Korunk Zenéje: kitörni az elszigeteltségből

Publikálás dátuma
2015.10.10. 10:05
Sáry László kisoperájának egyik jelenete FORRÁS: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG
Október 18-ig tart a Korunk Zenéje programsorozata, amely az elmúlt évtizedek, illetve a jelenkor magyar zeneszerzőit állítja fókuszba. Idén először nemcsak a fővárosban, hanem Egerben, Kolozsvárott, Miskolcon, Szegeden és Pécsett is rendeznek hangversenyeket. De a szűk szakmai közönségen kívül kit érdekel a kortárszene? Hogyan lehet megszólítani új közönséget és főleg a fiatalokat? Két különböző generációhoz tartozó, jelentős komponistát: a hetvenöt éves Sáry Lászlót és a negyvenéves Gyöngyösi Leventét szembesítettük ezekkel a kérdésekkel.

Az idei Korunk Zenéje a születésnapos szerzőket köszönti: koncerttel tisztelegnek a nyolcvanöt éves Soproni József, a nyolcvanéves Balassa Sándor és Sári József, a hetvenöt éves Sáry László, a hetvenéves Papp Gábor és a negyvenéves Gyöngyösi Levente előtt. Sáry Lászlótól a Remek hang a futkosásban című – Weöres Sándor: Téma és variációk című versére írt – kisoperát játsszák. Ennek 2004-ben volt az ősbemutatója a Katona József Színházban, most pedig Balázs Zoltán rendező, a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble nevű kortárszenei együttes újította fel. Sáry negyedszázadon át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, szoros együttműködésben Zsámbéki Gáborral, aki a Katona József Színházba hívta zenei vezetőnek. Így jött létre a több mint egy évtizeddel ezelőtti előadás, amelyhez képest a zeneszerző most jelentősen átdolgozta művét; a versek közé hangszeres közjátékokat illesztett. Sáry szerint a négy énekes-színészt és négy hangszerest foglalkoztató darab – Rozmán Lajos zenei vezetőnek, az előadóknak és Balázs Zoltán remek ötleteinek köszönhetően – most vált igazi, teljes értékű színházzá. Az előadásokhoz társul a Sáry László különleges kottakézirataiból válogató kiállítás: Az ég virágai című darabjához egykor csillagtérképet rajzolt, a Csigajáték kottáját egy hatalmas csigavonalként jegyezte le.

Sáry László kisoperájának egyik jelenete FORRÁS: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG

Sáry László kisoperájának egyik jelenete FORRÁS: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG

Gyöngyösi Levente kolozsvári és budapesti szerzői estje sokkal hagyományosabb műfajú: egyházzenei kompozíciókból válogat. Az első részben rövidebb darabok hangzanak el, köztük ősbemutatóként a 2014-ben komponált Omni die dic Mariae. A második részben a terjedelmesebb Karácsonyi oratórium szólal meg, amelynek szövegét János és Lukács evangélista nyomán maga a szerző állította össze. A darab stilárisan a barokktól a jazzes-könnyűzenei ihletettségű tételekig nagyon sok mindent felvonultat. Az előadók Gyöngyösi közeli barátai: Szabó Dénes együttesei, a világhírű nyíregyházi Pro Musica Leánykar és Cantemus Vegyeskar, illetve a Vashegyi György karmester Orfeo Zenekarának tagjaiból alakult kamaraegyüttes.

Sáry László nagy örömmel fogadta, hogy a Filharmónia Magyarország szervezésében öt alkalommal is megszólalhat a kisoperája: nyáron a szombathelyi Bartók Szemináriumon játszották, a Korunk Zenéje keretében pedig Pécsett, Miskolcon, Egerben és az Óbudai Társaskörben adják elő. Ez a hazai gyakorlatban merőben szokatlan – a leggondosabban előkészített produkciók is általában egy-két előadás után eltűnnek. Sáry úgy látja, az állami tulajdonú Filharmónia vezetése a korábbinál ügyesebb a pénzszerzésben; ha pedig már megszólal a mű, akkor van is iránta érdeklődés, nem kell üres házak előtt játszani. Gyöngyösi Levente szerint is valamivel jobb a helyzet, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy a nagy tömegeket megmozgató könnyűzenei műfajokban 60-70 év alatt gyakorlatilag az egész zenetörténet lejátszódott, s ezért most a könnyűzenei alkotók is keresik az új utakat, nyitottabbak a kortárszene felé. Leomlottak a – Magyarországon sokáig különösen mereven értelmezett – műfaji határok, s ezért azzal a néhány százezer emberrel, aki még egyáltalán fogékony a kultúrára, könnyebben el lehet fogadtatni a kortárszenei alkotásokat is. Ez esélyt ad a mai zeneszerzők számára, hogy kitörjenek az elszigeteltségből. Ennek jegyében Gyöngyösi most éppen egy olyan darabot ír, ami átmenet a kortárs opera, a rockopera és a musical között.

