Előfizetés

Merkel zárt ajtók mögött ment neki Orbánnak

Publikálás dátuma
2015.10.08. 22:17
Korábbi felvétel Orbán és Merkel májusi találkozójáról. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Élesen kritizálta a menekültválság kezelése miatt az unió keleti tagállamainak vezetőit és különösen Orbán Viktort az Európai Néppárt egy zárt ajtók mögött tartott találkozóján Angela Merkel - írja egy brüsszeli újság.

Az EU-s ügyekben jól értesültnek tartott Politico úgy fogalmaz: a német kancellár szerint keresztény, a hidegháborút megélt politikusoknak nem lenne szabad úgy viselkedniük, ahogy többek közt a magyarok teszik – számol be az Origo.

„Igen, segítettünk Magyarországnak, ezért is sokat kritizálnak Németországban. Azért segítettünk, mert úgy gondoltuk, valakinek meg kell mentenie Európa méltóságát” – mondta Angela Merkel német kancellár Strasbourgban az Európai Néppárt (amelynek a Fidesz és Merkel pártja, a CDU is tagja) zárt ajtók mögött tartott találkozóján.

Ő is kerítés mögött élt

„A menekülteket nem lehet kerítésekkel visszatartani. Erről mélységesen meg vagyok győződve, és éppen elég ideig éltem kerítés mögött” – mondta a kancellár. (Angela Merkel Kelet-Németországban nőtt fel és élt a két Németország egyesítéséig.)

A jelenlévők szerint a kancellár kimondottan érzelmesen beszélt, sokat ostorozta az unió keleti tagállamainak vezetőit, és köztük különösen Orbán Viktor kormányát azért, ahogy a menekültválságot kezelik, derül ki a Politico.eu birtokába jutott hangfelvételből.

Kelet-Európa nem tanult a történelméből

Angela Merkel szerint a kelet-európaiaknak tanulniuk kellett volna a saját történelmükből, hiszen a bőrükön tapasztalták meg az elszigeteltséget, írja a lap. Merkelt szomorúsággal tölti el, hogy pont azok hiszik, hogy teljesen kimaradhatnak a globalizáció bizonyos fejleményeiből, akik szerencsésnek mondhatják magukat, amiért megélték a hidegháború végét.

Az európai politikusok elveszítik a hitelességüket, ha különbséget tesznek muszlim és keresztény menekültek közt, mondta: „Hogyan védelmezhetnénk a világ keresztényeit, ha azt mondjuk, nem tűrünk meg az országunkban egy muszlimot vagy akár egy mecsetet? Ez így nem fog menni.” Akik elvi alapon utasítják vissza a menekültek befogadását, azok Merkel szerint veszélyt jelentenek Európára, írja a Politico.eu.

Harc a "fideszes földrablás" ellen - Brüszellel fenyeget Lázár

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.10.08. 21:41
Giró-Szász András és Lázár János a Kormányinfón FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Nem nagybirtokosoknak akarják adni az állami földeket, azt viszont még nem tudják, hányan lesznek hajlandóak a piaci árnál jóval többet adni a liciten értékesített szántókért. Higgyük el, nem a fideszes oligarcháknak szánják ezeket, amire bizonyíték, hogy 300 hektárnál többet senki nem szerezhet és jogi személy nem is vásárolhat az október 15-től dobra vert területekből. Erről Lázár János beszélt lapunk kérdésére a Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője döbbenetesnek nevezte, hogy az MSZP-s Gőgös Zoltán a nagybirtokosok pártján áll, amit az ellenzéki politikus szokásos fideszes hazugságpanelnek nevezett.

Kisbirtokosoknak akarják értékesíteni az állami földeket, amiket mostanáig bérbe adtak a gazdáknak. Magyarországon több mint 100 ezer földművelő él, nekik akarnak kedvezni azzal, hogy dobra verik a szántókat. Persze a jelenlegi ár fölött 10 vagy 20 százalékkal indul a licit és ez alá nem is mennek. A bérletekből származó bevétel nem fog hiányozni a közös kasszából, a földeket ugyanis alacsony összeg ellenében művelhették a bérlők. Erről Lázár János beszélt lapunk kérdésére a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője igyekezett meggyőzően beszélni arról, hogy nem a fideszes oligarchák, nem Mészáros Lőrinc jár jól az állami földek értékesítésével, hiszen 300 hektárnál nagyobb területet senki nem szerezhet, és ezt a korlátot az EU is elfogadta. A kormány a kicsiknek akar kedvezni, azt viszont a miniszter nem tagadta, hogy a mezőgazdaság gondjai miatt lehet, hogy még azok sem fognak licitálni, akiknek van pénzük földet venni.

