Merkel Törökországba megy tárgyalni

Angela Merkel német kancellár vasárnap Ankarába látogat, ahol megbeszélést folytat a török miniszterelnökkel és az államfővel - közölte hétfőn a német kormány szóvivője.

Steffen Seibert berlini tájékoztatóján elmondta, hogy Angela Merkel a török fővárosban Ahmet Davutoglu kormányfővel és Recep Tayyip Erdogan államfővel mindenekelőtt a terror ellen folytatott közös küzdelemről, a menekültválság kezeléséről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd. A német kormány elítéli a szombati ankarai kettős öngyilkos merényletet - hangsúlyozta szóvivő. Törökország stabilitása német és európai érdek - húzta alá Steffen Seibert. A látogatásra alig egy héttel a merénylet után, és két héttel a november 1-jei törökországi parlamenti választások előtt kerül sor.

A német kormány és Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU szerint Törökország "kulcsállam" a menekültválságban, és akár vízumkönnyítésekről is lehet tárgyalni, ha Ankara együttműködik a krízis kezelésében. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a választásokig megállapodásra lehet jutni a török vezetéssel erről az együttműködésről. Az viszont biztos, hogy Ankara közreműködése nélkül nem lehet kezelni a "menekültáradatot" - fejtette ki hétfőn Berlinben a CDU elnökségi ülése előtt Günther Oettinger, a testület tagja, az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa.

A párt egyik alelnöke, Armin Laschet hozzátette: a tárgyalás Recep Tayyip Erdogannal nem tartozik a német szövetségi kormány legfőbb vágyai közé, de tudomásul kell venni, hogy nélkülözhetetlen az együttműködés a török államfővel.
Günther Oettinger és Armin Laschet egyaránt megjegyezte, hogy az ankarai merényletek az eddiginél is bonyolultabbá tették a helyzetet.

Törökországon keresztül érkezik a legtöbb menedékkérő az Európai Unió területére, és Törökországba menekült a szíriai polgárháború elől nagyjából kétmillió szíriai állampolgár. Berlin elsősorban a görög-török uniós külső határ ellenőrzésének erősítését és a Törökországban élő menekültek helyzetének javítását várja az Ankarával folytatandó együttműködéstől.

Szerző

Szíria mostani vezetésével nem lesz béke

Szíria jelenlegi vezetésével elképzelhetetlen a tartós béke az országban - áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet hétfői tanácskozásukon fogadtak el az Európai Unió külügyminiszterei.

A dokumentum szerint csak a 2012-ben Genfben elindított politikai folyamat elvei alapján, szíriai irányítással megvalósuló békés és nyitott politikai átmenet hozhat olyan tartós megoldást, amely véget vet a konfliktusnak. "Az EU elítéli a túlzott, aránytalan és válogatás nélküli támadásokat, amelyeket a szíriai rezsim hajt végre saját népe ellen" - szögezi le a zárónyilatkozat, világossá téve: a halálos áldozatok többségéért az Aszad-rezsimet terheli a felelősség. A szöveg minden felet felszólít, hogy hagyják abba a polgári lakosság által lakott területek lövetését és bombázását. "Tömeges meneküléshez, valamint a Szíriában tevékenykedő terrorista csoportok virágzásához vezetett az, hogy a rezsim szisztematikusan célba veszi a polgári lakosságot" - húzza alá a dokumentum.

A zárónyilatkozat erőteljesen elítéli az Iszlám Állam (IÁ) által elkövetett bűnöket és jogsértéseket, külön kiemelve a civilek, köztük a keresztények és más vallási csoportok ellen elkövetett "támadásokat, atrocitásokat, gyilkosságokat, a konfliktussal összefüggő szexuális erőszakot, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértését".

"Az EU elítéli, hogy az Iszlám Állam szándékosan rombolja a kulturális örökséget Szíriában és Irakban, ami a nemzetközi jog értelmében háborús bűn" - áll a dokumentumban. A nyilatkozat arra is kitér, hogy az Azsad-rezsim nem lehet partner az IÁ elleni küzdelemben. A terroristák elleni fellépést pedig nemzetközi szinten össze kell hangolni. Ezzel összefüggésben külön kitér a nyilatkozat az orosz katonai beavatkozásra.

"Mély aggodalomra adnak okot a közelmúltbéli orosz katonai támadások, amelyen nem az Iszlám Állam vagy más, az ENSZ által megnevezett terrorcsoport ellen irányul, hanem például a mérsékelt ellenzék ellen, és ezeket azonnal abba kell hagyni" - fogalmaz a zárónyilatkozat, figyelmeztetve egyúttal: a konfliktus katonai eszkalációja a válság elhúzódásával, a humanitárius helyzet súlyosbodásával és a radikalizálódás erősödésével fenyeget.

