Korunk Zenéje: kitörni az elszigeteltségből

Publikálás dátuma
2015.10.10 10:05
Sáry László kisoperájának egyik jelenete FORRÁS: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG
Fotó: /
Október 18-ig tart a Korunk Zenéje programsorozata, amely az elmúlt évtizedek, illetve a jelenkor magyar zeneszerzőit állítja fókuszba. Idén először nemcsak a fővárosban, hanem Egerben, Kolozsvárott, Miskolcon, Szegeden és Pécsett is rendeznek hangversenyeket. De a szűk szakmai közönségen kívül kit érdekel a kortárszene? Hogyan lehet megszólítani új közönséget és főleg a fiatalokat? Két különböző generációhoz tartozó, jelentős komponistát: a hetvenöt éves Sáry Lászlót és a negyvenéves Gyöngyösi Leventét szembesítettük ezekkel a kérdésekkel.

Az idei Korunk Zenéje a születésnapos szerzőket köszönti: koncerttel tisztelegnek a nyolcvanöt éves Soproni József, a nyolcvanéves Balassa Sándor és Sári József, a hetvenöt éves Sáry László, a hetvenéves Papp Gábor és a negyvenéves Gyöngyösi Levente előtt. Sáry Lászlótól a Remek hang a futkosásban című – Weöres Sándor: Téma és variációk című versére írt – kisoperát játsszák. Ennek 2004-ben volt az ősbemutatója a Katona József Színházban, most pedig Balázs Zoltán rendező, a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble nevű kortárszenei együttes újította fel. Sáry negyedszázadon át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, szoros együttműködésben Zsámbéki Gáborral, aki a Katona József Színházba hívta zenei vezetőnek. Így jött létre a több mint egy évtizeddel ezelőtti előadás, amelyhez képest a zeneszerző most jelentősen átdolgozta művét; a versek közé hangszeres közjátékokat illesztett. Sáry szerint a négy énekes-színészt és négy hangszerest foglalkoztató darab – Rozmán Lajos zenei vezetőnek, az előadóknak és Balázs Zoltán remek ötleteinek köszönhetően – most vált igazi, teljes értékű színházzá. Az előadásokhoz társul a Sáry László különleges kottakézirataiból válogató kiállítás: Az ég virágai című darabjához egykor csillagtérképet rajzolt, a Csigajáték kottáját egy hatalmas csigavonalként jegyezte le.

Sáry László kisoperájának egyik jelenete FORRÁS: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG

Sáry László kisoperájának egyik jelenete FORRÁS: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG

Gyöngyösi Levente kolozsvári és budapesti szerzői estje sokkal hagyományosabb műfajú: egyházzenei kompozíciókból válogat. Az első részben rövidebb darabok hangzanak el, köztük ősbemutatóként a 2014-ben komponált Omni die dic Mariae. A második részben a terjedelmesebb Karácsonyi oratórium szólal meg, amelynek szövegét János és Lukács evangélista nyomán maga a szerző állította össze. A darab stilárisan a barokktól a jazzes-könnyűzenei ihletettségű tételekig nagyon sok mindent felvonultat. Az előadók Gyöngyösi közeli barátai: Szabó Dénes együttesei, a világhírű nyíregyházi Pro Musica Leánykar és Cantemus Vegyeskar, illetve a Vashegyi György karmester Orfeo Zenekarának tagjaiból alakult kamaraegyüttes.

Sáry László nagy örömmel fogadta, hogy a Filharmónia Magyarország szervezésében öt alkalommal is megszólalhat a kisoperája: nyáron a szombathelyi Bartók Szemináriumon játszották, a Korunk Zenéje keretében pedig Pécsett, Miskolcon, Egerben és az Óbudai Társaskörben adják elő. Ez a hazai gyakorlatban merőben szokatlan – a leggondosabban előkészített produkciók is általában egy-két előadás után eltűnnek. Sáry úgy látja, az állami tulajdonú Filharmónia vezetése a korábbinál ügyesebb a pénzszerzésben; ha pedig már megszólal a mű, akkor van is iránta érdeklődés, nem kell üres házak előtt játszani. Gyöngyösi Levente szerint is valamivel jobb a helyzet, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy a nagy tömegeket megmozgató könnyűzenei műfajokban 60-70 év alatt gyakorlatilag az egész zenetörténet lejátszódott, s ezért most a könnyűzenei alkotók is keresik az új utakat, nyitottabbak a kortárszene felé. Leomlottak a – Magyarországon sokáig különösen mereven értelmezett – műfaji határok, s ezért azzal a néhány százezer emberrel, aki még egyáltalán fogékony a kultúrára, könnyebben el lehet fogadtatni a kortárszenei alkotásokat is. Ez esélyt ad a mai zeneszerzők számára, hogy kitörjenek az elszigeteltségből. Ennek jegyében Gyöngyösi most éppen egy olyan darabot ír, ami átmenet a kortárs opera, a rockopera és a musical között.

Más szempontból viszont nehezebb a helyzet, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Nincs állami védőernyő, sokkal kiszolgáltatottabbak az alkotók. Csak akkor van lehetőség, ha „kikaparod magadnak a gesztenyét” – fogalmaz Gyöngyösi Levente. Nincsenek már olyan markáns, önszerveződő művészi kezdeményezések sem, mint a hetvenes években az Új Zenei Stúdió (amelynek Sáry László is oszlopos tagja volt) vagy a nyolcvanas években az 180-as Csoport. „A mai fiatal szerzőknek már nincsenek világmegváltó terveik, hanem ők is meg akarnak élni, terméket akarnak eladni, s ezért nem szabad hibáztatni őket. Nekünk már esélyünk sem lenne létrehozni egy közös értékek alapján szerveződő zeneszerzői csoportot, mert ahhoz sok idő és társadalmi aktivitás szükséges. Mi viszont ülünk otthon, hetekig ki sem mozdulunk, mert határidőre be kell fejezni valamit” – mondja Gyöngyösi. Sáry László szerint a kommercializálódás, a megélhetésért való folytonos küzdelem előbb-utóbb mindenkit felőröl. „Nekünk a hetvenes években egy idősebb zeneszerző kollégánk, Maros Rudolf – kissé szarkasztikusan – azt mondta, hogy az Új Zenei Stúdió tagjai biztosan szegénységi fogadalmat tettek, mert ebből a zenéből nem lehet megélni. Ez minket akkoriban egyáltalán nem érdekelt, de a mai társadalmi viszonyok között senkitől sem lehet elvárni, hogy így gondolkodjon.”

2015.10.10 10:05

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Betétbiztosítás A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Kómár András: a jelenlegi 20 munkanap helyett 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a kártalanítási határidő
Szerző
Témák
OBA
2018.11.17 16:00
Frissítve: 2018.11.17 16:00