MTI Fotó: Kovács Attila
A képviselők az ülés elején egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról, az aradi vértanúk emléknapjáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. október 6-án.
Lázár János a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját megnyitó expozéjában azt mondta: a parlament előtt fekvő előterjesztés célja egyebek mellett az, hogy egyszerűbbek legyenek az általános eljárási szabályok, és hogy jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az ügyintézési határidők.
Szijjártó külügyminiszter közlése szerint az egyeztetésen az derült ki, hogy "a képviselők többsége szerint meg kell védeni a nemzeti szuverenitást." A miniszterelnök utasította az igazságügyi minisztert, hogy a szerdai kormányülésre készítsen olyan javaslatokat a kötelező kvótákkal szembeni fellépésről, amelyek - az ötpárti tanácskozás alapján - élvezni fogják a parlamenti pártok többségének támogatását. Az LMP-s Schiffer András ugyanakkor a megbeszélés után közölte: mielőtt Magyarország megtámadná a menekültek elosztását célzó európai kvótarenszerről szóló döntést, előbb több megoldási javaslatot is fel kell vetni az Európai Tanácsban.
De a tárcavezető jelezte: hamarosan a Ház elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amely alapján január 1-jével - 10 milliárd forintos költségvetési határon belül - csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak. Emellett kezdeményezni fogja a közigazgatási életpályamodell kialakítását, amely a területi közigazgatásban dolgozók bérviszonyait javítja majd átlagosan 30 százalékkal 2016. július 1-jével - közölte.
Sallai R. Benedek, az LMP politikusa szerint pusztán a határidők lefaragása még nem elegendő a bürokráciacsökkentéshez. A kormány "felsült" az állam karcsúsításának megvalósításával, a központosítás pedig rontott a hatékonyságon - tette hozzá. A környezetvédelem, a vízügy vagy az energia területén pedig nem tartotta elfogadhatónak a gyorsított döntéshozatalt, mert amiatt akár közmeghallgatások maradhatnak el.
Bárándy Gergely szocialista politikus azt kérdezte, volt-e hatásvizsgálat, hogy meg tudják ezen intézkedéseket valósítani. Közölte: ha megvan a strukturális és anyagi háttér, a javaslatot tudják támogatni.
Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás
A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban. A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége. Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak. Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát. Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata. A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.
Módosították a a villamos energiáról szóló törvényt
Módosította az Országgyűlés kedden a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadták el a képviselők. A tárcavezető indoklása szerint a törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között.
Azokat támogatják, akik "hajlandók a magyar földet megművelni"
Azért a leányzó fekvése nem olyan szép, földügyben például a polgároknak való kedvezést felülírhatja némi önérdek, ami persze közérdekbe van csomagolva.
Mi abban hiszünk, hogy Magyarország agrárország maradt, és ezt nem hátrányként, hanem előnyként kívánjuk a jövőben felfogni - ezt mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén. Az ülésen a képviselők tájékoztatót hallgattak meg az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedésekről. A miniszter olyan számításokra hivatkozott, amelyek szerint a magyar GDP 22 százaléka valamilyen formában kötődik a mezőgazdasághoz.
Lázár, mint afféle aduászt, ismét Móricz Zsigmond mondását idézte: "a föld azé legyen, aki megműveli". A magyar állam úgy döntött, hogy azokat támogatja, akik hajlandók a magyar földet megművelni, a magyar földműveseket. Az agrárpolitika lényege, hogy ne alkalmazottak, hanem tulajdonosok legyenek, a kis és közepes birtokok, családi gazdaságok versenyképesek őket kell megerősíteni - szögezte le. A tegnapi demonstrációkon, tüntetésen elhangzottakról nem esett szó az ülésen.