FIFA: felfüggesztették Blattert és Platinit

Publikálás dátuma
2015.10.09. 07:54
Fotó: Getty Images
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) etikai bizottsága 90 napra felfüggesztette Sepp Blattert, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökét, valamint Michel Platini FIFA-alelnököt tisztségéből. A két csúcsvezető büntetése 45 nappal meghosszabbítható. A felfüggesztés érvényes Jérome Valcke főtitkárra is, akit már korábban felmentették tisztségéből.

A sportvezetőket mindennemű labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltották, így Platini, mint az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke sem tevékenykedhet. "Ez egy próbálkozás arra, hogy kárt tegyenek a hírnevemben" – jelentette ki a francia sportdiplomata, aki állítása szerint mindenben együttműködött a hatóságokkal. Platini közölte, nem hátrál meg, és így is kandidál a FIFA elnöki posztjára, mely betöltéséről a február 26-i tisztújító gyűlésen döntenek. A szintén a kihívók között szereplő dél-koreai Csung Mong Jun – aki korábban FIFA-alelnök volt – hat év eltiltást és 100 ezer svájci frank büntetést kapott. A döntés nyomán így jelenleg hivatalosan az egyik alelnök, a kameruni Issa Hayatou irányítja a világszövetséget.

A FIFA-t 17 éve vezető Blatter ellen szeptember végén vizsgálatot indított a svájci ügyészség korrupció gyanújával – miután 2011-ben kétmillió svájci frankot adott Platininek –, ezt követően pedig a szervezet szponzorai lemondásra szólították fel. A 79 éves sportdiplomata ügyvédein keresztül reagált a felfüggesztésre: nem érti, miért kapott büntetést úgy, hogy a vizsgálatok során semmilyen bizonyítékot nem találtak ellene. Az ügyben megszólalt Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. „Ami elég, az elég. Reméljük, hogy a FIFA-nál végre mindenki megérti, hogy nem maradhatnak tovább passzívak. Gyorsan kell cselekedniük, hogy minél előbb visszaállítsák a FIFA hitelességét, hiszen nem lehet a végtelenségig szétválasztani a sportág és a szervezet hitelességét” – fogalmazott Bach.

Szerző

A nyugati pop találkozik a keletivel

Publikálás dátuma
2015.10.09. 07:45
Warhol híres szitalenyomata leveses konzervekről FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Művészet az, ha valaki lefest egy konzervdobozt? Vajon az amerikai pop art mellett csak másolat a kelet-közép-európai pop art? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Ludwig Múzeum ma nyíló, Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállítása, mely két emeleten mutat be hatalmas mennyiségű művet.

Alapterületét és a kiállított művek számát tekintve is hatalmas a Ludwig Múzeum pop artról szóló kiállítása, mely a klasszikus amerikai művek mellett bemutatja a hatvanas években készült kelet-közép-európai alkotásokat is. Az ötvenes években indult művészeti stílus lényege, hogy a hétköznapokban használt tárgyakat, akár egy telefont, egy ruhadarabot, egy hírlapot vagy egy képregényt is a művészet rangjára emel. A „pop art pápája”, Andy Warhol például számos szitanyomatot készített a Campbell’s leveses konzervről, melyet bármelyik amerikai állampolgár olcsón megvásárolhatott a szupermarketekben. A kiállítótérbe kerülve azonban a konzervdobozból művészeti alkotás lett, mely egyben a fogyasztói társadalomról megfogalmazott kritikává is vált. Az új stílust viszont sokan támadták: vajon tényleg művészet a pop art?

A kiállítás is azt bizonyítja, hogy a pop art igenis mérvadó művészeti stílus, és nem csak „mostohagyerek” az 1945 utáni egyetemes művészettörténetben. A Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállítás tavaly indult a kölni Ludwig Múzeumból, idén februárban érkezett a bécsi Mumokba, hogy aztán megérkezzen hozzánk is. A budapesti tárlat számos olyan művet mutat be, mely önmagában is szenzációértekű. Andy Warhol már említett leveses dobozai mellett, láthatjuk Roy Lichtenstein képregényeket idéző alkotásait, de helyet kaptak Tom Wesselmann túlszexualiztált nőalakjai is. –Korábban nem volt még hasonló kiállítás Magyarországon – mondta Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója.

