John Shattuck, a CEU elnök-rektora a Demokrácia és az elégedetlenjei című konferencián: "Európában két megoldási modell verseng egymással: az illiberális, nacionalista modell, amelyet a magyar kormány is követ, és a liberális, regionális modell, amely az országok közötti együttműködésen alapul. Nagyon sok múlik azon Európa jövője szempontjából, hogy melyik modell fog győzedelmeskedni".
Horvátország számára elfogadhatatlan, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében. Erről még csütörtök késő este beszélt Ranko Ostojic horvát belügyminiszter Luxembourgban. Hangsúlyozta: nem jó üzenet, hogy a horvát-magyar határon húzódó drótkerítés mellett az említett országok rendőrségi és katonai erőkkel is részt vesznek a határ ellenőrzésében. Ostojic szerint diplomáciai problémákat okoz majd, hogy két EU-tagállam között "szögesdrót, valamint katonai és rendőrségi erők álljanak". Vesna Pusic külügyminiszter szintén Luxembourgban azt állította, nem Kolinda Grabar-Kitarovic konzervatív államfő Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásának hozadéka, hogy a magyarok visszaküldik azt a migránsokat szállító horvát vonatot, amelyet szeptember 18-án foglaltak le, erről ugyanis korábban megállapodott már a magyar és a horvát rendőrség vezetője. "A magyar kormány bizonyára úgy gondolja, ha a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kerül hatalomra, könnyebben jut közös nevezőre olyan kérdésekben, mint a INA horvát olajiparai vállalat ügye" - fogalmazott Pusic.
A konzervatív horvát köztársasági elnök napok óta Áder János vendége, találkozott Orbánnal, majd Balatonfüredre utazott, ahol a V4-es államfők kétnapos csúcstalálkozóján vett részt. Ott a résztvevők egyetértettek abban, hogy ellenőrzötté kell tenni az EU-ba való belépést, és gondoskodni kell a rászorulókról. Ugyanakkor nem szabad elhallgatni, hogy az ide érkezők között lehetnek olyanok, akik nem is a jobb élet reményében, hanem egyfajta küldetéssel jönnek, ami kockázat. Erről a magyar államfő beszélt, Áder szerint kevés idő van a cselekvésre a migrációs válságot illetően, ezért az Uniónak az eddigi halogatást sokkal határozottabb cselekvésre kell felváltania, amiben Kolinda Grabar-Kitarovic is egyetértett.
A szocialista horvát miniszterelnök viszont nem értett egyet azzal, hogy saját köztársasági elnöke az országa nemzeti ünnepén külföldön van, ráadásul onnan bírálja a kormányt. Zoran Milanovic szerint az elnöknek otthon kellett volna ünnepelnie az ország függetlenségének 24. évfordulóját. Milanović ismét kijelentette: Horvátország nem fog kerítést építeni. "Könnyű felhúzni egy drótkerítést, Horvátország két hét alatt elkészülne vele, de én nem akarok ilyen Európában élni" - fogalmazott. Kijelentette, "nem normális dolog" szögesdrótot húzni két európai uniós tagállam közé. Véleménye szerint ez úgy marad majd fenn a történelemben, mint a XXI. század legnagyobb "gyalázata és szégyene". Kifejtette: Magyarország és a budapesti politikai elit olyan játékot játszik, amely neki emberileg nem tetszik és amely ellen szavakkal fog harcolni. Szintén azt állította, nem Kolinda Grabar-Kitarović érdeme, hogy a migránsokat szállító, lefoglalt vonat visszatérhet Horvátországba, hiszen erről egy hete Letenyén megállapodott a magyar és a horvát rendőrség vezetője.
