VW-botrány - "Egyelőre" nincsenek veszélyben a munkahelyek

Publikálás dátuma
2015.10.06. 15:43
Fotó: Sean Gallup/Getty Images Hírek
A dízelbotrány egyelőre nem fenyeget munkahelyeket a Volkswagen (VW) konszernnél - mondta a társaság üzemi tanácsának elnöke kedden a németországi Wolfsburgban működő központi gyártóbázison soron kívül tartott üzemi gyűlésen.

Bernd Osterloh a több mint 20 ezer dolgozó részvételével tartott gyűlésen elmondta, hogy pillanatnyilag az alkalmazottak és a kölcsönzött munkavállalók állását sem fenyegeti a dízelbotrány, és a társaság vezetése mindent megtesz a munkahelyek megőrzéséért.

Ugyanakkor a Bentley-től a Skodáig 12 márkát összefogó csoport legfőbb márkája, a Volkswagen eredményét biztosan rontja a botrány, és ez a fizetésen felül járó bónuszban is tükröződik majd. A hosszabb távú hatások pedig kiszámíthatatlanok, mert nem látható előre, hogy miként változik a társaság megítélése a vásárlók körében - mondta Bernd Osterloh az üzemi tanács közleménye szerint a nyilvánosság kizárásával tartott gyűlésen, amelyen az új vezérigazgató, Matthias Müller is felszólalt. A VW világszerte nagyjából 600 ezer embert foglalkoztat, több mint 75 ezret Wolfsburgban.

Felülvizsgálja az összes tervezett beruházását
A dízelbotrány miatt felülvizsgálják az összes tervezett beruházást a német Volkswagen (VW) konszernnél, és tovább szigorítják a már korábban elindított költségcsökkentési programot - hangzott el az üzemi gyűlésen. Az átalakítás "nem lesz fájdalommentes", de a társaság mindent megtesz azért, hogy a VW a jövőben is a "jó és biztos" munkahelyek vállalata legyen. A vezérigazgató a dízelbotrány gyors és kíméletlen feltárását ígérte, és hangsúlyozta, hogy a dízelbotrányban érintett gépkocsik mind biztonságosak és működőképesek. "Ügyfeleink biztonsága egy pillanatig sem volt veszélyben" - mondta.
Szerző
Frissítve: 2015.10.06. 16:00

Air France vezetők bántalmazása - Mérges a francia elnök

Publikálás dátuma
2015.10.06. 15:16
Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images Hírek
Elfogadhatatlannak nevezte Francois Hollande francia államfő, hogy előző nap az Air France dolgozóinak egy része inzultálta a francia légitársaság vezetőit. A köztársasági elnök szerint a történteknek "következményei lehetnek Franciaország imázsára és vonzerejére".

"Fontos a szociális párbeszéd. És amikor az erőszak és a konfliktusok miatt félbeszakad, látjuk, hogy következményekkel járhat az ország imázsára és vonzerejére" - fogalmazott Francois Hollande az északkelet-franciaországi Le Havre-ban tett látogatásán. 

Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy kedden délben látogatást tesz a vállalatnak a Roissy-Charles de Gaulle repülőtér közelében található székhelyén és találkozik a megtámadott vezetőkkel.  A miniszterelnök, még hétfőn, "felháborodott az elfogadhatatlan erőszak" miatt. "A vállalat helyzete nagyon nehéz, de semmi nem igazolhat ilyen felfordulást" - hangsúlyozta a kormányfő, aki aznap Japánban tartózkodott.

Hétfőn félbeszakadt az Air France üzemi tanácsának ülése, amelyen a következő két évre tervezett, 2900 állás megszűnését előirányzó akciótervet tárgyalták volna, mivel több száz dolgozó betört a terembe és inzultálta a cég jelenlévő vezetőit. Az incidensben heten megsérültek, köztük egy ember súlyosan.

A dolgozók Alexandre de Juniac, az Air-KLM elnök-vezérigazgatója és Frédéric Gagey, az Air France vezetője lemondását követelték. Az ülésen részt vevő Gagey kimenekült a teremből. Egy szakszervezeti vezető elmondása szerint Xavier Broseta humánpolitikai igazgató félmeztelenül távozott, miután letépték az ingét és "majdnem meglincselték", és két másik vezető is szakadt ingben hagyta el az Air France székházát.

Az állam az idén 17,6 százalékra növelte részesedését az Air France-KLM-ben, amely Európa második legjelentősebb légitársasága. A cég 2012 és 2014 között már 5500 munkahelyet szüntetett meg, s a következő két évben ismét 2900 állás felszámolására készül: 300 pilóta, 900 légikísérő, a földi személyzetnél pedig 1700 ember állása szűnhet meg. Most először tényleges elbocsátások is lehetnek, korábban csak az önkéntesen távozók és a nyugdíjba vonulók munkahelyeit szüntették meg.

Szerző

Air France vezetők bántalmazása - Mérges a francia elnök

Publikálás dátuma
2015.10.06. 15:16
Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images Hírek
Elfogadhatatlannak nevezte Francois Hollande francia államfő, hogy előző nap az Air France dolgozóinak egy része inzultálta a francia légitársaság vezetőit. A köztársasági elnök szerint a történteknek "következményei lehetnek Franciaország imázsára és vonzerejére".

"Fontos a szociális párbeszéd. És amikor az erőszak és a konfliktusok miatt félbeszakad, látjuk, hogy következményekkel járhat az ország imázsára és vonzerejére" - fogalmazott Francois Hollande az északkelet-franciaországi Le Havre-ban tett látogatásán. 

Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy kedden délben látogatást tesz a vállalatnak a Roissy-Charles de Gaulle repülőtér közelében található székhelyén és találkozik a megtámadott vezetőkkel.  A miniszterelnök, még hétfőn, "felháborodott az elfogadhatatlan erőszak" miatt. "A vállalat helyzete nagyon nehéz, de semmi nem igazolhat ilyen felfordulást" - hangsúlyozta a kormányfő, aki aznap Japánban tartózkodott.

Hétfőn félbeszakadt az Air France üzemi tanácsának ülése, amelyen a következő két évre tervezett, 2900 állás megszűnését előirányzó akciótervet tárgyalták volna, mivel több száz dolgozó betört a terembe és inzultálta a cég jelenlévő vezetőit. Az incidensben heten megsérültek, köztük egy ember súlyosan.

A dolgozók Alexandre de Juniac, az Air-KLM elnök-vezérigazgatója és Frédéric Gagey, az Air France vezetője lemondását követelték. Az ülésen részt vevő Gagey kimenekült a teremből. Egy szakszervezeti vezető elmondása szerint Xavier Broseta humánpolitikai igazgató félmeztelenül távozott, miután letépték az ingét és "majdnem meglincselték", és két másik vezető is szakadt ingben hagyta el az Air France székházát.

Az állam az idén 17,6 százalékra növelte részesedését az Air France-KLM-ben, amely Európa második legjelentősebb légitársasága. A cég 2012 és 2014 között már 5500 munkahelyet szüntetett meg, s a következő két évben ismét 2900 állás felszámolására készül: 300 pilóta, 900 légikísérő, a földi személyzetnél pedig 1700 ember állása szűnhet meg. Most először tényleges elbocsátások is lehetnek, korábban csak az önkéntesen távozók és a nyugdíjba vonulók munkahelyeit szüntették meg.

Szerző