A színes tárlat másik kuriózuma, hogy a hatvan amerikai mű mellett kiállították kelet-közép-európai művészek százötven pop art alkotását, melyek jól rímelnek a nyugati művek világára. A látogatók így felfedezhetik a párhuzamokat és ellentéteket a két „alkotótábor” között. Külön érdekesség, hogy míg egy-egy amerikai művész képes volt ugyanazt a témát egész életében ismételni, addig a mi térségünk művészei csak életművük egy-egy fejezetét szentelték a pop artnak. A kiállítás emellett felvet egy fontos kérdést is: vajon a kelet-közép-európai művek csak a nyugatiak puszta másolatai? Regina Wyrwoll, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung kuratóriumának tagja szerint korántsem. – A képekből az tükröződik, hogy Kelet-Európában is volt pop art életérzés, mely nemcsak a művészetben öltött testet, hanem a mindennapokban is, úgymint a tárgyakban, a zenében – mondta lapunknak. Vagyis hiába állt a vasfüggöny, a művészet áttörte a határokat.

Popovics Viktória, kurátorasszisztens elmondta, hogy a kiállításon a hatvanas évek zavaros hangulata is felidéződik. Egy kisebb teremben például a vietnámi háború borzalmaira reagáló alkotások függnek. Lakner László Saigon című festményén sokszorosítva látható az a buddhista szerzetes, aki a háború elleni tüntetésként felgyújtotta magát a vietnámi város főterén. Egy másik teremben a hidegháborús szembenállás egyik fő témáját, az űrutazásra reagáló képeket láthatunk. Robert Indiana festménye például azt mutatja be ironikusan hogyan maradt ki a háború utáni Németország a világűrért folytatott versenyből. Persze, a korabeli politika többi eseménye se hagyta hidegen a művészeket: 1968-as év történései, a párizsi diáklázadások májusban, a vietnámi háború elleni tüntetések, vagy a prágai tavasz mind-mind arra sarkallták a két tábor művészeit, hogy megfogalmazzák elmarasztaló kritikájukat.

A Ludwig kiállítása minden szempontból az idei ősz egyik művészeti szenzációja. Szakmailag és a művek tekintetében is izgalmas tárlat. Egy probléma mégis akad: a korábban Kölnben és Bécsben kiállított művekből nem mindegyik érkezett Budapestre.

Fabényi Júlia lett a Velencei Biennálé nemzeti biztosa
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatóját bízta meg a Velencei Biennálé nemzeti biztosi feladatainak ellátásával Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kinevezésről szóló dokumentumot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár adta át Fabényinak. A poszt azután üresedett meg, hogy a korábbi nemzeti biztos, Balatoni Mónika szeptemberben lemondott. A Velencei Biennálé Magyar Irodája január közepe óta a Műcsarnok helyett a Ludwig Múzeum keretein belül működik.
(MTI)



A nyugati pop találkozik a keletivel

Publikálás dátuma
2015.10.09. 07:45
Warhol híres szitalenyomata leveses konzervekről FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Művészet az, ha valaki lefest egy konzervdobozt? Vajon az amerikai pop art mellett csak másolat a kelet-közép-európai pop art? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Ludwig Múzeum ma nyíló, Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállítása, mely két emeleten mutat be hatalmas mennyiségű művet.

Alapterületét és a kiállított művek számát tekintve is hatalmas a Ludwig Múzeum pop artról szóló kiállítása, mely a klasszikus amerikai művek mellett bemutatja a hatvanas években készült kelet-közép-európai alkotásokat is. Az ötvenes években indult művészeti stílus lényege, hogy a hétköznapokban használt tárgyakat, akár egy telefont, egy ruhadarabot, egy hírlapot vagy egy képregényt is a művészet rangjára emel. A „pop art pápája”, Andy Warhol például számos szitanyomatot készített a Campbell’s leveses konzervről, melyet bármelyik amerikai állampolgár olcsón megvásárolhatott a szupermarketekben. A kiállítótérbe kerülve azonban a konzervdobozból művészeti alkotás lett, mely egyben a fogyasztói társadalomról megfogalmazott kritikává is vált. Az új stílust viszont sokan támadták: vajon tényleg művészet a pop art?

