Merkelt nyomasztja a Nobel-békedíj ügye

A német lakosság közel két harmada vélekedik úgy, hogy nem Angela Merkel kancellárnak kellene odaítélni az idei Nobel békedíjat, derült ki egy a Handelsblatt napilap által közölt felmérésből.

A megkérdezettek 61 százaléka állította, hogy a kancellár nem a megfelelő személy díjra, amelyet pénteken adnak át Oslóban, 34 százalék állította ennek ellenkezőjét. A felmérést a Forsa Intézet végezte. A konzervatív táborban 54 százalékos Merkel támogatottsága. Mint ismeretes a német kancellár neve is felmerült a díjra esélyesek között, az indoklás szerint az ukrán válságban játszott eredményes közvetítő szerepéért valamint azért, mert kitárta Németország kapuit a menekültek előtt.

A Handelsblatt szerint az, hogy a németek nem támogatják egyöntetűen Merkel díjazását, azt jelzi, hogy menekültügyi politikájához mind az összlakosság, mind pártjának többsége kritikusan viszonyul. Szerda este a ZDF televízió politikai vitaműsorában a kancellár kérdésre válaszolva a Nobel-békedíj kapcsán azt mondta, nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. "Szinte már nyomaszt..." – fogalmazott Merkel.

Szerző

Bezuhant az infláció szeptemberben

Publikálás dátuma
2015.10.09. 07:22
Illusztráció: Thinkstock
Az elemzők négy havi szünet után ismét negatív inflációra számítottak szeptemberben, de őket is meglephette, hogy a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, a KSH adatai szerint.

 Alapvetően az üzemanyagárak zuhanása okozhatta a nem várt hatást: egyetlen hónap alatt 5 százalékkal csökkentek, éves alapon már 17 százalékos az áresés. Augusztushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerárak egy év alatt 0,8 százalékkal emelkedtek, azonban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek. A csokoládé, kakaó, a párizsi, kolbász, valamint a tej árcsökkenésével szemben a cukoré, valamint az étolajé nőtt a tavaly szeptemberi értékekhez képest. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek 1,4 százalékkal drágultak, de valamelyest többe kerülnek a szeszes italok és a dohányáruk is, míg a háztartási energiáé nem változott. A szolgáltatások ára 0,6 százalékkal mérséklődött.

Az elemzők és a jegybank szerint is egyszeri, főként külső hatások miatt zuhant az infláció. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani 0 százalék közeli infláció nem lesz tartós, már októberben 0 százalék körüli, de már pozitív lehet az infláció. A tavalyi évi rezsicsökkentés hatásának kiesése miatt a következő időszakban az infláció gyorsulására lehet számítani. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője a defláció visszatérését átmenetinek tekinti, és a következő hónapokban újra növekedésnek indulnak az árak. Decemberig 1,6 százalékra emelkedhet, januárban már 2,5 százalék közelébe emelkedhet az infláció. A 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. Idén az átlagos infláció 0, jövőre 2,4 százalék közelében lehet Suppan Gergely szerint.

A maginflációs mutató (ami a hektikusan változó árú, külső sokkokra érzékenyen reagáló termékek ármozgását szűri ki) a tavaly szeptemberi 1,2 százalékról 1,3 százalékra emelkedett, az elemzők erre hivatkozva állítják, nincs deflációs kockázat.

Szerző

Hova tűnt az emberek pénze? - Vajon mire tapsolták el a 3000 milliárdot?

Publikálás dátuma
2015.10.09. 07:00
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Hivatalosan elszámolt tegnap a kormány a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap elmúlt négy évének gazdálkodásával. A mintegy 3000 milliárd forintos vagyon, amelyet a második Orbán-kormány intézkedései nyomán a magánpénztári tagoktól elvettek már korábban elfogyott, ám a cél, az államadósság csökkentése nem teljesült.

Összesen 2500 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság az elmúlt négy év alatt - ezt állította Tállai András az Országgyűlés csütörtöki, a magánpénztárak államosított vagyonának felhasználásáról szóló politikai vitanapján. A nemzetgazdasági tárca miniszterhelyettese arról számolt be a képviselőknek, hogy a kasszáktól átvett 3000 milliárd forint kétharmada mellett 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe. Szerinte az adósságcsökkentés miatt 280 milliárd forinttal kevesebb kamatot kellett fizetnie az államnak. A magánkasszákban lévő vagyon megszerzése így összesen csaknem 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenésnek felel meg.

Az államtitkár azonban azt semmivel sem tudta bizonyítani, hogy a magánpénztári vagyon kezelésére létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tőkéjét valóban az eredeti céljának megfelelően érdemben az államadósság csökkentésére fordították - erről beszélt a Népszavának Korózs Lajos. A szocialista országgyűlési képviselő - aki a parlamenti vitában is kifejtette frakciója álláspontját -, lapunk érdeklődésére elmondta, itt valóban jelentős összegről volt szó, az erőszakkal elvett, majd eltapsolt vagyon a GDP közel tíz százalékát tette ki. Az egész folyamatot olyan - kormányhatározattal is megerősített - hazugságok kísérték, mint hogy az alkalmazottak majd egyéni társadalombiztosítási számlát kapnak. Ennek mind a mai napig nyoma sincs! Így természetesen az az ígéret is hazugságnak bizonyult, hogy nem csak a friss befizetéseket rögzítik majd, hanem a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat is - emlékeztetett a szocialista képviselő.

A magánpénztári vagyon elkobzásának 2011-ben a fő oka az volt, hogy a költségvetés lyukait akarták általa betömni. A büdzsének például jelentős hiánya keletkezett az előkészítés nélkül és hibás koncepció nyomán bevezetett egykulcsos jövedelemadóból. A magánpénztári vagyont az utolsó fillérig elköltötték, mégpedig úgy, hogy abból a nyugdíjakra fordítható összeg nem gyarapodott. Ez is azt bizonyította, hogy a nyugdíjak "megvédéséről" szóló üres frázis álságosnak bizonyult. Az egykori magánpénztári vagyonról így el lehet mondani, hogy elveszett a jövendő nyugdíjasok számára.

Hamisnak bizonyult az az érv is, hogy a nyugdíjvagyon gondos kezelésére csak az állam hivatott, mert magántársaságok kezében ezt a tőkét elkótyavetyélik. (A még megmaradt négy nyugdíjpénztár, a korábbi töredékét magába olvasztó tagságával azóta bizonyítja, hogy képesek évről-évre megfelelő hozamot produkálni.)

Az Alap egész működését szabálytalanságok kísérték, de a felelősöket egyszer sem próbálták ezért elszámoltatni, például azért hogy egyes értékpapírokat jelentős veszteséggel értékesítettek, ráadásul úgy hogy ebben az időszakban a részvények eladására még érvényes felhatalmazásuk sem volt. Az Alap működtetését - Korózs Lajos szavaival élve -, rossz értelemben vett profizmus jellemezte. A hiányosságok egy részét időközben az Állami Számvevőszék is feltárta, de jelentésüket az Országgyűlés nem tárgyalta meg. A vagyon értékesítése során elkövetett szabálytalanságok miatt Harangozó Tamás szocialista képviselő feljelentést is tett, de az ügyészség - bűncselekmény hiányában - beadványát elutasította.

A tegnapi országgyűlési vitanapon Tállai András, a kormány nevében csak diadaljelentést tudott felolvasni, a súlyos gazdálkodási hibákkal sújtott alapkezelésről azonban egyetlen szót sem szólt.

Szerző