Előfizetés

Varga, az elszegényedő ország kitüntetett minisztere

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.10.13. 07:26
A közszolgálat minden területéről pénzt elvonó kormány miniszterét díjazták FOTÓ: MTI/NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
Címzettet tévesztett a tekintélyes az Euromoney tekintélyes pénzügyi szaklap Emerging Markets kiadványa, amikor Varga Mihályt a kelet-közép-európai régió "év pénzügyminisztere" címmel tüntette ki. Nem csak azért, mert 2014 óta hazánkban nem létezik Pénzügyminisztérium, hanem azért is, mert nálunk a fiskális politika tényleges irányítása Matolcsy György jegybankelnök kezében van, 2013 óta.

Nem könnyű rájönni arra, hogy régiónkban miért éppen Varga Mihályra esett a választás, az ok feltehetően az, hogy amit a miniszter tesz az nemcsak Orbán Viktor kormányfő akaratának kritikátlan végrehajtását jelenti, hanem díjat odaítélők megszorításpárti magatartásától sem idegen. Márpedig Varga Mihály - a lapunknak nyilatkozó Katona Tamás szavaival - a megszorítások minisztere. A közgazdász egyetemi tanár emlékeztetett rá, hogy az Euromoney pénzügyi szaklap szigorú követelményeket támaszt a jelöltekkel szemben, országuknak a legfőbb pénzügyi-gazdasági mutatókat teljesíteniük kell, azzal már kevésbé foglalkoznak az Év pénzügyminisztere díjat odaítélők, hogy a kitüntetett, illetve az általa képviselt kormány milyen áron képes mutatós számokkal előrukkolni.

Márpedig a kétségtelenül impozáns GDP arányos államháztartási hiány adatokat egy olyan ország produkálja, ahol a lakosság mintegy fele, mintegy négymillió ember elszegényedett, ahol 220 ezer közmunkás csak a minimálbér négyötödét viszi haza. A megszorítások legnagyobb kárvallottjai a közszolgáltatások, az egészségügyi-szociális ellátó rendszer, ahonnan 1400 milliárd forintot vontak ki.

A megszorítások máig ható fájó sebe, hogy a második Orbán-kormány 2011-ben elhatározta, hogy jelentősen visszavesz a nyugdíjcélú juttatásokból, s megszünteti a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat, emellett pedig a rokkantnyugdíjazást is tovább szigorítja. Ennek során 63 ezer, fegyveres szervnél szolgáló munkavállaló esett el a korai nyugdíj lehetőségétől. A már korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat pedig más jogcím alá sorolták, vagyis ők hivatalosan nem nyugdíjasok, amíg a korhatárt el nem érik. (Ez azért fontos, mert emelni csak a nyugdíjakat kötelező.) Ezzel mintegy 350 milliárd forintot takarít meg a kormányzat évente. Igaz, hogy időközben lehetőség van arra, hogy a nők 40 éves munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, de ez csak a felét "pótolta vissza" az elvont pénzeknek.

A megszorítások között gyakran esik szó az egészségügyi-szociális kiadások megkurtításáról, a munkanélküli támogatások időszakának lerövidítéséről. De a kárvallottak között fellelhetjük a vidékfejlesztést is. Például a nagyüzemi környezetgazdálkodás fele akkora támogatást kap, mint a 300 hektár alatti, holott költségeik azonosak. A 2014-2020 közötti uniós gazdasági ciklusban 300 milliárd forinttal kevesebb forrás jut vidékfejlesztésre, mint korábban. A csökkenés nagyrészt a magyar kormány döntése miatt következik be, mivel a társfinanszírozás mértékét – vagyis azt, hogy mennyi hazai forrást tesz az uniós források mellé – az eddigi 25 százalékról 15 százalékra csökkentették. A kormány által kiemelt területként kezelt állattenyésztésre az elmúlt időszaki 250 milliárd forinttal szemben ebben a ciklusban mindössze 75 milliárd forint jut. Vagyis a megszorítások a nemzetgazdaság minden területén érezhetőek. Ezt a pénzügypolitikát díjazta most az Euromoney. Szakértők felteszik a kérdést: a régióban nem lehetett volna olyan pénzügyminisztert találni, akinek olyan számai vannak, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják?

