Mégsem a Városligeté lesz a Múzeumi Negyed?

Publikálás dátuma
2015.10.07. 07:00
Lerobbant, de roppant értékes helyet rehabilitálna, ha a Nyugati pályaudvar mögé kerülne a Múzeumi Negyed FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egy 15 évvel ezelőtti terv újragondolása, hogy a Városligetbe tervezett Múzeumi Negyed inkább az úgynevezett "rozsda övezetben" kapjon helyet. Informátoraink szerint így kétszer akkora területen fele annyi pénzből lehet megvalósítani a beruházást. A régebbi tervet egyébként Orbán Viktor is támogatta, s nem Demján Sándortól származik.

Nem a Demján csoport javasolta, hogy a Múzeumi negyedet a Városligetből tolják el a Nyugati pályaudvar mögötti kihasználatlan területre, az úgynevezett rozsdazónába, ahogy azt tegnap a Népszabadságban megírták. Demján Sándorhoz közel álló forrásunk szerint a terv még 2000-re nyúlik vissza. Orbán Viktor akkor személyesen járt el az ügyben, és megbízta Finta József építészt, hogy az irodája készítsen ehhez terveket. Az egykori tervekkel azonban Demján Sándor egyetért, és ez szerepel is az anyagban - tudta meg lapunk.

A terveket most a Levegő Munkacsoport kiegészítette egy tanulmánnyal, melyben arról van szó, hogy nyolc-tíz hektárnyi zöld területet fákkal kell beültetni a Podmaniczky utca melletti részen. Egyes, a Népszava forrásai által is megerősített információk szerint, ahhoz a projekthez, amit a Városligetbe terveztek, meglehetősen felülárazott kalkuláció társult. A Nyugati pályaudvar mögötti területre olcsóbban lehetne a múzeumokat telepíteni. Körülbelül fele annyi költségről beszélnek. A Podmaniczky útból az Andrássy úttal párhuzamos sugárút lenne, és összekötnék a Városligetet a Nyugati pályaudvar közötti résszel.

A Ferdinánd hidat lebontanák és egy alagúton haladhatna a forgalom. A területet befednék, és ott helye lehetne bármilyen középületnek. Erről információink szerint annak idején makett is készült. De aztán ez a terv elhalt, mert a főváros nem akarta a beruházást. A piacon azt beszélik, hogy a kivitelezést nem Demján Sándor cégei végzik majd, már csak azért sem, mert többségük nem nagyon dolgozik már itthon. Ha ez a terv valósul meg, többek szerint a Garancsi István féle Market Építő Zrt. lehet esélyes a kivitelezésre.

A Demján Csoport közleményt is kiadott, ebben üdvözlik, hogy a Múzeumi Negyed lehetséges helyszíneként felmerült a Nyugati pályaudvar, a Podmaniczky utca és a Dózsa György út által határolt terület. Ugyanakkor kijelentik, hogy állami illetve önkormányzati tulajdonú területek hasznosításába nem tudnak és nem is akarnak beleszólni. „Ez kizárólag az illetékes állami szervek kompetenciája. A cikkben említett koncepció egy 15 évvel ezelőtti terv újragondolása, amely a Városligetet terjeszti ki a vágányok lefedésével a Nyugati téri Eiffel épületig. Ez a megoldás a „rozsda övezet” zöld rehabilitációjával integrálja a területet a Belváros és a Városliget közé”, írják a közleményben.

