Hol a lé? - A tavalyi büdzsével számol el ma a kormány

Publikálás dátuma
2015.10.07. 09:58

A kormánynak az Országgyűlés mai ülésén kell elszámolnia a 2014-es költségvetés felhasználásáról. 
MTI Fotó

MTI Fotó

ÁSZ: törvényes volt a tavalyi büdzsé végrehajtása

A tavalyi büdzsé zárszámadása az első lesz a mai két napirendi pont közül, a képviselők reggel 9 órakor kezdték a vitát. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az államháztartás központi alrendszere 2014. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt az alaptörvény, a stabilitási és az államháztartásról szóló törvény előírásainak, a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi elemei, szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal.

A számvevőszék ellenőrzése megállapította - folytatta Domokos László -, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak, 2014-ben a közpénzekkel való gazdálkodásról szóló beszámolás szabályszerű. A központi kezelésű előirányzatok és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekkel és kiadásokkal összefüggő előirányzatok teljesített kiadását összességében megbízhatónak minősítette az ellenőrzés. 

A számvevőszék "lényegességi szintet" meghaladó megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén, valamint a Közbeszerzési Hatóságnál tárt fel. Előbbiről az ÁSZ-elnök elmondta: több esetben nem állt rendelkezésre a Magyar Államkincstárnál az ellátások kifizetését alátámasztó határozat, a szükséges szakvélemény vagy a családi pótlék igényelbírálásához szükséges kérelem. A Közbeszerzési Hatóság pedig a bírói letét összegét végleges kiadásként számolta el, amely nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A zárszámadási ellenőrzés során a legjellemzőbb megbízhatósági hibaként tárták fel, hogy az ellenőrzött szervezetek nem folytatták le a közbeszerzési eljárást, illetve számos esetben megsértették a számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló új kormányrendelet előírásait. Hiányoztak az elszámolások alapjául szolgáló bizonylatok, a könyvviteli elszámolások, nyilvántartások - ismertette Domokos László. Hozzátette: a szabályszerűségi hibák közül a legjellemzőbbek a gazdálkodási jogkörök gyakorlásához kapcsolódó szabálytalanságok voltak, de volt, hogy az ellenőrzöttek határidőn túl készítették el belső szabályzataikat, elszámolásaikat, beszámolóikat vagy egyáltalán nem készültek el az előírt belső szabályzatok. Az ÁSZ elemzése alapján 2014-ben a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált.

MTI Fotó

MTI Fotó

NGM: minden a lehető legjobban alakult

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára szerint Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2014-ben, a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,7 százalékra gyorsult, így a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti szintet. Tállai András szerdán az Országgyűlésben a 2014-es zárszámadás vitáját megnyitva úgy értékelt, tavaly a magyar gazdaság szektorai erősödtek, a növekedés már 2013-ban fenntartható pályára állt, és ennek köszönhetően a 2014-ben újabb lendületet vett a gazdaság. Ismertetése szerint  a fizetési mérleg többletet ért el tavaly, az államháztartás hiánya pedig lényegesen 3 százalék alatt maradt. A beruházások 14 százalékkal, rekordmértékben bővültek, a lakossági fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt 2014-ben. Tállai András azt mondta, a bruttó és nettó átlagkeresetek a nemzetgazdaság egészében egyaránt 3 százalékkal növekedtek, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak visszafogott emelkedése miatt.

Százmilliárdokat költöttek az állami propagandára médiaszektorra
A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a kormány 2011 és 2015 között 432 milliárd forint közpénzt fordított a köztévére. Jövőre további 77 milliárddal szándékoznak támogatni az MTVA-t, és ehhez jön még a hónap elején felbukkant 47 milliárdos konszolidáció - írja az atv.hu.

Az ülésnap másik vitáján az idei költségvetésnek arról a módosításáról lesz szó, amely 60 milliárd forinttal növelné a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, továbbá lehetőséget adna a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyszeri, 47,2 milliárd forintos adósságkonszolidációjára.

Szerző

Fazekas agrárminiszter nekiment Mészárosnak

Publikálás dátuma
2015.10.07. 07:22
FOTÓ: Népszava
Személyeskedésektől sem volt mentes az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának tegnapi ülése, amelyen a fő téma az állami földek eladása volt - értesült a Népszava. Igaz, most legalább megjelent a képviselők előtt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fazekas Sándor, az agrár tárca vezetője és államtitkára, Bitay Márton Örs, ellentében a szeptember 24-i üléssel.