A kiállítás is azt bizonyítja, hogy a pop art igenis mérvadó művészeti stílus, és nem csak „mostohagyerek” az 1945 utáni egyetemes művészettörténetben. A Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállítás tavaly indult a kölni Ludwig Múzeumból, idén februárban érkezett a bécsi Mumokba, hogy aztán megérkezzen hozzánk is. A budapesti tárlat számos olyan művet mutat be, mely önmagában is szenzációértekű. Andy Warhol már említett leveses dobozai mellett, láthatjuk Roy Lichtenstein képregényeket idéző alkotásait, de helyet kaptak Tom Wesselmann túlszexualiztált nőalakjai is. –Korábban nem volt még hasonló kiállítás Magyarországon – mondta Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója.

A színes tárlat másik kuriózuma, hogy a hatvan amerikai mű mellett kiállították kelet-közép-európai művészek százötven pop art alkotását, melyek jól rímelnek a nyugati művek világára. A látogatók így felfedezhetik a párhuzamokat és ellentéteket a két „alkotótábor” között. Külön érdekesség, hogy míg egy-egy amerikai művész képes volt ugyanazt a témát egész életében ismételni, addig a mi térségünk művészei csak életművük egy-egy fejezetét szentelték a pop artnak. A kiállítás emellett felvet egy fontos kérdést is: vajon a kelet-közép-európai művek csak a nyugatiak puszta másolatai? Regina Wyrwoll, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung kuratóriumának tagja szerint korántsem. – A képekből az tükröződik, hogy Kelet-Európában is volt pop art életérzés, mely nemcsak a művészetben öltött testet, hanem a mindennapokban is, úgymint a tárgyakban, a zenében – mondta lapunknak. Vagyis hiába állt a vasfüggöny, a művészet áttörte a határokat.

Popovics Viktória, kurátorasszisztens elmondta, hogy a kiállításon a hatvanas évek zavaros hangulata is felidéződik. Egy kisebb teremben például a vietnámi háború borzalmaira reagáló alkotások függnek. Lakner László Saigon című festményén sokszorosítva látható az a buddhista szerzetes, aki a háború elleni tüntetésként felgyújtotta magát a vietnámi város főterén. Egy másik teremben a hidegháborús szembenállás egyik fő témáját, az űrutazásra reagáló képeket láthatunk. Robert Indiana festménye például azt mutatja be ironikusan hogyan maradt ki a háború utáni Németország a világűrért folytatott versenyből. Persze, a korabeli politika többi eseménye se hagyta hidegen a művészeket: 1968-as év történései, a párizsi diáklázadások májusban, a vietnámi háború elleni tüntetések, vagy a prágai tavasz mind-mind arra sarkallták a két tábor művészeit, hogy megfogalmazzák elmarasztaló kritikájukat.

A Ludwig kiállítása minden szempontból az idei ősz egyik művészeti szenzációja. Szakmailag és a művek tekintetében is izgalmas tárlat. Egy probléma mégis akad: a korábban Kölnben és Bécsben kiállított művekből nem mindegyik érkezett Budapestre.

Fabényi Júlia lett a Velencei Biennálé nemzeti biztosa
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatóját bízta meg a Velencei Biennálé nemzeti biztosi feladatainak ellátásával Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kinevezésről szóló dokumentumot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár adta át Fabényinak. A poszt azután üresedett meg, hogy a korábbi nemzeti biztos, Balatoni Mónika szeptemberben lemondott. A Velencei Biennálé Magyar Irodája január közepe óta a Műcsarnok helyett a Ludwig Múzeum keretein belül működik.
(MTI)