Bekeményít a bajor kormányfő: durván bírálta a berlini menekültpolitikát

Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerdán ismét élesen bírálta a berlini vezetés menekültpolitikáját és jelezte, hogy Bajorország önvédelemhez folyamodik, ha a szövetségi kormány nem korlátozza a menedékkérők áradatát. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy örülne, ha Angela Merkel kancellár kapná az idén a Nobel-békedíjat.

Horst Seehofer Ingolstadtban tartományi önkormányzati vezetőkkel tárgyalt, és résztvevők beszámolói szerint azt mondta, hogy München "hatékony önvédelmi intézkedéseket" tesz, ha nem csillapodik a menedékkérők áradata. A rendezvény után a konzervatív CSU elnöke újságíróknak elmondta, hogy a tartományi kormány pénteki ülésén "szükségeljárásokról" tárgyalnak majd. Korábban a bajor vezetés egyebek között sürgette, hogy alakítsanak ki a határ térségében tranzitzónákat. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban.

Horst Seehofer elmondta, hogy a bajor kormány szerint égetően szükséges intézkedések ügyében elsősorban a szövetségi kormány az illetékes. "Éppen ezért kell továbbra is nyomást gyakorolnunk és követelnünk, hogy a szövetségi kormány lásson hozzá ezekhez a nagy feladatokhoz" - mondta a politikus. Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkelt a Nobel-békedíj nagy esélyesei között tartják számon, a dpa hírügynökség tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy örülne, ha a kancellár kapná meg a kitüntetést.

A menekültpolitika körüli vitákról megjegyezte: "mi ketten, vagyis a kancellár és én valószínűleg sokkal higgadtabban látjuk ezt az egészet, mint ahogy ön gondolja". "A politikai életben előfordul, hogy a nagy kérdésekben nincs egyetértés. Ilyenkor meg kell vitatni az ügyet" - tette hozzá Horst Seehofer német hírportálokon idézett nyilatkozatában.

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők hulláma.

A müncheni vezetés úgy becsülte, hogy akár 270-280 ezer menedékkérő is érkezhetett szeptemberben. A szerdán megjelent hivatalos adatok alapján viszont jóval kevesebben lépték át a határt. 

A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint 163 772 ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 307-re emelkedett.

Ugyanakkor a menekültügyi rendszer vészes túlterheltségét jelzi, hogy az elbírálásra váró menedékjogi kérelmek száma meghaladta a 300 ezret (300 531-re emelkedett az augusztus végi 276 617-ről). A szövetségi kormány egy sor javaslatot terjesztett a törvényhozás elé a rendszer hatékonyságának növelésére. Az új szabályok november 1-jén léphetnek életbe. A hatékonyság növekedését várják a kormányzati munkamegosztás átalakításáról, amelyről a kabinet szerdai ülésén döntöttek. 

A kancellári hivatalban létrehoznak egy úgynevezett menekültpolitikai stábot, amely felügyeli a minisztériumok munkáját és jelentést készít a helyzet alakulásáról minden kormányülésre. A belügyminisztériumban továbbra is működik majd az úgynevezett irányítóbizottság, amely összehangolja a tárcák és a tartományok tevékenységét, de a testületet a kancellária alá rendelik.

A kabinet ülése után a kormányszóvivői tájékoztatón Georg Streiter helyettes kormányszóvivő teljes tévedésnek nevezte azt az értelmezést, hogy az átalakítás Thomas de Maiziere háttérbe szorítását jelenti. Éppen ellenkezőleg, a belügyi tárca irányítóbizottságát bővítik, így nemcsak államtitkárok vesznek részt a munkájában, hanem valamennyi tárca delegálja a testületbe az egyes területekért közvetlenül felelős minisztériumi tisztviselőket is - mondta Georg Streiter.

A belügyminisztériumot egyben mentesítik több olyan feladat alól, amelyek eleve nem tartoznak az illetékességi körébe. Ilyen feladat például az egyeztetés az uniós társországokkal. A helyettes kormányszóvivő rámutatott, hogy a felelősséget végeredményben minden ügyben a kancellária viseli, mert a kancellár határozza meg az egész kormány tevékenységének irányát. A menekültügy pedig annyira fontossá vált, hogy "intézményesíteni" kellett ezt a felelősségvállalást - mondta a szóvivő.

