Változást tervez a bécsi városvezető

Publikálás dátuma
2015.10.13. 07:31
Michael Häupl bécsi polgármester nem maradéktalanul elégedett FORRÁS: YOUTUBE
Valószínűleg a szociáldemokraták és a Zöldek alakíthatják meg a kormányt Bécsben, ahol a vasárnap megrendezett választást meglepően nagy fölénnyel nyerte meg a szociáldemokrata SPÖ a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ előtt. Kizárt azonban, hogy a szociáldemokrata párt az FPÖ-vel lépjen koalícióra.

Bár a szociáldemokraták veszteségeket könyvelhettek el az előző, 2010-es voksoláshoz képest a vasárnapi bécsi választáson, a párt győzelméhez nem férhet kétség. A voksoláson az SPÖ 39,5 százalékot szerzett, ami 4,8 százalékos visszaesés. Bár az FPÖ 5,3 százalékot javított 2010-es eredményéhez viszonyítva, így is messze elmaradt a szociáldemokratáktól 31 százalékos eredményével. Az ÖVP 9,2 százalékot kapott, ez szintén 4,8 százalékos csökkenés.

A Zöldek egy százalékkal kaptak kevesebbet, mint legutóbb, ez 11,6 százalékra volt elég. 6,2 százaléknyian szavaztak a liberális NEOS-ra. A részvételi arány 60,81 százalékos volt, ez azonban nem végleges adat, hiszen a levélben leadott voksokat még nem számolták össze, igaz, a végeredményt ez már csak tized százalékokkal módosíthatja. Mivel Michael Häupl polgármester kategorikusan kizárta az együttműködést az FPÖ-vel, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Zöldekkel, vagy az Osztrák Néppárttal (ÖVP) lép koalícióra. A városban eddig a szociáldemokraták a környezetvédőkkel működtek együtt. Häupl a voksolás után sem változtatott véleményén, azaz a Szabadságpártot nem tekinti potenciális koalíciós partnernek. „Nem szenvedek amnéziában” – jelentette ki ezzel kapcsolatban.

A Zöldek listavezetője, Maria Vassilakou mindenesetre már vasárnap készek mutatkozott a koalíció folytatására a következő öt évben is. A környezetvédők vezetője a voksolás előtt ugyanakkor kilátásba helyezte, ha pártja visszaesik a választáson, lemond. Bár a Zöldek körülbelül egy százalékot vesztettek, a voksolást követően nem hozta elő a kérdést. Nem zárható ki teljesen az SPÖ és az ÖVP koalíciós kormányzása sem. Ausztriában országos szinten nagykoalíció működik, tehát a két nagy párt képes egymással a megfelelő együttműködésre. Egy ilyen szövetségnek azonban lennének hátrányai, a legnagyobb ezek közül az lenne, hogy mindössze 51 mandátummal rendelkeznének, ami minimális többséget jelent.

Michael Häupl polgármester a választási győzelmet követően azt közölte, mindenkivel le akar ülni tárgyalni, „aztán meglátjuk”. Még az FPÖ-vel is beszélni kíván, „de nem a koalíció megkötéséről” – tette hozzá. Bár nem nyilatkozott arról, melyik párttal kíván koalícióra lépni, nemet mondott egy SPÖ-Zöldek-ÖVP hármas koalícióra, ami szerinte „túl drága” lenne, ezért nem tartaná jó megoldásnak. Bár Häupl természetesen ünnepelt az SPÖ győzelme után, öröme nem volt teljes.

„Őszintén szólva nem tudok maradéktalanul lelkes lenni, ha több százalékot veszítünk” – ismerte el az osztrák közszolgálati televíziónak, az ORF-nek adott rövid nyilatkozatában. Hozzátette, bár az SPÖ fölénye akkora volt, hogy azt egyetlen közvéleménykutató sem mondta meg előre, az eredmény szerinte nem jogosít fel arra, hogy mindent úgy folytassanak, mintha mi sem történt volna. „Egy sor kérdést tisztázunk kell majd” – fejtette ki sejtelmesen a régi-új városvezető. Úgy vélte, változtatni kell egyebek mellett a kommunikáción. Komolyabban kell venni az emberek félelmeit, már ami a munkanélküliséget és a lakáshelyzetet illeti. Mint mondta, beruházásokra is szükség van, akár hitelfelvételek révén is. Óvodákat, iskolákat, kórházakat kell létrehozni, s biztosítani a működésüket – emelte ki.

