Önálló minisztériumként létrejön a Miniszterelnöki Kabinetiroda
A parlament 110 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati törvénymódosításokat, amelyeket Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezett. A harmadik Orbán-kormány tizedik tárcáját, a Miniszterelnöki Kabinetirodát a kormányfő kabinetfőnökeként, miniszteri rangban Rogán Antal, a Fidesz korábbi frakcióvezetője irányítja majd.
A kihirdetését követő napon hatályba lépő törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy a kormányfő munkáját a Miniszterelnöki Kabinetirodán működő Miniszterelnöki Programiroda segíti. A főosztályokra és osztályokra tagozódó programirodát államtitkár vezeti, akinek tevékenységét a miniszterelnök közvetlenül irányítja.
Lázár János kezdeményezése alapján az idei költségvetés módosítását is jóváhagyták a képviselők 111 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett. Ez alapján a büdzsé kiegészül a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezettel. A módosítás szerint a felmerülő források biztosítását a kormány saját hatáskörben rendezi.
Rogán nem is vett részt a vitán
A minisztériumok felsorolásáról - a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásáról - szóló előterjesztés bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának vitájában Hegedűs Lorántné (Jobbik) hiányolta annak megjelölését, mennyiből működik majd az új tárca. Miért kell önálló tárca az általános koordinációnak? - firtatta. Frakciótársa, Szilágyi György kifogásolta, hogy a fideszes Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda leendő vezetője nem vett részt a vitában.
Bárándy Gergely (MSZP) drágállta a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítását. Megerősítette, a szocialisták nem támogatják a javaslatot, azt alapvetően elhibázottnak tartják, mert szerintük nem struktúraátalakításról van szó, hanem arról, hogy a kormánypártok "egy hű emberüknek" miniszteri széket adjanak. A szintén szocialista Gúr Nándor szerint is arcpirító és arrogáns a javaslat.
Lázár-Rogán cicaharcáról szól?
A független Szabó Szabolcs azt mondta: azt, hogy két ember nem képes egymással együtt dolgozni, nem az adófizetők pénzéből kellene rendezni. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára reagálásában visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Rogán Antal és Lázár János ne beszélne egymással. A kabinet célja a hatékony kormányzás, ennek jegyében hozza létre a Miniszterelnöki Kabinetirodát - hangsúlyozta.
A szintén a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásához kapcsolódó költségvetés-módosítási javaslat bizottsági jelentésének vitájában Witzmann Mihály (Fidesz) közölte: az előterjesztést a kormányzati munka belső működésének átalakítása teszi szükségessé. Megjegyezte, minden miniszterelnöknek volt kabinetirodája, a mostani változtatást technikainak nevezte. Gúr Nándor (MSZP) szerint a kabinetiroda létrehozásához szükséges költségvetési forrás konkrét összegéről kellene vitázni a parlamentben, ennek mostani meghatározásának hiánya ugyanis biankó csekket jelent a kormánynak.
Az ugyancsak szocialista Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte: hogyan tudja majd vezetni Rogán Antal az új minisztériumot, ha egy vagyonnyilatkozatot sem tud kitölteni? Hegedűs Lorántné (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinetiroda felállítása miatt a jövő évi költségvetést módosítani kell.
Hagyják abba az agymosást
A DK színeiben politizáló Varju László arra szólította fel a kormányt, hogy "hagyjon fel az agymosással" és nem hozzon létre külön minisztériumot azon ügyekre, amelyeket el akar fedni. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában méltatlannak nevezte a vitát, jelezve: ahhoz képest, hogy a költségvetési törvény módosításáról van szó, durva, személyeskedő vita folyt. Értékelése szerint Hegedűs Lorántné és Bangóné Borbély Ildikó is személyében sértette meg Rogán Antalt, Varju Lászlót pedig arra szólította fel, hogy kövesse meg a kormányt kijelentéseiért.
MTI Fotó: Soós Lajos
Göncz Árpádra emlékezett Kövér
Kövér László a múlt héten elhunyt volt államfőre utódja, Mádl Ferenc szavaival emlékezett: "örökre teljesebbé és gazdagabbá tette az ország és valamennyiünk életét". Mint mondta, Göncz Árpádra akkor is tisztelettel gondolhatnánk, ha csak írói és műfordítói munkásságát ismernénk. A sorsa azonban úgy alakult, ő maga formálta olyanná, hogy aktív politikusként is általános tisztelet és szeretet övezte, népszerűsége, nagyrabecsülése hivatali ideje után is töretlen volt - tette hozzá Kövér László.