A miniszter díjához gratulált Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki szerint "Példázza ez a döntés, hogy a világ azt értékeli, ha megállapodások révén oldunk meg gazdaságpolitikai, stratégiai jelentőségű dolgokat." A bankár szavait aligha osztja a hazai bankszektor, hiszen az Orbán-kormány ígéretei ellenére sorra felrúgta a Bankszövetséggel kötött megállapodásait, illetve megkérdezésük nélkül cselekedett, amit jól példáz az, hogy pénzintézetek tucatjai bíróság elé citálták az államot. Az EBRD hathatós fellépésére volt szükség, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Orbán digitális különadót tervez

Publikálás dátuma
2015.10.13. 07:24
Orbán Viktor az ITU kiállításán MTI FOTÓ: Koszticsák Szilárd
A digitális cégeknek is ki kell venni a részüket a közteherviselésből, "mindenkinek azonosak a kötelezettségei, ezért fontos, hogy a digitális gazdaságunkból hasznot húzó tengerentúli vállalatok is hozzájáruljanak a szektor növekedéséhez" - tett félreérthetetlen kijelentést a szektor cégeinek különadóztatásáról - az Origo tudósítása szerint - Orbán Viktor.

A magyar kormányfő a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) tegnap megnyílt konferenciájának megnyitóján beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ”Közép-Európa szerepe felértékelődik a digitális gazdaságban, ez a térség lesz az Európai Unió növekedési motorja a következő egy-másfél évtizedben". Hozzátette: Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az Európai Unióban, a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya erősebb az uniós átlagnál. A magyar nemzeti össztermék 21-22 százalékát teszi ki a digitális gazdaság, amely 400 ezer embernek, a foglalkoztatottak 15 százalékának ad munkát, ezzel az unióban Magyarország a harmadik helyet foglalja el Írország és Finnország mögött - tette hozzá.

A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy a modern világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus politikai rendszereket, legyen szó akár a modernkori népvándorlásról vagy a világgazdaság digitalizációjáról. Mindenki gyors és mély változást szeretne, amely javítja az emberek életminőségét, de kérdés, miként lehet ezt megtenni anélkül, hogy az emberek úgy éreznék, a világ fejlődése kicsúszott az ellenőrzésük alól - mondta.

A kormányfő megjegyezte, hogy 2010 óta 16 milliárd forintnyi támogatással több mint 1100 vállalkozás informatikai fejlesztését segítették, ezt az összeget pedig megnyolcszorozza az állam a következő években. Ezzel 130 milliárd forint jut az infokommunikáció (IKT) fejlesztésére, amelyben mintegy 8000 IKT területen dolgozó cég részesül. Úgy vélte, az iparágnak még van hova fejlődni, jó pár ezer új és exportképes kis- és középvállalkozásra és 10 ezer fiatal mérnökre és informatikusra van szükség a szektorban.

Az október 12-15. között Budapesten zajló globális eseményen infokommunikációs fejlesztők, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők és feltörekvő startup vállalatok találkoznak a legújabb trendek bemutatása, valamint iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása érdekében.

Van pénz az EU szerint a kazántámogatásra

Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség tegnapi nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik, hogy a forrás felhasználható ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolió Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magas rangú EU-forrástól. 

A Portfolió október elsejei konferenciáján Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője bejelentette, hogy a 2014-2020-as ciklusban nem lesz EU-támogatás lakossági energiahatékonysági pályázatokra, amelyet rögtön utána megdöbbenéssel fogadott a szakma, utána öt szervezet nyílt levelet írt. Hétfőn pedig a Magyar Idők című lapban jött újabb hivatalos jelzés a tárcától azzal az üzenettel, hogy az Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását, így uniós támogatásból csak a közösségi tulajdonban lévő intézményeknél valósulhat meg energetikai korszerűsítés.