Sokba kerülhet a földprivatizáció

Megvan már a lista a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségénél (Magosz), hogy ki, hol, mire fog licitálni az állami földek eladása során – állítja Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A szakember a Népszavának kifejtette, ez a kijelentése arra vonatkozott, hogy a szervezet szólt a tagjainak, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a liciteken és vásárolják meg a bérelt állami földeket.

A lista értelme, hogy az új tulajdonosok ne egyenként forduljanak hitelért a kijelölt bankhoz, mert a kormány az év végéig túl akar adni 380 ezer hektáron. Ha több ezer egyedi hitel elbírálással kell a pénzintézetnek foglalkoznia, ügyintézés nagyon elhúzódhat, míg a csoportokba szerveződő földvásárlók esetében ez a folyamat felgyorsulhat.

A Magosz egyébként csak a jelenlegi agrártársaságok, vagyis jogi személyek által bérelt állami földekre licitáltatná a tagjait, hiszen azok tulajdonosai, tagjai nem vásárolhatnak földet, vagyis eleve ki vannak zárva a versenyből. Az elmúlt évek sok vihart kavart földbérlet pályázatain nyertes magánszemélyeknek elővásárlási joga van a kormányrendelet értelmében, ők tehát felülírhatnák a licit eredményét.

A Fidesz most valóban átlátható akcióra készül, mert már megengedheti magának - jegyezte meg Raskó. Az igazi gond az, hogy ha a kormányzat - mint hírlik -, valóban jogszabályi, jogi segítséget nyújt majd az új tulajdonosoknak az érvényes, hosszú lejáratú bérleti szerződések felbontásához. Az állami bérleti díjak alig érik el a piacon elérhető összegek 30-40 százalékát. Az új gazda bírósághoz fordulhat, hogy a piaci ár fölött vette meg a területet, tehát a bérleti díjat is arra szintre kell emelni. A bíróságok szinte biztosan a javára ítélnek majd. Az agrárcég beletörődhet a díjemelésbe és vagy vállalja az akár százmilliós többletkiadást, vagy felbontják a szerződését és föld nélkül marad.

A most áruba bocsátott állami területeken jelenleg 80 agrárcég gazdálkodik. Ha elveszítik a földjeiket a 100-150 milliárdos veszteség, vagyonleértékelés mellett a 30 ezer szakképzett munkaerő jelentős részétől is búcsút kell vennie. Ezek a vállalkozások termelik meg többek között a hazai tejmennyiség 30 százalékát és a vetőmagszükséglet meghatározó részét - figyelmeztetett Raskó György.

Az agrárcégek persze nemzetközi fórumokhoz fordulhat, mert nem piaci okokból szenvedtek el veszteségeket. Az adófizetőknek pedig legalább 150 milliárd forintjába kerülhet a kormány terve, hogy a mezőgazdasági társaságok arányát 20 százalékra szorítsa vissza. Ez megelőzhető lenne, ha az állam az agrárcégek várható veszteségeit a pereket megelőzően megtérítené - érvelt Raskó.