A nyilatkozat felszólítja a szíriai feleket, hogy támogassák az ENSZ vezette folyamatot, a mérsékelt ellenzéket és a hozzájuk köthető fegyveres csoportokat pedig arra kéri, hogy jussanak közös nevezőre. "Az EU fenntartja a mérsékelt ellenzék támogatását" - húzza alá a zárónyilatkozat.

Az irat kiemeli, hogy az EU teljes politikai súlyával támogatja az ENSZ vezette nemzetközi erőfeszítéseket, s minden nemzetközi szereplőt is erre szólít fel. "Sürgetjük, hogy mindenki, aki a felekre befolyással bír, beleértve a szíriai rezsimet is, hogy vesse be befolyását a konstruktív szerepvállalás előmozdítására, az erőszakspirál megfékezése érdekében" - szólít fel az uniós zsargonban konklúziónak nevezett szöveg, amely Szaúd-Arábiát, Törökországot, Iránt és Irakot is kulcsszereplőnek nevezi a térségben.

Végezetül a zárónyilatkozat megemlíti, hogy az EU mennyi pénzt fordított eddig a válság kezelésére, s arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy növeljék anyagi hozzájárulásukat a szíriai válság rendezéséhez.

Szerző

Seehofer: még a héten részletes tervek készülnek

Németországban a konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU megegyezett abban, hogy közösen fellépnek a tranzitzónák kialakításáért - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke. 

Pártjának elnökségi ülése előtt tett nyilatkozatában Seehofer hangsúlyozta, hogy még a héten részletes tervek készülnek a határ térségében kijelölendő övezetekről, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. Arra a kérdésre, hogy miként lehet megnyerni a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD), Seehofer azt mondta: "majd meglátjuk".  Az SPD fenntartásokkal viszonyul a tranzitzónákról szóló elképzeléshez.

Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora hétfőn Berlinben azt mondta, hogy a következő hétig döntenek az ügyben. Nem szabad "eleve kizárni" egyetlen lehetőséget sem, amely hozzásegíthet a mostani helyzet kezeléséhez - mondta a CDU-s politikus, utalva arra, hogy a menedékkérők áradata nem csillapodott az egy hónapja visszaállított határellenőrzés révén, és továbbra is naponta 5-10 ezer menedékkérő érkezik Németországba.

A miniszter a ZDF országos köztelevíziónak elmondta: tranzitzónákat egy uniós irányelv alapján lehetne kialakítani. Az új intézmény segíthet abban, hogy "jobban különbséget tudjunk tenni" a védelemre szoruló menekültek és a menedékjog megszerzésére eséllyel nem rendelkező gazdasági bevándorlók között - mondta Peter Altmaier.

Vasárnap késő este a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel kancellár a 16 tartomány belügyminiszterével - köztük 9 SPD-s politikussal - egyeztetett, egyebek között a tranzitzónák ügyében. Konkrét megállapodásra nem jutottak, és a szociáldemokraták aggályait sem sikerült mind eloszlatni. Erre utal az észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter nyilatkozata. Ralf Jäger a ZDF-nek azt mondta, hogy a tranzitzónák csak zárt övezetként működhetnének hatékonyan, vagyis a menedékkérőket "többé-kevésbé" őrizetbe kell venni, ami alkotmányjogi kérdéseket vet fel.

A tranzitzónák ügye szeptember végén került a napirendre Németországban. A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy támogatja a tranzitzóna intézményének bevezetését. Ezt egy hétfői lapinterjúban is kiemelte. A miniszter a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy a megoldás a német állam védelmére nyilvánvalóan nem szoruló emberek gyors kiszűrését szolgálja.

Németországban a tranzitzónák mellett arról is tovább tart a vita, hogy szükséges-e kijelölni a befogadandó menedékkérők vagy menekültek felső határát. Ezt leginkább a CSU sürgeti, a szövetségi kormány pedig ellenzi. Peter Altmaier a ZDF-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy szerinte már maga a vita is ártalmas, mert hatására még több ember indulhat el Németország felé, hogy bejusson az országba, még mielőtt mégiscsak kijelölnek egy felső határt. Ezért inkább "praktikus kérdésekről" kell tárgyalni - mondta a menekültügyi koordinátor.

Szerző
Témák
menekült CDU/CSU