Nagyot fordult a világ, mert Orbán Viktor 2013. november 4-én még az újra iparosítás politikájának folytatását hangsúlyozta, Lázár János 2015. október 6-án viszont már úgy fogalmazott: "Mi abban hiszünk, hogy Magyarország agrárország maradt, és ezt nem hátrányként, hanem előnyként kívánjuk a jövőben felfogni".

Jakab István, az állami földek eladását kezdeményező Magyra Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek országos Szövetségének (Magosz) elnöke néhány napja még arról beszélt, hogy szükséges 10-20 százalékos önrész is az állami földek megvételéhez, Fazekas Sándor tegnap az állami tévében már azt közölte, nem lesz önrész.Kérdésre válaszolva Fazekas Sándor nem cáfolta, de nem is erősítette meg az önrészre vonatkozó kijelentését, csak annyit mondott, a gazdák döntik el, miből és hogyan akarják megvenni az állami földet.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, aki maga is részt vett az albizottság ülésén, kifejtette, nehezen elképzelhető a 100 százalékos hitel nyújtás még 2,5 százalékos kamat mellett is. Az ellenzéki politikus Lázár János egy érdekes megjegyzéséről is beszámolt, hogy ő lebeszélné a kistermelőket arról, hogy olyan földre licitáljanak és vegyenek meg, amelyen évtizedesnél hosszabb bérleti jogviszony van érvényben. Gőgös Zoltán elmondta, a magyar mezőgazdaság jövőjéről folytatott vitában Fazekas kijelentette, ha rajta múlna, egyetlen agrárnagyüzem sem lenne.

Kérdésre válaszolva az agrárminiszter ismét földművesnek nevezte Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert. Az MSZP elnökhelyettese arra emlékeztetett, hogy a törvény szerint gazdasági társaság tagja, résztulajdonosa, tulajdonosa nem lehet földműves, márpedig Mészárosnak tulajdonrésze van gazdasági társaságban.

Vizsgálják-e Simonka György, fideszes országgyűlési képviselő rokonának esetét, aki a battonyai templomban bejelentkezve nyert az állami Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. területéből, illetve a Miniszterelnökség egyik munkatárásának ügyét, aki Nagykovácsiból cégével Mezőhegyes melletti településre jelentkezett be és szintén nyert - kérdezte Gőgös Zoltán a szakminisztert. Fazekas csak annyit válaszolt szűkszavúan: folyamatban a vizsgálat. Lázár János már árnyaltabban fogalmazott az MSZP-s politikus kérdésére és közölte, a még megmaradt 3 ezer hektár állami földet már nem adják bérbe.

Mezőhegyesen található a híres ménes mellett az ország egyik legfontosabb vetőmag-genetikai termesztő bázisa is, s nem csak ez, de 400 ember munkahelye is megszűnhet, ha a zrt. föld nélkül marad. Talán ezt a társadalmi katasztrófa veszélyt ismerte fel a kormányzat - vélte Gőgös.

Szerző

Fagyhalál fenyegeti őket? - Ülősztrájkba kezdtek a károsultak

Publikálás dátuma
2015.10.07. 07:21
Három megye kormányhivatala előtt kezdtek ülősztrájkot a kormányzat packázása miatt a kisemmizett emberek FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSO
Kártalanításukért kezdtek ülősztrájkba kedden az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) pórul járt jelenlegi és volt alkalmazottai, három megye Kormányhivatalánál. A három napra tervezett demonstrációjuk oka: az ESZOSZ hónapok óta nem fizeti ki a béreiket, arra hivatkozva, hogy nincs elég munka.

Az alkalmazottai felháborodását kiváltó ESZOSZ-t azért hozták létre, hogy a hátrányos helyzetű, alul képzett, tartósan munkanélküli emberek számára segítséget nyújtson ahhoz, hogy a munkaerőpiacra beléphessenek. Ám az érintettek - furcsa módon - hónapok semmit sem hallanak erről a cégről. Már az gyanús volt, hogy amikor először akadozni kezdett béreik átutalása, akkor a szervezet előbb "technikai problémákra" hivatkozott, később pedig már a teljes némaságot választotta.

A hivatal mindenről tudott

Lapunk érdeklődésére a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal közölte, hogy az ESZOSZ munkavállalói 89 esetében bejelentéssel éltek a munkaviszony megszűnése, és a munkabér elmaradása miatt, és összességében közel 100 panaszos jelentkezett náluk. Elismerték, hogy a kormányhivatalnál – mint állami foglalkoztatási szervnél – megjelenő volt ESZOSZ munkavállalók nem minden esetben kapták meg az álláskeresőként való nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumokat az ESZOSZ-tól, például az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolólapot, a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt, ezért az illetékes járási hivatalok hivatalból szerezték be azokat.

