Előfizetés

Újabb ígéret: januártól béremelés a felsőoktatásban

Publikálás dátuma
2015.10.07. 16:21
A Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a résztvevőkkel beszélget a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után tartott
Januártól az adjunktusok bére 32 százalékkal, a tanársegédeké 25 százalékkal növekedhet - jelentette be sajtótájékoztatón a felsőoktatási államtitkár szerdán Budapesten.

Palkovics László a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után elmondta: a béremelés költsége 13 milliárd forint, ebből 6 milliárdot a központi költségvetésen belüli átrendezéssel teremtenek elő, további 5 milliárd az intézményeknél felszabaduló belső forrásokból áll majd rendelkezésre. Kiemelte: 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult, csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. Jelezte: a módosítással az adjunktusok bére 70 ezer, a tanársegédeké 40 ezer forinttal lehet magasabb. 

A javaslatcsomag, amely tartalmazza a felsőoktatási törvény módosítását, a doktori képzés átalakítását is, október 20-án kerül a kormány elé. A mostani előterjesztés egy komplex javaslat első eleme, a bérrendezés 2018-tól a teljes felsőoktatási rendszert érintené - közölte az államtitkár.

A kerekasztal ülésén tárgyaltak a doktori képzés átalakításáról is, amelynek értelmében a képzési idő három évről négyre nőhet, és aaz első kétéves képzési szakasz után a hallgatóknak komplex vizsgán kellene számot adniuk tudásukról. Növekedhet a doktori ösztöndíj összege is, a mostani 102 ezer forint ugyanis meglehetősen alacsony - mondta Palkovics László, aki jelezte: az első két évben ennek az összegnek a 150 ezer, a második két évben 200 ezer forintra emelését javasolják. 

Kifejtette: a változások részeként meghatározzák a konzisztóriumok eljárásrendjét, a tagok jelölésének, kiválasztásának pontos folyamatát. Módosulhat a felvételi rendelet, a jelenlegi 280 pontos minimális ponthatár nem emelkedik tovább. Egy további 20 ponttal történő emelés ugyanis már olyan ugrást jelentett volna, amire nincs szükség - mondta az államtitkár.Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a tanácskozás után nem ítélte túl sikeresnek "szereplésüket". Azt mondta, most egyetlen javaslatukat sem fogadták el, ugyanakkor az előzetes munkálatok során több kezdeményezésük is beépült. 

Az alkalmazott tudományok egyetemének új kategóriaként való megjelenítését támogatták, de szerintük az félreértésre adhat majd okot, hogy ez az új intézmények nevében nem jelenik meg - ismertette. A konzisztórium tagjainak kiválasztása és a javaslattételi jog körül bizonytalanságok vannak - tette hozzá, majd kitért arra, hogy a kancellári rendszerre több helyen a megosztottság jellemző. A konzisztórium működése szerinte ezt csökkenthetné, de ehhez szükség lenne arra, hogy a szervezési, titkársági feladatokat a rektori hivatal intézze.

Közölte, a bérfejlesztést üdvözlik, azt különösen, hogy ez a fiatal korosztály jelentős részét eléri. Ugyanakkor rossz üzenet, hogy ez a felsőoktatási intézmények legnagyobb presztízsű oktatóira, az egyetemi tanárokra nem terjed ki - mondta, és utalt arra az ígéretre, hogy ez 2018-ban, a második lépcsőben megtörténik.
    Bódis József a doktori képzés átalakítását pozitívan értékelte, ez szerinte lényegesen nagyobb eredményességet hoz, és minőségi előrelépést is jelent majd. Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte a bérrendezésre vonatkozó bejelentést.

Jelezte: támogatják a fokozatszerzés hatékonyságát segítő terveket, a differenciált ösztöndíjat, a képzési idő növelését a doktori képzésben. Azt viszont rossz ötletnek nevezte, hogy a disszertációt be nem nyújtók miatt a kutatóhelyet forráskivonással büntessék. Az sem világos - folytatta -, hogy mikor és melyik törvényben történik meg az oktatói bértábla további módosítása. Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke fontosnak nevezte, hogy a fiatalokat megfelelően motiválják és a minőségi értékelés szempontjai is megjelenjenek. Külön kiemelte az oktatói munka hallgatói véleményezését.

A doktori képzésre vonatkozó javaslatokról elmondta: a doktoranduszok álláspontját jelentős részben tartalmazza az előterjesztés. Megköszönte, hogy az ösztöndíj emelése elindul, szerinte a struktúraváltás beválthatja azokat a reményeket, hogy a képzés minősége rövid időn belül javul. Kitért arra, hogy a minimum ponthatár emelése nem eredményezné a minőség további javulását. A tanulmányi átlag alapján történő átsorolással összefüggésben közölte: abban állapodtak meg, hogy azt folyamatosan emelkedő módon, 2017-től vezetnék be, és rendszeresen megnézik, milyen hatással van a felsőoktatási intézmények működésére. A változtatások értelmében bizonyos területen 2,25, illetve 2,5 lenne ez az átlag. 