Felidézte, hogy október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján a Magyar Honvédség díszegységei félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Kossuth téren. A leengedett lobogó új értelmet nyert azon a napon a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfőjének elhunyta miatt - folytatta a házelnök. Kövér László szavai szerint Göncz Árpád sorsa egybeforrt a 20. század magyar történelmével.
Szembeszegült a fasizmussal
Elmondta, hogy a volt államfő életútját a második világháború, az 1956-os forradalom, a megtorlás évei, a kivárás évtizedei, majd a rendszerváltozás és az új magyar demokrácia megszületésének felemelő pillanatai kísérték. Az elnök azt mondta, Göncz Árpád nem csak elszenvedője volt a történelmi eseményeknek, hanem cselekvő módon formálta is azokat. Szembeszegült a fasizmussal és a kommunizmussal egyaránt, vállalva a mindenkori hatalom általi teljes ellehetetlenítést, akár az életveszélyt is - fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy Göncz Árpád a második világháború idején részt vett a fegyveres ellenállásban, majd 1945-től a Független Kisgazdapártban politizált, a kommunista hatalomátvétel után állás nélkül maradt és csak fizikai munkát vállalhatott. Hozzátette: a volt köztársasági elnököt az 1956-os forradalomban való részvétele miatt perbe fogták, és mint a Bibó-per másodrendű vádlottját, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Büntetéséből amnesztiával szabadult 1963-ban - idézte fel Kövér László.
Műfordítóként is sikeres volt
A fogság ideje alatt megtanult angolul, így műfordítóként új hivatásra lelt - ismertette, megjegyezve: ötvenkét éves volt, amikor első műve megjelent nyomtatásban, irodalmi munkásságát számtalan díjjal ismerték el, vezető tisztségeket viselt a Magyar Írószövetségben. Az Országgyűlés elnöke szerint a börtönévek után csak hivatása változott, hitvallása nem. Kifejtette: Göncz Árpád kezdettől fogva aktív részt vállalt a demokratikus ellenzék tevékenységében, alapítója volt a Szabad Demokraták Szövetségének. Az 1990-es országgyűlési választásokon e párt képviseletében kapott mandátumot; 1990. május 2-án az Országgyűlés elnökévé, néhány hónappal később a Magyarország köztársasági elnökévé választották - mondta. Tisztségét - 1995-ös újraválasztását követően - 2000 augusztusáig töltötte be.
Göncz is "jelen volt" az ülésteremben
Kövér László elmondta, a parlamentben elhangzó első köztársasági elnöki felszólalásában Göncz Árpád hitet tett a nemzet függetlensége, a szólás- és gondolatszabadság, a vallásszabadság, a társadalmi igazságosság és a demokrácia mellett. A képviselők néma felállással emlékeztek Göncz Árpádra. Az ülésteremben a gyorsírók előtt egy kis asztalon Göncz Árpád fotója volt látható, a fotó elé egy virágcsokrot helyeztek.
Ex lex
Az MSZP-s Bárándy Gergely az ötpárti előterjesztést ismertetve felidézte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújítását a bíróság megsemmisítette, a jogerős döntésig ex lex állapot van, s nem tudni, ki jogosult a hatáskörök gyakorlására. Kérdéses az azóta hozott határozatok sorsa, a napi ügyek - például az ügyvédek felvétele, fegyelmik lefolytatása, pénzügyek - nem várhatnak egy több hónap múlva megválasztandó legitim tisztségviselői karra. Jelezte, hogy az Országos Ügyvédi Kamara elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot, amely rendelkezik az átmeneti időszakra vonatkozó helyettesítésekről.
Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár értékelése szerint a javaslat a kialakult helyzet rendezése az igazságszolgáltatás érdeke és megőrzi a köztestület autonómiáját. A hatályos jog nem ad egyértelmű eligazítást, így a tárca támogatja a törvénymódosítást - jelentette ki. Vejkey Imre (KDNP) a vitában azt hangoztatta: az ügyvédi kamara feladatellátása kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek és szükséges egy olyan eljárásrend, ami az átmeneti időszak alatt is biztosítja a zökkenőmentes működést, mindemellett pedig nem csorbítja a 140 éves autonómiát.
Lukács László György (Jobbik) üdvözölte, hogy a pártok a szakmai kérdésben a politikai szempontokat félretéve egyet tudtak érteni, értékelése szerint az átmeneti helyzetre helyes eljárásrend készült. Völner Pál (Fidesz) az előterjesztői zárszóban azt emelte ki, hogy a jogszabálymódosítás jó választ ad a szervezet napi problémáinak megoldására a kamarai választások lezárultáig. Megköszönte a pártoknak, hogy szakmai szinten kezelték a kérdést. Az elnöklő Jakab István lezárta az összevont vitát.