Döbbenetes, hogy a szocialista Gőgös Zoltán nem a kisbirtokosok oldalán áll, pedig a szociáldemokraták és a kisgazdák mindig a kisgazdálkodókat védték, nekik követeltek földet. Ezt a Népszava munkatársának pontosan kell tudnia - fogalmazott a miniszter. Az MSZP elnökhelyettese viszont a Kormányinfó után tudatta, pártja sohasem a nagybirtokok, hanem a vidéki munkahelyek pártján állt, ezen a "Lázárinfón elhangzott szokásos fideszes hazugságpanelek" sem változtatnak. Gőgös emlékeztetett, hogy a szocialista kormányzás idején nem a földeket, hanem a földbérleti jogokat értékesítette az állam, a földvagyon pedig nem csökkent, hanem 30 ezer hektárral gyarapodott. Az MSZP nevében azt üzente, minden eszközzel útját állják a készülő fideszes "földrablásnak".

Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei földeket értékesít először az állam. Az árverési hirdetmények október 15-től jelennek meg, a nyilvános licitek pedig, ahová az újságírókat és a parlamenti képviselőket is várják, novemberben kezdődnek. Lázár szerint azért kell sietni, mert különben "Brüsszel ránk kényszerítheti, hogy külföldieknek adjunk el földet". Megerősítette, 380 ezer hektár állami föld értékesítését tervezik, 1,5 millió hektárnyi terület állami tulajdonban marad. A földeladási bevételt nehéz megbecsülni, számítások szerint akár 300 milliárd forintos összegnek is be kellene folynia, "de nem így tervezünk", mert a legfontosabb, hogy az ebből származó pénzt nem lehet felélni, azt az ország fejlesztésére kell fordítani.

Kiderült, a Miniszterelnökség vezetője a közvélekedésre alapozta a szétlopott állami mezőgazdasági cégekről szóló vihart kavaró kijelentését. "Ne felejtsük el, hogy az elmúlt 30 esztendőben pártállástól függetlenül az a közvélekedés, hogy ha az állam mezőgazdasági vállalkozásba kezd, annak rossz vége lesz. Ezt hallgattuk a '80-as évek előtt a tsz-elnököket illetően, aztán ezt hallgattuk a zöldbárókat illetően, aztán mindenkinek az volt a véleménye, hogy az állam inkább ne folytasson mezőgazdasági tevékenységet. És aztán a Fidesz és az MSZP is értékesítette az állami tulajdonban lévő gazdasági vállalkozásokat. Ezért nincs az államnak mezőgazdasági vállalkozása, ami helyes, és nem lesz a közeljövőben sem. A közvélekedés az, teljesen függetlenül az igazságtól, amikor az állam földet művel, állami cégek jönnek erre létre, ott csak baj lehet" - hangzott a magyarázat. Lázár kedden, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottsága előtt közölte, "amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor Fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét" a mezőgazdasági cégeket.

Egyébként Lázár legutóbbi, tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozata szerint maga is érintett: a nagybátyja, Gyapjas Károly érdekeltségében, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben 2 százalékos tulajdona van. Ráadásul maga is birtokolt jó néhány tucat hektárnyi földet, ez is kiderül a bevallásából, ezeket a hvg.hu szerint szintén a Gorzsai Zrt. műveli. A hvg.hu 2014-es cikke szerint a Gorzsai Zrt több mint 1300 hektár állami földet nyert állami pályázatokon. A Gorzsai Zrt.-nek több más érdekeltsége is van, ezek egy címre vannak bejegyezve, és 2014. január elsejétől 2014. december 31-ig az mvh.gov.hu adatai szerint mintegy 676 millió forint állami agrártámogatáshoz jutottak.

