Bénító adók fogságában

A rendszerváltást követő negyedszázad Magyarország számára - a gazdaság fejlődését tekintve - nem mondható diadalmenetnek. Különösen az elmúlt 10-12 esztendőben szakadtunk le szinte minden mutató tekintetében a régió valamennyi országától, és a számottevő gazdaságkutatók szerint közeljövő sem mondható biztatónak.

Bár még két és fél hónap van hátra az idei esztendőből, az már világosan látható, hogy a 2015. évi költségvetést számos kockázat övezi, és a gondok 2016-ban csak szaporodni fognak - állapították meg a vezető közgazdászok tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács keddi konferenciáján. Ugyanakkor abban mindegyikük egyetértett: a költségvetési hiány a következő években a maastrichti követelményeket, vagyis a GDP arányos 3 százalékot teljesíteni fogja. Súlyos gondot jelent majd - erre Vértes András hívta fel a figyelmet -, hogy az uniós pénzek nem tekinthetők igazi forrásnak.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke emlékeztetett rá, hogy korábban a külföldről felvett hitelekre alapozták a kormányok a gazdasági növekedést, most pedig az uniós támogatásoké lett a vezető szerep. Jószerével a megelőző, hét éves gazdasági ciklusnak csak az utolsó éveiben - lényegében 2013-2014-ben, illetve még idén érkeztek uniós pénzek - mégpedig a korábbi évek átlagának a duplája -, ami 1,0-1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ha 2020 után elapadnak ezek az ingyen pénzek, akkor ez visszaesést okoz majd az ország gazdasági fejlődésében.

Emellett Vértes András arra is felhívta a figyelmet, hogy beruházások nélkül nincs gazdasági növekedés, márpedig sem a közvetlen külföldi tőkebefektetés (a bankok tulajdonosainak tőkepótlása nem tekinthető annak), sem a hazai tőkefelhalmozás nem nőtt az elmúlt időszakban. Mindezek fő oka pedig a jogbizonytalanság és a gazdasági lépések kiszámíthatatlansága. Nincs igazi húzóerő a gazdaságban. A kormány nem tart gazdasági csődtől, ezért - látszólag a vállalkozásokkal karöltve - megelégszik azzal, hogy az ország mindig képes 1,5-2 százalékos növekedést produkálni, ami azt vetíti előre, hogy lemaradásunk a régió országaihoz képest nem csökken.

Ráadásul feláldozza a jövőt a kormányzati gazdaságpolitika az államosításokkal, az ágazati különadók bevezetésével, ezekkel ugyanis tisztességtelen versenyt és piaci kudarcokat okozott (lásd bankok, takarékszövetkezetek, dohányboltok, kaszinók, média) - figyelmeztetett a GKI elnöke. Szomorúan jelentette ki: "ma az államon lehet nyerészkedni, és nem a piacon." (A Kopint-Tárki ugyancsak tegnap ismertetett harmadik negyedévi jelentésében is arról ír, hogy az ország legnagyobb versenyképességi hátránya az intézményrendszerből fakad, évek óta magas a gazdaságpolitikai instabilitás és a korrupció, gondok vannak az állami újraelosztás átláthatóságával.)

Az elmúlt években két vitathatatlan gazdaságpolitikai siker volt: a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése és hogy - ha trükkök árán is -, a csökkent az államadósság. A siker fő eszköze pedig a növekedésellenes adórendszer volt - ezt már Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese mondta, utalva a válságadók és a bankadók bevezetésére, amelyek a jogrendszert és üzleti környezetet egyaránt rontják, ugyanakkor ebből a GDP 2,0-2,5 százalékát szedi be az állam.

A szakértő rámutatott, hogy a 2016-os költségvetésben több olyan tétel is szerepel, amellyel nem számolt a kormány. Ilyen a nemzeti közműszolgáltató esetlegesen nagyobb költségei, a vártnál magasabb infláció, amely pótlólagos nyugdíjemelést tehet szükségessé. Ez összességében 200 milliárd forintos többletkiadással járhat, míg az Országvédelmi Alapban csak 70 milliárd forint szerepel.

Virovácz Péter a Századvég kutatási csoportvezetője a költségvetési kockázatok közül kiemelte az uniós források beérkezésének időpontját, a felfüggesztett adóbevételeket, az állami vagyonértékesítést, a menekültügyet és a hozzá kapcsolódó kiadásokat. A GKI 200 milliárdjával szemben a kormányközeli kutató jövőre viszont "csak" 44 milliárd forintos kockázatot azonosított be.