Szerző

Kövekkel dobálták meg a válogatott buszát

Kövekkel dobálták meg Albániában a szerb labdarúgó-válogatott buszát, az Elbasanban csütörtökön sorra kerülő labdarúgó Európa-bajnoki selejtező előtt.

A szerb közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a vendégjátékosokat a repülőtérről rendőri felügyelet mellett vitték egy tiranai hotelbe, az őket szállító autóbuszt ennek ellenére megdobálták kövekkel. Tomislav Karadzic, a Szerb Labdarúgó Szövetség elnöke szerint a támadás miatt megkérdőjeleződhet a csütörtöki albán-szerb mérkőzés is, hiszen ha a rendőrség már az érkező játékosokat sem tudta megvédeni egy ilyen rövid útszakaszon, akkor nem tudni, mire lehet számítani a meccsen, ahol több ezer albán néző lesz. 

A Szerbia és Albánia közötti addig sem felhőtlen kapcsolat tavaly októberben vált igen feszültté, amikor Belgrádban a két futballválogatott mérkőzése a 41. percben félbeszakadt, miután valaki egy quadrokopterrel (négyrotoros távirányítható helikopterrel) Nagy-Albániát ábrázoló zászlót irányított a pálya fölé, ami miatt verekedés tört ki a játékosok között, és a szurkolók is csatlakoztak hozzájuk. A nézők megdobálták az albán labdarúgókat, akik az öltözőbe menekültek, és nem akarták folytatni a meccset. Egyórás szünet után a bíró a mérkőzést végleg lefújta. 

A "fagyos" viszony novemberben sem enyhült, amikor Edi Rama miniszterelnök személyében 68 év után először látogatott Belgrádba albán magas rangú politikus. Enyhülést csak Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök történelminek nevezett májusi albániai látogatása hozott, amikor a politikusok kijelentették: nem értenek egyet mindenben, de a térség békéje mindkét fél érdeke, ezért a minél jobb kapcsolatok kiépítésére kell törekedni. 

Ezt a látszólag békés helyzetet boríthatja fel a csütörtöki albán-szerb Európa-bajnoki selejtező. Skender Minxhozi albán politikai elemző szerint a tömeges rendezvények, például a sportesemények mutatják meg a legjobban, hogy milyen két ország viszonya. Ezért - fejtette ki a Vajdasági RTV-nek - fontosabb az albán-szerb meccs annál, mint hogy már "rutinszerűen" találkozik egymással a két kormányfő. A politikusok viszonya az elemző szerint nem fedi azt, amit a két nép egymás iránt érez, vagy ahogy egymásról gondolkodik. 

A hatóságok a legmagasabb kockázatúvá nyilvánították az Elbasanban sorra kerülő meccset a tavalyi belgrádi találkozón történtek miatt, és bejelentették, hogy az újabb botrány elkerülése érdekében azokat a szurkolókat, akik a legkisebb incidenst is elkövetik, azonnal eltávolítják a stadionból. 

A legfrissebb rendőrségi információk szerint az eseményt mintegy kétezer rendőr, és a biztonsági szolgálatok emberei is felügyelik majd, az Elbasanba vezető utakat pedig már szerdán lezárták, az utcákon folyamatos a járőrözés és helikopterekkel is figyelik a területet. 

A 12 800 férőhelyes Elbasan Arénába minden jegy elkelt, a biztonsági intézkedések részeként pedig mindenki névre szóló jegyet kapott, amely csak a személyigazolvánnyal együtt érvényes. A rendőrség minden jegyvásárlót ellenőrzött. A csütörtöki meccs előtt egy nappal Tiranában elfogták azt a férfit, aki állítólag tavaly Belgrádban a pálya fölé irányította a quadrokoptert. Ismail Morinát a helyi sajtó beszámolói szerint fegyvertartás gyanújával vették őrizetbe, és az akció során az albán-szerb meccsre szóló jegyeket is találtak nála és három társánál.

Szerző

A horvát elnök békülne Orbánnal?

Az Európai Unió és a NATO közép-európai "szárnyának" megerősítését, valamint a térségbeli együttműködés javítását is fontosnak nevezte Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Budapesti Corvinus Egyetemen szerda este tartott előadásában, nagy teret szentelve beszédében a migránsválságnak is.