Határzár

Kilencvenkilenc százalékban elkészült a kerítés a magyar-horvát határon. A kormány azt szondázza, melyik ország, mit szólna ahhoz, ha az uniós tagállam Horvátország határát a magyar kormány lezárná. A Miniszterelnökség vezetője ismét elmondta, szervezett embercsempész-akció zajlik Magyarország ellen a horvát állam intenzív részvételével. "Az a reményünk van, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elkerüli Magyarországot" - fogalmazott Lázár, aki szerint könnyen lehet, hogy az idén 600 ezer illegális bevándorló érkezik az országba. Bár a kormány nem jókedvében épít kerítéseket, azért arra felkészült, hogy ha szükséges, akkor a magyar-román határra is biztonsági határzárat telepítsen, megakadályozandó az illegális bevándorlók esetleges új útvonalát. Beszámolt arról is, hogy a költségvetésből eddig 60 milliárd forintot fordítottak a bevándorlás kezelésére. A központi operatív törzs adatai szerint a MÁV 524 millió, a BKV 160 millió, a Volán társaságok 200 millió forintot, plusz áfát költöttek a menekültek szállítására.

Bürokráciacsökkentés

Számos eljárási díj csökken vagy megszűnik január elsején, márciusra pedig 278 új kormányablak lesz. Az eljárási díjak mérséklésére még ebben a hónapban javaslatot tesz a parlamentnek, novemberben pedig a közigazgatásban dolgozók béremelésére vonatkozó törvényt nyújtja be. Ahogy lapunk megírta, a miniszter elképzelése szerint rövidülnek az általános ügyintézési határidők, az államnak legfeljebb 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket. Egyszerűsödnek az adóeljárások, a folyamatos ellenőrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők.

NAV

A kormány áttekintette az adózás rendjéről szóló törvény módosítását - a törvényjavaslat hamarabb született meg, mint a döntés a NAV átalakításáról, ezért a javaslat ugyan a parlament elé kerül, de további egyeztetések jönnek. Lázár szerint Orbán Viktor nem elégedett az adóhivatal azon átalakítási terveivel, amelyeket az NGM letett az asztalra. Tállai András irányítja a NAV átalakítását, amihez az államtitkár, aki egyben kormánybiztos, szabad kezet kapott. Lázártól megtudtuk, megszűnnek a régiós igazgatóságok, szerepüket a megyék veszik át. Az átalakításra vonatkozó előterjesztéseket december 31-ig kell elkészíteni.

Gyorsutak

A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, így "gyorsutak" épülnek. Ezeket kerítéssel fogják védeni és két szintbeli kereszteződés között nem lehet kisebb a távolság 15 kilométernél. Így biztosítható a kormány azon terve, hogy minden megyei jogú városhoz gyorsforgalmi út vezessen. A "gyorsút" kevesebb biztonsági szolgáltatást nyújt az autóutaknál, de többet a szimpla főutaknál. Ezek az utak jellemzően 2x2 sávosak lesznek.

MKB

Lázár János nem tartaná jó döntésnek, ha a tavaly visszavásárolt MKB Bank többségi tulajdonrészének tervezett értékesítése során nem hazai, hanem külföldi vevők szereznék meg a csomagot. Ez nem jelenti azt, hogy külföldiekkel nem tárgyalnak, de a többségi tulajdonnak magyar kézben kell maradnia. A kormány döntést hozott arról, hogy az MKB esetében lehetőleg az idén, de fél éven felül, a Budapest Bank esetében pedig a jövő év első félévében megtörténhet az értékesítés. Európában ugyanis nem szokás, hogy az állam hosszú távon nagy részesedéssel van jelen a kereskedelmi bankok piacán, az átmenetileg állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokat piacra kell vinni.

Lásd még: Lázár: csak "közvélekedés" az állami földek szétlopása

Harc a "fideszes földrablás" ellen - Brüszellel fenyeget Lázár

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.10.08. 21:41
Giró-Szász András és Lázár János a Kormányinfón FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Nem nagybirtokosoknak akarják adni az állami földeket, azt viszont még nem tudják, hányan lesznek hajlandóak a piaci árnál jóval többet adni a liciten értékesített szántókért. Higgyük el, nem a fideszes oligarcháknak szánják ezeket, amire bizonyíték, hogy 300 hektárnál többet senki nem szerezhet és jogi személy nem is vásárolhat az október 15-től dobra vert területekből. Erről Lázár János beszélt lapunk kérdésére a Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője döbbenetesnek nevezte, hogy az MSZP-s Gőgös Zoltán a nagybirtokosok pártján áll, amit az ellenzéki politikus szokásos fideszes hazugságpanelnek nevezett.

