Bevenné Bécset az FPÖ

Rendkívüli módon tart az osztrák kormánykoalíció a vasárnapi bécsi választás eredményétől. Először fordulhat elő, hogy a hagyományosan balra húzó fővárosban a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerzi meg a többséget. A menekültválság kapóra is jött az FPÖ-nek, amelyre már országosan 33 százalék szavazna.

Nagyon rossz üzenete lenne egész Európa számára, ha a szabadságpártiak listavezetője, egyben a párt elnöke, Heinz Christian Strache lenne Bécs első embere. Az FPÖ a lakosság bevándorlókkal szembeni félelmeire játszott a kampány során, könnyen lehet, hogy sikerrel. A gazdasági kérdések például teljesen háttérbe szorultak.

A menekültválság fokozódásával ráadásul az FPÖ is egyre radikálisabb politikát folytat, talán már szélsőségesebb, mint a néhai Jörg Haider idején. E tekintetben nem nevezhető túl szívderítőnek Strache egy a felső-ausztriai tartományi választás után tett kijelentése, amikor az FPÖ 15 százalékot javított 2009-es eredményén. „Úgy vélem, hogy Bécsben 70 év után ismét a legerősebb párt lehetünk” – fogalmazott az FPÖ elnöke.

Ez az "ismét" azt jelenti, hogy Strache saját tömörülését a náci NSDAP utódpártjának tartja, hiszen az említett időpontban a polgármester Hanns Blaschke, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja volt. A nagy felháborodás után a Twitteren aztán Karl-Heinz Grünsteidl lényegében azt közölte, rossz az, aki rosszra gondol. Ugyanakkor nehéz nem rosszra gondolni egy másik Strache-nyilatkozat kapcsán, amelyben úgy foglalt állást: „hetven év után először nyílik esélyünk arra, hogy valóban mindent kedvező irányba fordítsunk, s véget vessünk a vörös-zöld képződménynek. Bécset meg akarjuk szabadítani a vörös és zöld színű zászlótól” – hangoztatta.

A bevándorlók miatti félelem mellett egy másik tényező is az FPÖ malmára hajtja a vizet, ami nem választható el a bevándorlástól. Bécsben egyre magasabb a munkanélküliség aránya, augusztusban elérte a 13,1 százalékot. 2011 óta folyamatos emelkedés figyelhető meg e tekintetben. 2011-ben például ez az arány még csak 8,8 százalékos volt. Az utóbbi egy évben ráadásul két százalékkal emelkedett a munkanélküliség. Több cég szívesebben alkalmaz – nem egyszer feketén – románokat és bolgárokat, havi bérük 640-800 euró között mozog, vagyis alig feleannyit keresnek, mint a hazai munkaerő. Ez is oka annak, hogy a szegényebbek által lakott körzetekben, ahol taroltak a korábbi különféle választások során a szociáldemokraták, már messze nem egyértelmű a baloldali többség, s ezekben a körzetekben is feltört a populista FPÖ.

Heinz-Christian Strache egyébként minden eshetőségre felkészült. Arra is, hogy mégsem pártja, hanem a szociáldemokraták futnak be az első helyre. Az FPÖ vezetője bejelentette, 5000 euróval honorál minden olyan bejelentést, amely választási csalásra utalna a voksolás során. Feltételezhetjük, hogy az SPÖ „csalásaira” derítenek majd fényt. A bejelentést nagy felháborodással fogadták a szociáldemokraták. Az SPÖ regionális vezetője, Georg Niedermülbichler úgy fogalmazott, „ez felháborító szemtelenség. Hadd ne mondjam, szemétség”.

Nemcsak a szociáldemokraták tartanak kifejezetten a vasárnapi választástól, hanem az országos nagykoalíciós partner Osztrák Néppárt is. Az ÖVP-vel akár az a szégyen is megeshet, hogy egyszámjegyű eredményt ér el, ami azt jelzi, hogy sokan pártoltak át a Néppárttól az FPÖ-höz. Ami a liberális NEOS-t illeti, elképzelhető, hogy a párt még a regionális parlamentbe való bekerüléshez szükséges öt százalékot sem szerzi meg.

A bécsi választás során 1,3 millióan élhetnek szavazati jogukkal. A helyi regionális gyűlés összetételéről, illetve a kerületi polgármesterek személyéről döntenek.