Az ESZOSZ hosszas hallgatását megtörve néhány napja megjelent egy cikk a Hajdú-Bihari Naplóban, amelyben azt állították, hogy a velük kapcsolatban lévő erdészetektől a megállapodásukban szerepelő 20 706 hektár erdő helyett eddig csak mintegy 150 hektár munkaterületet kaptak meg gondozásra, ezért nincs hol foglalkoztatni az embereket, így fizetni sem tudnak.

A dolgozók nehéz helyzetére mi sem jellemzőbb, mint hogy mivel nem kapták vissza papírjaikat, ezért hivatalosan még mindig munkaviszonyban állnak az ESZOSZ-szal, így nem vállalhatnak másutt munkát, de segélyre sem jogosultak - erről tájékoztatta lapunkat Tóthné Gábor Ildikó. A károsultak képviselője arról is beszámolt, hogy az ESZOSZ vezetőségét sehogy sem tudják elérni sem az e-mail-címükön, sem telefonon, és az is szokatlan, hogy a cég központja a Jászapáti Polgármesteri Hivatal címén szerepelnek ott sohasem hallottak róluk.

Mivel a dolgozók egy részének semmiféle egyéb jövedelmük nincs, így sokan kénytelenek ingyenkonyhára járni, hogy elkerüljék az éhezést. Nem tudják fizetni a rezsit sem, így áram és fűtés nélkül maradnak az őszi hónapokra. Tóthé Gábor Ildikó, ehhez hozzátette, hogy a hatóságoktól semmiféle segítséget nem kaptak, egyedül magánszemélyek támogatták őket. A tegnap a Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs Szatmár megyei Kormányhivatalok előtt megkezdett, három napra tervezett ülősztrájkokon közzétett közleményükben követelték, hogy a magyar kormány a lehető legrövidebb időn belül hozzon létre segély-alapot az elmaradt több havi munkabérük azonnali kifizetésére, illetve intézkedjenek arról, hogy rendezzék munkajogi helyzetünket, mert jelenleg semmilyen ellátásban nem részesülnek, hiába nyújtott a kormányzat pluszforrást a közmunkaprogramhoz, abból kaphatnak, hiszen hivatalosan még mindig munkaviszonyban állanak. Így - ahogy fogalmaznak - továbbra is az éhhalál, a tél beköszöntével pedig a fagyhalál vár rájuk és családtagjaikra.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is elismerte, hogy az egyik foglalkoztatási projektnél a szövetkezet nem használt fel önerőt. Kiderült, hogy az ESZOSZ olyan projektelemeket finanszírozott a pályázaton nyert összegből, amit saját maguknak kellett volna kifizetniük. Mivel nem így történt, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pár napja felbontotta a velük kötött szerződését. (Ez a szerződésbontás azonban még nem jogerős, ugyanis az ESZOSZ élhet jogorvoslati lehetőségével. Amennyiben a szerződést mégis felbontják, a támogatást kötelesek lesznek majd visszafizetni.)

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel az EMMI-hez fordultunk, ahonnan megtudtuk, hogy álláspontjuk szerint az ESZOSZ bemutatta a szükséges önerő meglétét, méghozzá bankgarancia-igazolás formájában. Az EMMI válaszából az is kiderült, hogy a tárca egyeztet majd a Miniszterelnökséggel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a Belügyminisztériummal a munkavállalók helyzetének rendezése érdekében, továbbá az, hogy a Bérgarancia Alapból - felszámolási eljáráskor - biztosítják a károsultak bérének kifizetését.

A társaság utolsó Facebook-bejegyzésében azt állítja, hogy néhány foglalkoztatott visszaélt a helyzetével, és olyan "bűnt" követett el, hogy pornót töltött le a céges mobiljára, vagy mert eladta a munkaruházatát. Ha történt is ilyen eset, ami egyáltalán nem kizárt, ez sem indokolja azt, hogy 2800 foglalkoztatottnak nem fizetik ki a bérét.

Az ESZOSZ eddigi legnagyobb éves bevétele, 2013-ban mindössze 50 ezer forint volt, tavaly viszont már csak nulla forintos bevételt produkált. (Ez az összeg egy pályázat megnyerésével 3 milliárd forintra ugrott.) Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő emlékeztetett rá, hogy az EMMI annak idején Orbán Viktor kormányfő javaslatára kötött szerződést az ESZOSZ-szal. A kormányzati összefonódás másik biztos jele - az atlatszo.hu értesülései szerint -, hogy Bada János, az ESZOSZ igazgatótanácsának egyik tagja egykor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter évfolyamtársa volt.