Kisbirtokosoknak akarják értékesíteni az állami földeket, amiket mostanáig bérbe adtak a gazdáknak. Magyarországon több mint 100 ezer földművelő él, nekik akarnak kedvezni azzal, hogy dobra verik a szántókat. Persze a jelenlegi ár fölött 10 vagy 20 százalékkal indul a licit és ez alá nem is mennek. A bérletekből származó bevétel nem fog hiányozni a közös kasszából, a földeket ugyanis alacsony összeg ellenében művelhették a bérlők. Erről Lázár János beszélt lapunk kérdésére a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője igyekezett meggyőzően beszélni arról, hogy nem a fideszes oligarchák, nem Mészáros Lőrinc jár jól az állami földek értékesítésével, hiszen 300 hektárnál nagyobb területet senki nem szerezhet, és ezt a korlátot az EU is elfogadta. A kormány a kicsiknek akar kedvezni, azt viszont a miniszter nem tagadta, hogy a mezőgazdaság gondjai miatt lehet, hogy még azok sem fognak licitálni, akiknek van pénzük földet venni.

Döbbenetes, hogy a szocialista Gőgös Zoltán nem a kisbirtokosok oldalán áll, pedig a szociáldemokraták és a kisgazdák mindig a kisgazdálkodókat védték, nekik követeltek földet. Ezt a Népszava munkatársának pontosan kell tudnia - fogalmazott a miniszter. Az MSZP elnökhelyettese viszont a Kormányinfó után tudatta, pártja sohasem a nagybirtokok, hanem a vidéki munkahelyek pártján állt, ezen a "Lázárinfón elhangzott szokásos fideszes hazugságpanelek" sem változtatnak. Gőgös emlékeztetett, hogy a szocialista kormányzás idején nem a földeket, hanem a földbérleti jogokat értékesítette az állam, a földvagyon pedig nem csökkent, hanem 30 ezer hektárral gyarapodott. Az MSZP nevében azt üzente, minden eszközzel útját állják a készülő fideszes "földrablásnak".

Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei földeket értékesít először az állam. Az árverési hirdetmények október 15-től jelennek meg, a nyilvános licitek pedig, ahová az újságírókat és a parlamenti képviselőket is várják, novemberben kezdődnek. Lázár szerint azért kell sietni, mert különben "Brüsszel ránk kényszerítheti, hogy külföldieknek adjunk el földet". Megerősítette, 380 ezer hektár állami föld értékesítését tervezik, 1,5 millió hektárnyi terület állami tulajdonban marad. A földeladási bevételt nehéz megbecsülni, számítások szerint akár 300 milliárd forintos összegnek is be kellene folynia, "de nem így tervezünk", mert a legfontosabb, hogy az ebből származó pénzt nem lehet felélni, azt az ország fejlesztésére kell fordítani.

Kiderült, a Miniszterelnökség vezetője a közvélekedésre alapozta a szétlopott állami mezőgazdasági cégekről szóló vihart kavaró kijelentését. "Ne felejtsük el, hogy az elmúlt 30 esztendőben pártállástól függetlenül az a közvélekedés, hogy ha az állam mezőgazdasági vállalkozásba kezd, annak rossz vége lesz. Ezt hallgattuk a '80-as évek előtt a tsz-elnököket illetően, aztán ezt hallgattuk a zöldbárókat illetően, aztán mindenkinek az volt a véleménye, hogy az állam inkább ne folytasson mezőgazdasági tevékenységet. És aztán a Fidesz és az MSZP is értékesítette az állami tulajdonban lévő gazdasági vállalkozásokat. Ezért nincs az államnak mezőgazdasági vállalkozása, ami helyes, és nem lesz a közeljövőben sem. A közvélekedés az, teljesen függetlenül az igazságtól, amikor az állam földet művel, állami cégek jönnek erre létre, ott csak baj lehet" - hangzott a magyarázat. Lázár kedden, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottsága előtt közölte, "amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor Fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét" a mezőgazdasági cégeket.