Kerestük Baán László miniszteri biztost, hogy mit szól a tervekhez, de ő jelenleg Koreában tartózkodik. Sajtófőnöke, Lévay Zoltán a következőket mondta lapunknak. "A Liget Budapest Projekt előkészítése csaknem négy éve zajlik, és ebben az időszakban számos ötlet érkezett azzal kapcsolatban, hogy a parkba tervezett épületek hol máshol kaphatnának még helyet a fővárosban vagy akár vidéken. Volt olyan vélemény, amely a Rákosrendezőt preferálta, mások az óbudai Gázgyár helyén látták volna szívesen az új múzeumi épületeket és volt olyan, aki a Várban szerette volna felépíteni a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galériát. A kormány - számos civil és szakmai szervezet támogatását élvezve - eddig csaknem tíz döntést hozott a városligeti fejlesztések kapcsolatban, és az idei, valamint a jövő évi költségvetésben pedig csaknem 50 milliárd forintot különített el a Városliget átfogó fejlesztésére. A Városliget komplex fejlesztése egyébként nem zárja ki a Nyugati-pályaudvar melletti terület rendbetételét" - mondta lapunknak a sajtófőnök.

Szerző

Tippeljen, Rogán milyen hivatalt talált ki

Rogán Antal a jövőben a konzultációra szeretne nagy hangsúlyt fektetni, meggyőződése szerint a kormány mellett szükség van egy nemzeti konzultációs központra, amely a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretein belül fog működni.

A miniszterelnök politikai kabinetfőnöke kedden az M1 aktuális csatornának adott interjújában azt mondta, hogy az elmúlt öt évben a legfontosabb ügyekben akkor tudtak jó döntést hozni, ha előtte megkérdezték az embereket. 

Saját kinevezésével kapcsolatban elmondta: az Országgyűlés most tárgyalja a Miniszterelnöki Kabinetirodáról szóló törvényt, amelyet feltehetően október 12-én fogad majd el, és ezt követően Orbán Viktor tehet javaslatot az irodát vezető miniszter személyére.

Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, azt válaszolta, hogy mindig jól tudtak együtt dolgozni és erre számít a továbbiakban is. 

Rogán Antal konkrét példákat hozva a közös munka állomásaira megjegyezte, "félszavakból is megértették egymást a munkatársaink is és nem csak mi". Hozzátette, biztos benne, ez most is így lesz, hiszen mindenkinek, de leginkább az országnak az az érdeke, hogy a kormány jól tudja végezni a munkáját. 

A bevándorlással kapcsolatban kijelentette, hogy meglátása szerint az uniós polgárok nagy része nem azon a véleményen van, mint a brüsszeli bizottság, és ki merik mondani, hogy brüsszeli bevándorlás-politika megbukott, helyette valami újra, szigorúbb szabályokra, illetve elsősorban a határok megvédésére van szükség.

Megjegyezte: nem véletlen, hogy a miniszterelnök "szövetségeseket" keres a schengeni határ megvédésében, például ezért járt Ausztriában is. "Én ezért örülök annak, hogy a horvát határ esetében a védelmet már nemzetközi összefogással tudjuk megszervezni, hiszen Szlovákia, Csehország és Lengyelország is felajánlott támogatást a horvát határ megvédéséhez, amit a magyar kormány örömmel fogad" - mondta Rogán Antal.

Szerző
Témák
Rogán Antal

Békében halt meg Göncz Árpád

Békében, családja körében hunyt el Göncz Árpád kedden - mondta Gulyás András, az egykori köztársasági elnök titkárságvezetője.

A titkárságvezető elmondta: Göncz Árpád az elnöki ciklus lezárulta után is aktív életet élt, sok meghívásnak tett eleget, szeretett sétálni és a Balaton partján tölteni az idejét. Különösen szerette Tihanyt - tette hozzá.

A jellemével kapcsolatban megjegyezte: nem nevezhető politikusnak, sokkal inkább volt olyan, aki bármilyen igazságtalanság ellen azonnal fellázad, és emellett a végsőkig kitart. 

A titkárságvezető, aki 1996 óta dolgozott Göncz Árpád mellett, elmondta: sokszor mesélte a volt államfő, hogy élete egyik legboldogabb napja az volt, amikor 1956-ban életfogytiglanra ítélték. Ezt csak azok értik igazán, akik tudják, hogy a másik alternatíva a halálbüntetés lett volna - tette hozzá.

Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke életének 94. évében családja körében hunyt el.  Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője.

Szerző
Témák
Göncz Árpád