnalban, vélhetően tévedésből, az amerikai légierő bombázta le. Afganisztán egyik legnagyobb és legfontosabb városát múlt hétfőn foglalták el a tálibok. A légitámadásban a nemzetközi humanitárius szervezet 12 munkatársa vesztette életét, az elhunytak közül heten a kórház betegei voltak. Washington azonnal kivizsgálást kezdeményezett az ügyben, Barack Obama amerikai elnök őszinte részvétét tolmácsolta.

Mindez azonban nem elégítette ki a humanitárius szervezetet, amely leginkább azt kifogásolja, hogy a kórház pontos GPS koordinátáit többszörösen bejelentették mind a nemzetközi erőknek, mind az afgán hadseregnek. Az első bombatalálat után azonnal értesítették a katonai tisztségviselőket, ennek ellenére történt a második, romboló erejű, áldozatokat szedő légicsapás. „Tényleg nem értjük a történteket, és képtelenek vagyunk elfogadni, hogy járulékos kárként tekintenek erre” – nyilatkozta Bart Janssens, a szervezet műveleti igazgatója.

Afgán belügyminisztériumi illetékesek ugyanis nyilatkozataik során valóban ilyen hangot ütöttek meg, hangsúlyozva, hogy a kórházban 10-15 terrorista volt a támadás idején, és mindannyian meghaltak. Olyan kijelentés is elhangzott, miszerint a kórház a tálib terroristák búvóhelye volt, innen indítottak támadásokat, ezért kellett lebombázni, a civilek pedig járulékos vesztesség voltak. Mindkét kijelentést határozottan cáfolta az MSF. De az amerikai álláspontban is megjelent a járulékos vesztesség kérdése. A szövetséges parancsnokság közleménye szerint az amerikaiak vezette koalíció a Kunduzban harcoló kormányerők támogatására indított légicsapást, “a csapatokat fenyegető személyek” ellen. “Ez a csapás okozhatott járulékos károkat a kórházban, de az esetet még vizsgáljuk”.

Ezek a nyilatkozatok és az a tény, hogy a kórház GPS koordinátáit megkapták az illetékesek, valamint az hogy az első támadás után figyelmeztették is őket, szándékosságra utal. Al-Huszein herceg, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ezért nyilatkozta, hogy “amennyiben a bíróság megállapítja, hogy szándékos volt, a kórház elleni légicsapás háborús bűncselekménynek minősülhet”.  Az MSF elnöke, Meinie Nicolai nyilvános kivizsgálást sürget, kijelentette, a támadás “visszataszító és súlyos megsértése az emberiességi jognak… a szörnyű veszteséget nem lehet egyszerűen járulékos kárként leírni”.

Az Egyesült Államok és a Pentagon álláspontja szerint, ki kell vizsgálni a történteket, mert egyelőre csak annyi biztos, hogy a közelben amerikai csapatok is tevékenykedtek”, de ott voltak az afgánok és a tálibok is. A CNN amerikai katonai forrásokra hivatkozva azt állította, nem zárható ki, hogy a kórházat tévedésből bombázta le az amerikai légierő egy AC-130-as gépe és emlékeztetett, hogy július 10-én tíz afgán katona lett egy Logar provinciában végrehajtott amerikai légicsapás „járulékos vesztessége”.

Szerző

Brüsszel ráerősít az antiszemitizmus elleni küzdelemre

Publikálás dátuma
2015.10.05. 11:07
Illusztráció/Thinkstock
Az Európai Bizottságnál két különmegbízotti pozíció jön létre az antiszemita és az iszlámellenes megnyilvánulások figyelemmel kísérésére.

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint egyebek mellett erről döntöttek a bizottság által szervezett, Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és a muszlimellenes gyűlölet megelőzése és leküzdése Európában címmel tartott kollokviumon Brüsszelben csütörtökön és pénteken. A  két különmegbízott az emberi jogokért felelős biztos mellett dolgozik majd, feladatuk lesz bármiféle antiszemita és muszlimellenes megnyilvánulásról szóló jelzés és jelentés fogadása, feldolgozása és értékelése.

Szerző

Brüsszel ráerősít az antiszemitizmus elleni küzdelemre

Publikálás dátuma
2015.10.05. 11:07
Illusztráció/Thinkstock
Az Európai Bizottságnál két különmegbízotti pozíció jön létre az antiszemita és az iszlámellenes megnyilvánulások figyelemmel kísérésére.

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint egyebek mellett erről döntöttek a bizottság által szervezett, Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és a muszlimellenes gyűlölet megelőzése és leküzdése Európában címmel tartott kollokviumon Brüsszelben csütörtökön és pénteken. A  két különmegbízott az emberi jogokért felelős biztos mellett dolgozik majd, feladatuk lesz bármiféle antiszemita és muszlimellenes megnyilvánulásról szóló jelzés és jelentés fogadása, feldolgozása és értékelése.

Szerző