Egyébként Lázár legutóbbi, tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozata szerint maga is érintett: a nagybátyja, Gyapjas Károly érdekeltségében, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben 2 százalékos tulajdona van. Ráadásul maga is birtokolt jó néhány tucat hektárnyi földet, ez is kiderül a bevallásából, ezeket a hvg.hu szerint szintén a Gorzsai Zrt. műveli. A hvg.hu 2014-es cikke szerint a Gorzsai Zrt több mint 1300 hektár állami földet nyert állami pályázatokon. A Gorzsai Zrt.-nek több más érdekeltsége is van, ezek egy címre vannak bejegyezve, és 2014. január elsejétől 2014. december 31-ig az mvh.gov.hu adatai szerint mintegy 676 millió forint állami agrártámogatáshoz jutottak.

Határzár

Kilencvenkilenc százalékban elkészült a kerítés a magyar-horvát határon. A kormány azt szondázza, melyik ország, mit szólna ahhoz, ha az uniós tagállam Horvátország határát a magyar kormány lezárná. A Miniszterelnökség vezetője ismét elmondta, szervezett embercsempész-akció zajlik Magyarország ellen a horvát állam intenzív részvételével. "Az a reményünk van, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elkerüli Magyarországot" - fogalmazott Lázár, aki szerint könnyen lehet, hogy az idén 600 ezer illegális bevándorló érkezik az országba. Bár a kormány nem jókedvében épít kerítéseket, azért arra felkészült, hogy ha szükséges, akkor a magyar-román határra is biztonsági határzárat telepítsen, megakadályozandó az illegális bevándorlók esetleges új útvonalát. Beszámolt arról is, hogy a költségvetésből eddig 60 milliárd forintot fordítottak a bevándorlás kezelésére. A központi operatív törzs adatai szerint a MÁV 524 millió, a BKV 160 millió, a Volán társaságok 200 millió forintot, plusz áfát költöttek a menekültek szállítására.

Bürokráciacsökkentés

Számos eljárási díj csökken vagy megszűnik január elsején, márciusra pedig 278 új kormányablak lesz. Az eljárási díjak mérséklésére még ebben a hónapban javaslatot tesz a parlamentnek, novemberben pedig a közigazgatásban dolgozók béremelésére vonatkozó törvényt nyújtja be. Ahogy lapunk megírta, a miniszter elképzelése szerint rövidülnek az általános ügyintézési határidők, az államnak legfeljebb 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket. Egyszerűsödnek az adóeljárások, a folyamatos ellenőrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők.

NAV

A kormány áttekintette az adózás rendjéről szóló törvény módosítását - a törvényjavaslat hamarabb született meg, mint a döntés a NAV átalakításáról, ezért a javaslat ugyan a parlament elé kerül, de további egyeztetések jönnek. Lázár szerint Orbán Viktor nem elégedett az adóhivatal azon átalakítási terveivel, amelyeket az NGM letett az asztalra. Tállai András irányítja a NAV átalakítását, amihez az államtitkár, aki egyben kormánybiztos, szabad kezet kapott. Lázártól megtudtuk, megszűnnek a régiós igazgatóságok, szerepüket a megyék veszik át. Az átalakításra vonatkozó előterjesztéseket december 31-ig kell elkészíteni.

Gyorsutak

A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, így "gyorsutak" épülnek. Ezeket kerítéssel fogják védeni és két szintbeli kereszteződés között nem lehet kisebb a távolság 15 kilométernél. Így biztosítható a kormány azon terve, hogy minden megyei jogú városhoz gyorsforgalmi út vezessen. A "gyorsút" kevesebb biztonsági szolgáltatást nyújt az autóutaknál, de többet a szimpla főutaknál. Ezek az utak jellemzően 2x2 sávosak lesznek.

MKB

Lázár János nem tartaná jó döntésnek, ha a tavaly visszavásárolt MKB Bank többségi tulajdonrészének tervezett értékesítése során nem hazai, hanem külföldi vevők szereznék meg a csomagot. Ez nem jelenti azt, hogy külföldiekkel nem tárgyalnak, de a többségi tulajdonnak magyar kézben kell maradnia. A kormány döntést hozott arról, hogy az MKB esetében lehetőleg az idén, de fél éven felül, a Budapest Bank esetében pedig a jövő év első félévében megtörténhet az értékesítés. Európában ugyanis nem szokás, hogy az állam hosszú távon nagy részesedéssel van jelen a kereskedelmi bankok piacán, az átmenetileg állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokat piacra kell vinni.

Lásd még: Lázár: csak "közvélekedés" az állami földek szétlopása