Az EU-nak felelősségre kell vonnia Magyarországot az emberi jogok megsértéséért, a menekültválság során elkövetett visszaélések miatt - írja az Amnesty International (AI) tegnap megjelent, Elkerítve (Fenced Out) címet viselő összefoglalója. A szögesdrót-kerítés megépítése és az ezen átjutó, az országba irregulárisan érkező emberek kriminalizálása, az, hogy sietősen visszaküldik őket a Balkán tranzitországaiba, azt a célt szolgálja, hogy Magyarországot elszigetelje a globális és európai menekültválságtól. Mindennek ára az emberi jogok iránti tisztelet teljes hiánya.
Október 2-án több híradás is beszámolt arról, hogy a zákányi óvodások az óvodavezető által szervezett program keretében saját készítésű ajándékot vittek a horvát-magyar határon szolgálatot teljesítő katonáknak. A látogatásról a köztévé híradója felvételt készített. Az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért szerint az óvoda akciója megsértette a gyerekek és szülők emberi méltóságát és lelkiismereti szabadságát. A két szervezet ezért panasszal fordult az óvoda fenntartójához, az ombudsmanhoz, és az oktatási jogok biztosához.
Az AI felszólítja az EU tagországait és intézményeit, hogy a további jogsértések megelőzéséért aktiválja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikkében foglaltak szerinti védelmi mechanizmust, amely felhatalmazza az Európai Tanácsot, hogy figyelmeztesse azt a tagországot, ahol nyilvánvalóan fennáll annak kockázata, hogy sérülnek az emberi jogok, sérül a jogállamiság. Az AI egy szeptemberben készült országos kutatás során összegyűjtött vallomás- és megfigyelési anyagból merített. A kutatók elemezték, hogy a rendőrök miként bánnak a menekültekkel és a migránsokkal, milyenek a fogadási körülmények és milyen módon alkalmazzák a menedékhez való hozzájutás feltételeinek szigorítását. Megállapítják: a Magyar Országgyűlés új törvényeket vezetett be, amelyek végül olyan agresszív lépéseket eredményeztek, mint a határok katonákkal és rendőrökkel való őriztetése, akik felhatalmazást kaptak gumilövedékek, könnygázgránátok és pirotechnikai eszközök használatára. A tanúk vallomásaiból kiderül, hogy a hatóságok számos alkalommal folyamodtak túlzott erőszakhoz.
Angela Merkel német kancellár a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kitartott a menekültválságban képviselt álláspontja mellett: a határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás. "Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket" abban a reményben, hogy "akkor majd nem jönnek", mondta. Merkel szerdán Strasbourgban, az EP-plénumon mondott beszéde előtt találkozott az Európai Parlamentnek (a Fidesz képviselőit is magában foglaló) néppárti frakciójának tagjaival. A Politico hírportál megszerezte a kancellár zárt ajtók mögött elhangzott szavainak felvételét. „A kelet-európaiak – s én magamat is annak tekintem – megtapasztalhatták, hogy az elszigetelődés nem segít. Elszomorít, hogy éppen azok gondolják, kimaradhatnak a globalizáció bizonyos fejleményeiből, akik szerencsések, mert megélhették a hidegháború végét. Ha valaki azt mondja, hogy ez nem az én Európám, én nem fogadok el muszlimokat, azt kell mondanom, hogy ez nem vita tárgya. Az európai vezetők elvesztenék hitelüket, ha megkülönböztetnék a keresztény és a muszlim menekülteket. Hogyan védelmezhetnénk a keresztényeket a világban, ha nem fogadunk el egy muszlimot, egy mecsetet az országunkban?” "Igen, segítettünk Magyarországnak, ezért is bírálnak engem Németországban. Azért segítettünk, mert úgy gondoltuk, valakinek meg kell mentenie Európa méltóságát" – mondta Merkel. "A menekülteket nem állítja meg, ha kerítéseket építünk. Erről mélyen meg vagyok győződve, és elég sokáig éltem kerítés mögött" - tette hozzá.
Ausztria átadná a magyar hatóságoknak az A4-es autópályán augusztus 27-én történt, 71 migráns halálával járó tragédiát vizsgáló eljárás lefolytatását - közölte a kismartoni (Eisenstadt) ügyészség csütörtökön. Az Ausztriában lefolytatható bizonyítási eljárás már javarészt lezárult vagy éppen lezárás előtt áll. Kiemelte azt is, hogy a migránsok már a magyar útszakaszon meghaltak, tehát az erőszakos cselekmény elkövetésének helyszíne Magyarország volt. Az ügyben eddig hat gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegálisan próbálják átlépni azt, és be kell tartani az unió előírásait - értett egyet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője, az Európa Tanács tagja csütörtöki budapesti tanácskozásán. A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón Gulyás hangsúlyozta: Magyarországnak szolidárisnak kell lennie Bajorországgal, ahová naponta tízezer szám érkeznek bevándorlók. Zech közös fellépést tartott fontosnak a migráció kezelésében, és köszönetet mondott Magyarországnak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére.
Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosítást, amelynek révén az unió az idén 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelésére. Jean Asselborn, a tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlási minisztere elmondta:a 160 ezer menekült áttelepítésének részleteiről is egyeztettek. Az első áttelepítés pénteken lesz; eritreai menekülteket helyeznek át Olaszországból Svédországba. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a miniszterek a határellenőrzésről is vitatkoztak, a többség amellett van, hogy bár a határok védelme jelenleg alapvetően tagállami felelősség, a külső határokat közösen és hatékonyabban kellene ellenőrizni. A Frontex megerősítését is támogatják, mert a schengeni övezet jövője a külső határok megvédésének hatékonyságától függ. Létre kell hozni a biztonságos országok uniós listáját is.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent az a kormányhatározat, amely lehetővé teszi a szövetséges államok fegyveres alakulatainak részvételét a déli határ védelmében. A kormány engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevékenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában. A határozat szerint az Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak fegyveres erői - ezer főig - a honvédség Közös Akarat határrendészeti tevékenységének befejeződéséig, legfeljebb március 15-ig tevékenykedhetnek Magyarországon. Megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külügyminiszter Luxembourgban. A miniszter a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartandó migrációs konferencián vett részt a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével együtt. A tanácskozást magyar kezdeményezésre szervezték meg. A kormány eredetileg azt szerette volna, ha a konferenciát Budapesten tartják meg, de a miniszter szerint a helyszínváltozást nem tekintik presztízskérdésnek.
Csütörtök délelőtt áthaladt Horvátországba az a vonatszerelvény, amely szeptember 18-án engedély nélkül érkezett Magyarországra - tudatta a Kormányzati Információs Központ az MTI-vel. Orbán Viktor miniszterelnök és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő október 7-i tárgyalásán került szóba annak a horvát különvonatnak az ügye, amely - előzetes bejelentés, engedély és vonatszám nélkül - 36 horvát rendőrrel és 1059 migránssal érkezett a magyarbólyi vasútállomásra. A horvát elnök kérésére a kormány úgy döntött, hogy a szerelvény a vasútbiztonsági vizsgálatok befejeződését követően visszatérhet Horvátországba. Jelezték: "a lépés nem befolyásolja a történtek miatt folyamatban lévő büntetőeljárást, amelynek a szerelvény nem részese". Amikor Áder János köztársasági elnököt szerdán a horvát államfővel megtartott megbeszélése után a vonatról kérdezték, közölte:azt hitte a szerelvény már régen visszakerült Horvátországba.
A HVG csütörtöki számában jelent meg Kis János filozófus esszéje, amelyben Orbán Viktor menekültpolitikáját elemzi. Kis szerint semmi sem igaz abból, amit Orbán menekültügyben állít: nem védi meg az Unió határait és Németország intézményeit, hiszen a menekültek továbbra is Magyarországon keresztül áramlanak az EU belseje felé, csak épp megkerülik a lezárt szerb határt. Nem állítja vissza az uniós jog uralmát, mivel (menekültek tömegeinek regisztrálatlan továbbengedésével) megszegjük Dublin III-at, az új magyar törvények pedig, amelyekkel a menekülteket rövid úton kizsuppoljuk, durván sértik a menekültügyi konvenciót, ami része az uniós jognak. Orbán eddig csak az önálló hatalom nélküli Brüsszelt támadta, most a kvótaellenes koalíció szervezésével az igazi erőt képviselő Berlint. A kormányfő fordulatra számít: arra, hogy a menekültektől megriadó választók a konzervatívok és liberálisok közötti, az egyetemes emberi jogok tiszteletén alapuló konszenzust sutba dobva új, radikális európai elitet emelnek hatalomra. Kis szerint a határok nyitva tartása nagy próbatétel, de – az Orbánhoz hasonló radikálisok által szorgalmazott lezárásuk – megroppantaná az uniót, és Európa biztos vereségéhez vezetne. Orbán ajánlata nem csak embertelen és erkölcsileg viszolyogtató, bele van kódolva a biztos kudarc. Kis végül keményen kiosztja Orbán hazai ellenzékét, amiért nem képes egyenesen beszélve, sunnyogás nélkül elutasítani Orbán "gyalázatos és esztelen" menekültpolitikáját.
Civil szervezetek a menekültügyről
Az Artemisszió Alapítvány helyzetértékelő beszélgetést szervezett tegnap, a menekültügyben érintett civil szervezetek közreműködésével. Az eseményen résztvevők egyetértettek, hogy az "új időszámítás" - az új menekülttörvény megszavazása - óta nem, hogy csökkent, hanem növekedett a menekültek száma.. Nem látjuk a jövőt, szkeptikusan állunk a politikához, hiszen teljes mértékben a civilekre hagyták a krízis kezelését - emelte ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Véleményük szerint ennek állami feladatnak kellett volna lennie, és kizárólag külső nyomás hatására kényszerülhet változtatásra a kormány. Az esemény egyetlen olyan résztvevője, aki kapott valamiféle állami támogatást, a Magyar Vöröskereszt volt, amelynek képviseletében Kovács Dávid kijelentette: küldetésük az emberi élet és egészség védelme pártatlanul és teljesen függetlenül. Abban is teljes volt az egyetértés, hogy hazánkban megszűnt az Alaptörvény által garantált menedékjog intézménye. Senki sem kaphat menedékjogot, aki szárazföldön érkezik Magyarország területére, a biztonságos harmadik ország koncepció miatt. Szerbia azonban nem biztonságos a civilek szerint, hiába fogadták el erről a kormányrendeletet. Az eseményen a TASZ-on és a Magyar Vöröskereszten kívül a Helsinki Bizottság, a Migration Aid, a Menedék Egyesület, és a Segítsünk együtt a menekülteknek! Facebook csoport képviselői vettek részt.