A horvát elnök azt mondta, hogy Magyarországnak és Horvátországnak a jószomszédi kapcsolatok példáját kell mutatnia, tekintettel a két ország közös múltjára és hagyományaira. Kolinda Grabar-Kitarovic elégedetlenségét hangoztatta országa közelmúltbeli külpolitikája miatt, Zágráb szerinte nemcsak az előtte álló kihívásokat nem ismerte fel, hanem azokat a lehetőségeket sem, amelyek az Európai Unióban, az együttműködésben, egymás érdekeinek támogatásában rejlenek. 

A horvát elnök előadásában és az utána következő kérdésekre adott válaszában többször kitért a közép-európai térség északi-déli irányú, a Baltikumtól Adriáig húzódó térség együttműködésének fontosságára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térség országaiban átlagosan az egy főre jutó nemzeti össztermék az EU-átlag mintegy 45 százalékát teszi ki, ami jól jelzi azt, hogy még nagy utat kell megtenniük a gazdaság fejlődés terén, szorosabban kell együttműködniük. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a térségbeli energiabiztonság megteremtését, az energiahordozók északi-déli irányú szállítását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését, a horvátországi Krk szigetén épülő csepfolyósgáz- (LNG-)terminál összekötését a lengyelországi LNG-terminállal, és a kétirányú gázszállítás megteremtését Horvátország és Magyarország között. Fontosnak nevezte a térség országait összekötő közlekedési folyosók és távközlési vonalak kiépítését is.

Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta, hogy nem egy újfajta, intézményesített szervezet létrehozását vagy a visegrádi négyek kibővítését akarja, hanem egy cselekvőképes informális "platformot" javasol, amely összeköti a térségbeli országokat a Baltikumtól az Adriáig, szolgálva a fejlődésüket.

A horvát elnök nagy teret szentelt előadásában az Európát sújtó migrációs válságnak. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak nincs elképzelése és stratégiája a krízis kezelésére. Tartós megoldásokat kell keresni, az EU szintjén foglalkozni kell a jelenség gyökereivel, a közel-keleti térségben zajló háborúkkal, a terrorizmussal, az ottani szegénységgel, beruházni kell azokban az országokba, ahonnan a menekültek érkeznek, segítséget kell nyújtani nekik. Hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az unió külső határait, elsősorban a török-görög tengeri határt, ahol beáramlanak a menekültek.

A magyar-horvát határ magyar oldalán épülő kerítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, hogyan védje meg a határát és biztonságát. A horvát államfő hangsúlyozta, hogy a háború és a pusztítás elől menekülőknek menedéket kell nyújtani. Emlékeztetett arra, hogy a boszniai és horvátországi háború idején csaknem egymillió menekült élt Horvátországban. Grabar-Kitarovic szerint azonban a migránsválság nem csupán humanitárius kérdés, annál sokkal bonyolultabb probléma, amelynek sok, egyebek mellett gazdasági és biztonsági vetületei is vannak. Gondnak nevezte, hogy a migránsok megkerülik a határátkelőket, a zöldhatáron lépnek át anélkül, hogy regisztrálnák őket, nem adnak ujjlenyomatot, holott ezt teljesen megszokott eljárás az európai országokban személyi okmányok kiállításakor. Mindez szerinte biztonsági kockázatot jelent.

Kolinda Grabar-Kitárovic több ízben hangsúlyozta, hogy Zágráb nem a migráció, hanem a határok ellenőrizetlen átlépése ellen van. Menedéket és humanitárius segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, de különbséget kell tenni a "gazdasági bevándorlók" és a menekültek között - tette hozzá.

Horvátország és Magyarország egyaránt tranzitország, ennek ellenére mindkettőjüket gazdasági problémák és biztonsági kockázatok elé állítja a migránsválság. Horvátország eddig is sok pénzt költött a migránsválság kezelésére, és a tél közeledtével egyre fognak nőni ezek a költségek.

A horvát államfő arról is beszélt, hogy a migránsválság nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, márpedig államfőként az ország biztonsága az ő alkotmányos hatáskörébe is tartozik. Leszögezte, hogy ő nem a hivatalos határátkelők lezárását szorgalmazza, hanem azt akarja elérni, hogy a hatóságok tudjanak mindenkiről, aki átlépi a határt. Hangsúlyozta, hogy ez Horvátországot nehéz feladat elé állítja, mert nagyon hosszú zöldhatára van.

Szerző