A bécsi választásnak meg is van az első politikai áldozata. Az ÖVP mélyrepülése nyomán lemondott tisztségéről a konzervatív párt bécsi vezetője, Gernot Blümel. Az eddigi főtitkár utóda Manfred Juraczka lett. A váltást Reinhold Millerlehner, az ÖVP országos elnöke is megerősítette.

A nagy kérdés az, milyen hatással lesz a választás az országos politikára? Politológusok szerint Werner Faymann kancellár példát vesz majd a bécsi polgármestertől, s minden korábbinál keményebben támadja majd az FPÖ-t. Az SPÖ elnökének valamit ki kell találnia, mert az országos felmérések szerint már mintegy 10 százalékkal állnak az FPÖ mögött, ami aggasztó mértékű különbség. Szakértők úgy látják, hogy a 31 százalékos eredménnyel az FPÖ nem ért el egy plafont, akár még tovább növelheti táborát.

Szerző

Lezárták az ukrán légteret az orosz gépek előtt

Ukrajna minden orosz légitársaságnak megtiltotta légtere használatát mindaddig, amíg Oroszország fel nem oldja az ukrán légi járatokra vonatkozó ugyanilyen tartalmú tilalmát - jelentette be hétfőn az ukrán infrastruktúra-ügyi minisztérium.

A tárca sajtóosztályának közleménye szerint október 25-től állítják le teljesen Oroszországgal a közvetlen légi forgalmat. A döntést az ukrán állami légiközlekedési szolgálat hozta azért, mert máig nem kapott magyarázatot az orosz légiközlekedési felügyelettől, a Roszaviacijától arra, milyen alapon korlátozza az ukrán légitársaságok belépést az orosz légtérbe. A minisztérium hozzáfűzte, hogy az ukrán légitársaságokkal szembeni orosz szankciók megszüntetése után - viszonossági alapon - ismét engedélyezik majd a berepülést Ukrajna légterébe azoknak az orosz légitársaságoknak, amelyek nem szerepelnek Kijev tiltólistáján.

Szeptember 25-én az ukrán kormány, a nemzetvédelmi és biztonsági tanács (RNBO) döntését jóváhagyva úgy határozott, hogy október 25-től megtiltja 29 orosz légitársaságnak - köztük az Aeroflotnak és a Transzaerónak, a Rosszijának és a Szibirnek - a berepülést területére, valamint az átrepülést légtere fölött, ha a gépek katonai vagy kettős célú eszközöket, illetve katonákat szállítanak.

Kijev a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolásával és a kelet-ukrajnai válsággal összefüggésben a légitársaságokat is beleértve összesen 105 orosz és külföldi jogi, valamint 388 magánszemélyt sújtott gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi büntetőintézkedésekkel, beleértve a területére való belépés tilalmát.

Oroszország erre válaszul szintén október 25-től megtiltotta a városaiba való repülést az ukrán légitársaságoknak. A tilalomról három ukrán légitársaság, a MAU, a Dnyiproavia és a YanAir kapott értesítést. Október 1-jén Kijev hivatalosan magyarázatot követelt Moszkvától az ukrán légitársaságokkal szembeni szankciók bevezetésére.

Szerző

Kovács Béla megszólalt

Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő közölte, örül annak, hogy lassan vége lesz az ügyének, és reméli, hogy tisztességes eljárásban lesz része, miután az Európai Parlament (EP) Jogi Bizottsága hétfőn mentelmi jogának felfüggesztését javasolta.

Kovács a bizottság döntésével kapcsolatban telefonon azt mondta, "meglátjuk, hogy dönt a plénum", arra utalva, hogy mentelmi jogának felfüggesztését illetően a végső szót az EP plenáris ülése fogja kimondani, várhatóan október 14-én.

A jobbikos EP-képviselő úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy ügyének minél hamarabb vége legyen. Együttműködik a magyar hatóságokkal, és reméli, hogy tisztességes lesz az ügyében folyó eljárás és bírósági döntés - mondta.

Az EP Jogi Bizottsága hétfőn zárt ülésen, hónapokon keresztül folyó vizsgálat után hozta meg többségi döntését a Kovács Béla ügyében készült jelentésről, amely a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a parlamenti plénumnak.

Tavaly május 15-én vált ismertté, hogy Polt Péter legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton Martin Schulz európai parlamenti elnökhöz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogát. Az indok a sajtóban eddig megjelent értesülések szerint az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja volt; a politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014 április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.

Szerző