Más szempontból viszont nehezebb a helyzet, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Nincs állami védőernyő, sokkal kiszolgáltatottabbak az alkotók. Csak akkor van lehetőség, ha „kikaparod magadnak a gesztenyét” – fogalmaz Gyöngyösi Levente. Nincsenek már olyan markáns, önszerveződő művészi kezdeményezések sem, mint a hetvenes években az Új Zenei Stúdió (amelynek Sáry László is oszlopos tagja volt) vagy a nyolcvanas években az 180-as Csoport. „A mai fiatal szerzőknek már nincsenek világmegváltó terveik, hanem ők is meg akarnak élni, terméket akarnak eladni, s ezért nem szabad hibáztatni őket. Nekünk már esélyünk sem lenne létrehozni egy közös értékek alapján szerveződő zeneszerzői csoportot, mert ahhoz sok idő és társadalmi aktivitás szükséges. Mi viszont ülünk otthon, hetekig ki sem mozdulunk, mert határidőre be kell fejezni valamit” – mondja Gyöngyösi. Sáry László szerint a kommercializálódás, a megélhetésért való folytonos küzdelem előbb-utóbb mindenkit felőröl. „Nekünk a hetvenes években egy idősebb zeneszerző kollégánk, Maros Rudolf – kissé szarkasztikusan – azt mondta, hogy az Új Zenei Stúdió tagjai biztosan szegénységi fogadalmat tettek, mert ebből a zenéből nem lehet megélni. Ez minket akkoriban egyáltalán nem érdekelt, de a mai társadalmi viszonyok között senkitől sem lehet elvárni, hogy így gondolkodjon.”

Szerző

Paks II. miatt Genfben is kikaphat a kormány

Egész napos ülésen tárgyalta tegnap Genfben az ENSZ Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban.

A két szervezet azért fordult a bizottsághoz, mert a magyar kormányok sorozatosan megsértették az egyezményt a Paksra tervezett új atomerőmű kérdésében. A két szervezet kifogásolta, hogy a közérdekű információk döntő részét eltitkolták a nyilvánosság elől, az adatkéréseket a legtöbbször visszautasították, sokszor peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A kifogások között szerepel az is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba.

Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse a Népszavának elmondta, a két civilszervezet és a kormány képviselőinek kellett a bizottság kérdéseire válaszolnia, részletesen tisztázniuk az álláspontjukat. A bizottság nem ítéletet fog hozni, hanem várhatóan jövő tavasszal közli megállapításait és ajánlásokat tesz a magyar kormánynak.

A Genfben tartózkodó kampányfelelős szerint a kormány nem tudta megcáfolni a civilszervezetek érvelését. A végső verdiktig még írásban kapnak kérdéseket a felek amire már írásban kell válaszolniuk. Ha a Bizottság a civileknek ad igazat, az nagy presztízsveszteséget jelent a kormánynak, igaz, más szankcionálási lehetősége a testületnek nincs.

Szerző

Sokba kerülhet a földprivatizáció

Megvan már a lista a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségénél (Magosz), hogy ki, hol, mire fog licitálni az állami földek eladása során – állítja Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A szakember a Népszavának kifejtette, ez a kijelentése arra vonatkozott, hogy a szervezet szólt a tagjainak, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a liciteken és vásárolják meg a bérelt állami földeket.

A lista értelme, hogy az új tulajdonosok ne egyenként forduljanak hitelért a kijelölt bankhoz, mert a kormány az év végéig túl akar adni 380 ezer hektáron. Ha több ezer egyedi hitel elbírálással kell a pénzintézetnek foglalkoznia, ügyintézés nagyon elhúzódhat, míg a csoportokba szerveződő földvásárlók esetében ez a folyamat felgyorsulhat.

A Magosz egyébként csak a jelenlegi agrártársaságok, vagyis jogi személyek által bérelt állami földekre licitáltatná a tagjait, hiszen azok tulajdonosai, tagjai nem vásárolhatnak földet, vagyis eleve ki vannak zárva a versenyből. Az elmúlt évek sok vihart kavart földbérlet pályázatain nyertes magánszemélyeknek elővásárlási joga van a kormányrendelet értelmében, ők tehát felülírhatnák a licit eredményét.

A Fidesz most valóban átlátható akcióra készül, mert már megengedheti magának - jegyezte meg Raskó. Az igazi gond az, hogy ha a kormányzat - mint hírlik -, valóban jogszabályi, jogi segítséget nyújt majd az új tulajdonosoknak az érvényes, hosszú lejáratú bérleti szerződések felbontásához. Az állami bérleti díjak alig érik el a piacon elérhető összegek 30-40 százalékát. Az új gazda bírósághoz fordulhat, hogy a piaci ár fölött vette meg a területet, tehát a bérleti díjat is arra szintre kell emelni. A bíróságok szinte biztosan a javára ítélnek majd. Az agrárcég beletörődhet a díjemelésbe és vagy vállalja az akár százmilliós többletkiadást, vagy felbontják a szerződését és föld nélkül marad.

A most áruba bocsátott állami területeken jelenleg 80 agrárcég gazdálkodik. Ha elveszítik a földjeiket a 100-150 milliárdos veszteség, vagyonleértékelés mellett a 30 ezer szakképzett munkaerő jelentős részétől is búcsút kell vennie. Ezek a vállalkozások termelik meg többek között a hazai tejmennyiség 30 százalékát és a vetőmagszükséglet meghatározó részét - figyelmeztetett Raskó György.

Az agrárcégek persze nemzetközi fórumokhoz fordulhat, mert nem piaci okokból szenvedtek el veszteségeket. Az adófizetőknek pedig legalább 150 milliárd forintjába kerülhet a kormány terve, hogy a mezőgazdasági társaságok arányát 20 százalékra szorítsa vissza. Ez megelőzhető lenne, ha az állam az agrárcégek várható veszteségeit a pereket megelőzően megtérítené - érvelt Raskó.

Szerző