A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap beszámolója szerint a konzervatív párti Sir John Major, valamint a Munkáspárt két legutóbbi miniszterelnöke, Tony Blair és Gordon Brown is csatlakozik a Britain Stronger in Europe - Nagy-Britannia erősebb Európában - nevű kampánycsoporthoz. Ez a szervezet lesz az EU-párti tábor irányítója a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás kampányában.
A kampánycsoportot Lord Stuart Rose, a Marks & Spencer áruházlánc volt elnöke vezeti. Lord Rose a The Sunday Timesban megjelent programadó írásában kifejtette: az Európai Unió a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete 500 millió fogyasztóval. Az EU veszi fel a teljes brit export 45 százalékát; ez tavaly 227 milliárd font (csaknem 100 ezer milliárd forint) exportbevételt hozott a brit gazdaságnak.
Stuart Rose idézi a Brit Iparszövetség (CBI) adatait, amelyek szerint Nagy-Britanniában 3 millió munkahely függ az Európai Unió társállamaival folytatott kereskedelemtől, és a brit EU-tagság - az összes gazdasági előnyt figyelembe véve - évente átlagosan háromezer font (1,3 millió forint) nettó többletbevételt jelent minden egyes brit háztartásnak. Lord Rose hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia évi nettó EU-költségvetési hozzájárulása háztartásonként 340 font, vagyis e "befektetés" megtérülési rátája csaknem tízszeres. Az EU-párti kampányt támogatják a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői is, köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapító elnöke és Carolyn McCall, az easyJet légitársaság vezérigazgatója.
David Cameron brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról.
A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és a brit EU-tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány idei törvényalkotási programjába. London a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne. A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.