A család ügyvédje, Helmeczy László a lapnak elmondta: "Gabika" elolvasta az interneten a színdarab szövegét. Felháborodott rajta, felhívta a színházat, kérte őket, ne mutassák be így a művet. Azt tanácsolták neki: ha nem tetszik neki a történet, ne nézze meg. Ennek megfelelően a teátrum meg sem hívta a családot a mai premierre.

Az ügyvéd szerint a család főleg azt kifogásolta, hogy a szerző, Borbély Szilárd olyan fikciós elemeket is beleírt a művébe, amik meg sem történtek.

„Hazugságok vesznek körül bennünket,
a lényeget eltakarja a sok beszéd,
s nekünk kisembereknek csak a cirkuszt
szánták a hatalmasok. Egymásra
uszítanak mindenkit: a gyűlölet
korunk vezére.”
A görög tragédiák formáját idéző darab egyik történetszála a 2006-os olaszliszkai lincselést, a másik a kelet-európai vidéki zsidóság eltűnésének mozzanatait dolgozza fel – hogy aztán tágabban is foglalkozzon a mai magyar társadalom állapotával - olvasható a Katona József színház honlapján. A lincselés története több ponton, elsősorban a gyilkosság brutalitását illetően összecseng Borbély Szilárd személyes tragédiájával: szülei 2000 karácsonyán rablótámadás áldozatai lettek, édesanyját megölték, édesapját súlyosan bántalmazták. Borbély Szilárd 2014-ben meghalt, öngyilkossága mélyen megrázta a magyar irodalmi és közéletet. Az előadás szövegkönyve Borbély Szilárd drámáinak, verseinek, prózai műveinek és nyilatkozatainak, illetve a bírósági tárgyalások jegyzőkönyveinek felhasználásával készült.