Az ülésen beszámoló hangzott el a gólyatáborokról, és az elnök arról adott tájékoztatást, hogy ezeket idén jól összehangoltan, problémamentesen bonyolították le az intézmények. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megállapította: a gazdaság oldaláról azt látni, hogy a koncepció bevezetése napról napra megvalósul, és az is látszik, hogy az élet igazolja a helyességét. A kancellárok munkába állítása stabilizálta a felsőoktatási intézményeket, forrásokat szabadít fel, és ebből eredően bért lehet emelni - jegyezte meg.

Bírósághoz fordul az operaházi szakszervezet, mert kizárták a Ligából

Bírósághoz fordul az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ), mert koncepciós döntésnek tartja kizárását a Liga szakszervezeti konföderációból - közölte az érdekvédelmi szervezet szerdán az MTI-vel. A Liga szerint az ODFSZ elnöke folyamatosan a konföderáció hitelét rontó nyilatkozatokat tett.

Álláspontja szerint "kicsinyes bosszúból és félelemből" záratta ki Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az ODFSZ-t. A Liga alapszabályának minden szempontból eleget tevő, a Liga programjának teljesüléséért fáradozó ODFSZ elfogadhatatlannak tartja a döntést - fogalmaztak. Felidézték: Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz) alelnöke, aki egyben az ODFSZ elnöke, a nyár folyamán több alkalommal feljelentést tett ismeretlen személy ellen, mivel megítélése szerint a Liga Szakszervezetek gazdálkodásával kapcsolatban is aggályos körülményeket fedezett fel. A hatóságok az általa kezdeményezett összes ügyben vizsgálatot, nyomozást rendeltek el, amelyek jelenleg is tartanak - áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint a Liga elnöksége az ODFSZ alelnökeitől azt kérte, hogy szakszervezetük nevében határolódjanak el elnökük fellépésétől. Ám amikor erre nem voltak hajlandóak, az elnökség kizárta az ODFSZ-t tagjai sorából - írja a szakszervezet. Az ODFSZ szerint a történtek tanulsága, hogy a Liga bármelyik tagszervezete kizárásra számíthat, ha nem a Liga elnökének tetsző álláspontot képvisel, vagy viselt ügyei és cselekedetei ellen fellép. Gaskó István méltatlanná vált a Liga Szakszervezetek elnöki tisztségére - zárja a közleményt a szakszervezet.

A Liga Szakszervezetek szerint a hétfői elnökségi ülésen történt kizárás oka, hogy Bárány Balázs viselkedésével, kommunikációjával folyamatosan a Liga működését próbálta akadályozni, hitelét rontani. A Liga az MTI-vel közölte: a konföderáció támogatja a demokratikus alapértékek szervezeten belüli gyakorlását, a vitát, a vélemények ütköztetését. Azt azonban nem tartja elfogadhatónak, hogy a vizsgálatok lezárulta és a tények igazolása előtt, a szervezet egyes tagjai olyan nyilatkozatokat tesznek a nyilvánosság előtt, amelyek súlyosan hátrányosan hatnak nemcsak a Ligára, hanem a magyarországi szakszervezeti mozgalom egészére is.

Ifj. Bibó István is megemlékezett Göncz Árpádról

Göncz Árpád a nehéz helyzetekben is hiteles párbeszédre törekedett - ezt ifjabb Bibó István művészettörténész mondta az állami hírcsatornának nyilatkozva. 

A kedden elhunyt volt köztársasági elnök mindenkivel közvetlen tudott lenni, nem volt benne semmi szertartásos, mindez pedig esetében nem póz volt, hanem személyiségének lényegéhez tartozott. Göncz Árpádot közjogi méltóságként 1956-os szerepvállalása, majd a börtönben eltöltött évek miatt szerte a világban szívesen fogadták a politikusok, ehhez hozzájárult személyisége és a rendszerváltás "euforikus" jellege is - mondta a méltatás során. 

Mint ifj. Bibó István kitért arra is, hogy Göncz Árpád olyan hiteles személyiség volt, aki kritikus helyzetekben is tudott képviselni törvénybe nem foglalható értékeket. "Ha nincs ilyen személyiség, marad az egymás mellett való elbeszélés és a sárdobálás" - tette hozzá.

Ifj. Bibó István felidézte, hogy Göncz Árpáddal a börtönben eltöltött évei után ismerkedett meg komolyabban, emlékei szerint a későbbi köztársasági elnök Bibó István politikushoz hasonlóan sosem beszélt programszerűen saját szenvedéseiről, ehelyett "kritikusan és önironikusan" tekintett önmaga szerepére. "Mindez nagyon üdítő volt, mert ma a humorérzék is nagyon hiányzik a politikai életből" - fűzte hozzá.