Kis ország, nagy gondok

Szövetségeseket és támogatást keres Valeriu Strelet Moldova Köztársaság nemrég hivatalba lépett miniszterelnöke. A politikai válsággal és gazdasági-pénzügyi gondokkal küszködő volt szovjet tagköztársasággal a nemzetközi intézmények nem túl elnézőek. Az új moldáv kormányfőt Putyinnal tévesztették össze New Yorkban.

Hétfőn Brüsszelben, tegnap Bukarestben tárgyalt Valeriu Strelet moldovai miniszterelnök. Mindkét fővárostól támogatást remél a chisinaui kormányzat, ugyanis a volt szovjet tagköztársaság, amely tavaly írta alá a társulási- és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval, nagyon komoly anyagi gondokkal küzd, a Nemzetközi Valutaalap pedig jelezte, egyelőre nincs szándékában hitelt nyújtani az országnak. Vélhetően azért, mert a moldovai politikai élet is vészesen tolódik az instabilitás irányába, Strelet, aki július 30-án iktattak be tisztségébe, már a harmadik miniszterelnök az idén.

Több mint egy hónapja állandó demonstráció folyik Chisinauban, az eredetileg civil szervezetek által életre hívott tiltakozó mozgalmat, amely a korrupció felszámolását, az évszázad lopásának kinevezett egy milliárd dollárnak megfelelő összeg hollétének tisztázását, a tavaly ősszel megválasztott nyugat-barát kormányzat valamint az államfő lemondását követelik és számos alkotmányos reformot igénylő államigazgatási módosítást. A tüntetők a kijevi rendszerváltást meghozó Majdan mintájára szerveződnek, sátrakat vertek fel Chisinau központjában, hétvégeken több tízezer embert vonzanak utcára, de hétközben sem adják fel, megpróbálják blokkolni a kormányzati negyedet. Az oroszbarát ellenzék pedig egyre inkább rátelepedik a mozgalomra és politikai hasznot próbál húzni belőle, lelkesen támogatva az előrehozott választások gondolatát.

A brüsszeli vizit előestéjén az Európai Unió chisinaui képviselője, Pirkka Tapiola egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Moldovában hiányzik a politikai szándék a tényleges rendezésre, a mélyreható reformok elindításához. Streletnek hétfőn kellett is magyarázkodnia, mindenekelőtt a bankbotrányért, amely tavaly hivatali ideje előtt jóval, a választási kampány kezdetén került napvilágra. Moldova három legnagyobb bankjából nyomtalanul eltűnt mintegy egymilliárd dollárnak megfelelő összeg, ami az ország - amely egyben Európa egyik legszegényebb állama – költségvetésének 15 százaléka. Az összeg hollétét és a tranzakció pontos lebonyolítását a mai napig nem sikerült kideríteni.

A moldovai kormány feje legutóbb azért került a világsajtó fókuszába, mert az ENSZ szeptember végi közgyűlésén New Yorkban a világszervezet székháza előtti fogadóbizottság Vlagyimir Putyinnak hitte. Sajtóbeszámolók szerint a technikai stáb a moldovai miniszterelnököt az orosz államfő számára kijelölt helyre vitte. Egyes lapok megjegyezték, hogy tíz év kimaradás után az ENSZ Közgyűlésben már elfelejtették hogy is néz ki Putyin valójában. A két vezető hasonlósága azonban kétségtelen, a médiának már a New Yorki eset előtt is feltűnt és Strelet is elmondta, nem egyszer hasonlították már a Kreml urához.