Enrico Credendino az olasz parlament schengeni bizottsága elő vázolta az EuNavforMed feladatait. A művelet második szakasza szerdán indult el. Az első fázisban, június és szeptember között, a Földközi-tengeren szolgáló európai hadihajók elsősorban felderítést és információgyűjtést végeztek az észak-afrikai és a dél-európai partok közötti emberkereskedelem útvonalainak feltérképezésére.
Az ellentengernagy elmondta, hogy az első szakaszban több mint 3700 embert mentettek meg a rozoga hajókról. Enrico Credendino hangsúlyozta, hogy a 2013-2014-ben aktív Mare Nostrum (Mi Tengerünk) olasz katonai-humanitárius misszióval ellentétben az életmentés nem tartozik az EuNavforMed céljai közé, de a bajba jutott migránsok segítése "nemzetközi és erkölcsi kötelesség minden tengerész számára".
Az EuNavforMed parancsnoka hozzátette, hogy a művelet jelenlegi szakaszának célja az embercsempészek hajóinak "üzemen kívül helyezése" és lefoglalása, az emberkereskedők által használt minden más eszközzel együtt a műholdas navigációs rendszerektől az okostelefonokig.
Enrico Credendino kifejtette, hogy a művelet most nemzetközi vizeken zajlik, de ezt akár líbiai vizeken vagy Líbia területén való szárazföldi beavatkozás is követheti az embercsempészek itt üresen sorakozó hajóinak megsemmisítésére. Ehhez azonban a líbiai kormány felkérése, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása is szükséges, de Oroszország és Kína egyelőre ellenzi a líbiai fellépést - hangoztatta a parancsnok.
Kijelentette, hogy az EuNavforMed "nem hajóblokád és nem az észak-afrikai területek inváziója, rendőri misszióról van szó, nem háborús műveletről". Ugyanakkor rámutatott, hogy az embercsempészek és az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveresei között bizonyítható a pénzmozgás, ezért az emberkereskedelemmel szembeni fellépés a terrorizmussal szembeni küzdelmet jelenti. Beszámolt arról, hogy szeptembertől évek óta először csökkent az olasz partokra érkező migránsok aránya. Az Európai Unióba jövő illegális bevándorlók útvonala megváltozott: 73 százalékuk már nem déli irányból, hanem keletről érkezik.
Elmondta, hogy a migránsokat a líbiai partokról elindító embercsempész szervezeteknek egyre kevesebb a hajója. Egy fából ácsolt, nagyobb méretű hajón négyszáz migránst tudnak összezsúfolni, ami legalább 400 ezer euró (120 millió forint) hasznot jelent az emberkereskedőknek. A fahajókat azonban nem Líbiában, hanem nagyrészt Tunéziában és Egyiptomban gyártják és drágák. Az olcsóbb és kisebb gumicsónakokra "csak" 120 migráns fér fel, de ezek kínai gyártmányúak és könnyen kilyukadnak.
Az emberkereskedők így mostanában megpróbálják többször felhasználni ugyanazt a hajót: teleteszik migránsokkal és ahogy a nyílt tengerre vitték őket, azonnal segélykérő riasztást adnak le. Ha kereskedelmi hajó siet a helyszínre segíteni, akkor a migránsokat fedélzetre veszi és a fából készült hajót a tengeren hagyja, így az emberkereskedők vissza tudják szerezni.
Ha hadihajó siet segítségre, a fából ácsolt hajót elkobozzák.