Tegnapra virradó éjjel Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy Zoran Milanovic továbbra is Magyarországon köszörüli a nyelvét. "A horvát miniszterelnök valószínűleg rendkívül izgatott országának választási kampánya miatt, és ideges azért, mert kormánya elbukott az első igazi schengeni teszten" - vélekedett a külügyminiszter. Szijjártó, ahogy ezt az utóbbi időben megszokhattuk, éjszakai közleményeiben több politikust is bírált. Ezúttal José Manuel García-Margallo spanyol külügyminisztert is elmarasztalta, aki szerint Magyarország nem kíván szolidáris lenni a menekültekkel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki közleményében emlékeztetett: Zoran Milanovic a horvát index.hr honlapon közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "Magyarország Európa vakbele", a miniszterelnöke "aktív kommunista, majd liberális volt, mindenből egy kicsit".
Orbán egyébként múlt pénteki rádiónyilatkozatában a Szocialista Internacionálé megbízottjának nevezte a horvát miniszterelnököt, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot. Az osztrák állásponttal kapcsolatban a miniszterelnök jelezte, az ottani politikai élet "izgalmi állapotban van" a tartományi választások miatt, ezt tudomásul kell venni, és "az osztrákokkal is törekedni kell együttműködésre". Az nem jó dolog, hogy miközben Magyarország próbálja védeni a határt, "ők közben baráti tűzzel hátulról hátba lőnek bennünket".
Hazai pártpolitikát a határon túlra vinni, diplomáciában szokatlan dolog. A politikusok ugyanis általában tudják, hogy kormányok jönnek, mennek, országok, népek, határok viszont maradnak. Balázs Péter korábbi külügyminiszter így reagált az elmúlt hetek diplomáciai eseményeire. Egyebek mellett arra, hogy Áder és Orbán fogadta a konzervatív horvát köztársasági elnököt, megengedték, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic az M1-en bírálja a baloldali horvát kormányt, miközben ott választásokra készülnek. Arra figyelmeztetett, rossz vért szül, ha az uniós és NATO tag Horvátország határainál, a drótkerítés magyar oldalán a visegrádi országok rendőrei és katonái járőröznek. A V4-ek azt látják, hogy menekültellenességgel olcsón lehet népszerűséget szerezni, ezért csatlakoznak Orbánhoz, de nem számolnak a következményekkel. A korábbi külügyminiszter szerint a magyar-horvát határon épített kerítésnek lenne alternatívája. A két országnak közös megoldásokat kellene keresnie, lehetőleg EU-s, illetve NATO segítséggel. Balázs Péter súlyos hibának tartja, hogy Orbán elment Bajorországba, ahol a CSU vezetőivel közösen szidta Angela Merkel kancellár politikáját, mert "családi" vitában nem szabad részt venni. Annál is inkább, mert ez árthat a gazdasági kapcsolatoknak.
Bajorország bepanaszolja az alkotmánybíróságon a német szövetségi kormányt, és "önvédelmi intézkedéseket" tesz, ha a berlini vezetés nem gondoskodik a menedékkérők hullámának csillapításáról. Ezt tegnap Horst Seehofer bajor miniszterelnök jelentette be, kormánya rendkívüli ülése után. A "bevándorlást irányítani és korlátozni kell", és ha Berlin nem teljesíti az erre vonatkozó bajor követeléseket, akkor München saját hatáskörben intézkedik - tette hozzá Seehofer. Szintén a menedékkérők beáramlásának korlátozását követeli a Der Spiegel következő számában megjelenő vendégkommentárjában az Angela Merkel vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) két meghatározó vezetője Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter. A szociáldemokraták szerint Németország nem tud minden évben több mint egymillió menekültet befogadni és integrálni.
Eközben tizenkilenc eritreait szállítottak repülővel Rómából az észak-svédországi Lulea városába. Ez volt az első olaszországi migránscsoport, amelynek tagjait az Európai Unión belüli menekültelosztási rendszer keretében egy másik tagállamba helyezték át. A kvótarendszer értelmében Itáliából a következő két év alatt mintegy 40 ezer embert visznek más tagállamokba, a következő hetekben egyebek mellett Németországba és Hollandiába. A bevándorlók elosztását az EU finanszírozza.
