Nagy többséggel elutasította az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága azt a liberális kezdeményezést, hogy eljárást indíthassanak Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke alapján. A képviselőcsoportok koordinátorai már a múlt héten megállapodtak, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, inkább szóbeli kérdésben tudakolják meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. E döntés ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon, szerintük ugyanis az EU alapértékeivel ellentétes az Orbán-kormány migrációs politikája, a válsághelyzet kezelését szolgáló, a rendőrségnek és a honvédségnek többletjogosítványokat biztosító törvények. Liberális és baloldali furkósbot-politika, bosszú és zsarolás - a fideszes Kósa Lajos így minősítette a múlt héten a kezdeményezést.
Nincs komoly terrorkockázat az illegális migrációban. Erre még tavaly év végén hívta fel a figyelmet Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsának elnöke. A TEK folyóiratában megjelent tanulmány létezéséről tegnap számolt be az Index. Böröcz Miklós rendőr alezredes dolgozatában azt állította, a terroristáknak nem éri meg embercsempészek segítségét igénybe venni, az bonyolult és költséges, ráadásul rizikós is, mert a tiltott határátlépéssel idő előtt lebukhatnak. A húszoldalas tanulmányban az elnök, aki aki egyúttal a folyóirat főszerkesztője, részletesen ismerteti a német szövetségi hírszerzés, a BND álláspontját, amit Ernst Uhrlaut, a német hírszerzés egykori vezetője egy 2006-os előadásában fejtett ki. Eszerint "a médiában és a nyilvánosság előtt folytatott vitákkal ellentétben, a terrorizmus és az illegális migráció jóval kisebb átfedést mutat, mint azt valószínűsítették". A szervezett bűnözői köröket csak a pénz érdekli, apolitikusak, míg a terrorcsoportok nagyon is ideologikusak, ezért számukra kockázatot jelentenek a bűnözők. Ugyanakkor a titkosszolgálatok számára az igazi kihívás a legális migráció, a nyugati nagyvárosokban elkövetett terrorcselekményeket a tapasztalatok szerint ugyanis bevándorló vagy "migráns felmenőkkel rendelkező állampolgárok követték el", a legális, rendezett szociális hátterű első-, másod-, harmadgenerációs személyek vonzó célcsoportjai az iszlám terrorizmusnak. Mindezt a madridi és a londoni merényletek is igazolták. Böröcz sorra veszi a Nyugaton elkövetett terrorcselekményeket, ebből pedig kiderül, hogy az elkövetők többsége nem illegális migráns volt. A folyóirat szerkesztőbizottságának az a Nógrádi György is tagja, aki biztonságpolitikai szakértőként a közmédiában rendszeresen nyilatkozik a témában, és a kormány álláspontját ismételve arra figyelmeztet, hogy az illegális migránsok között terroristák vannak.
Ne riogassanak nem létező terrorveszéllyel. Ezt a tanulmányra hivatkozva követelte tegnap Orbán Viktortól, valamint a fideszes politikusoktól a DK szóvivője. Gréczy Zsolt szerint nem ez az első alkalom, amikor az egyik illetékes szerv rántja le a leplet a fideszes hazugságokról. Az, hogy ez tavalyi tanulmány, csak azt erősíti meg, a kormány tudatosan készült fel arra, hogy nem létező veszélyekkel és kockázatokkal riogassa a magyar embereket. A Fidesz viszont azzal védekezett, a TEK-tanulmány tavaly év végén jelent meg, a bevándorlók száma, összetétele azóta megváltozott. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke is azt nyilatkozta augusztusban, hogy a terrorfenyegetettség valós. Molnár Zsolt korábban lapunknak arról beszélt, amiatt nőtt a terrorfenyegetettség, hogy a kormány megfontolatlan döntése nyomán Magyarország katonákkal csatlakozott az Iszlám Állam (IS) elleni koalícióhoz.
Tegnap délelőtt egyébként a morvaországi Olmützből elindult az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra, aki segíteni fog a schengeni határ őrzésében. A katonákat, akik a Balaton 2015 fedőnevű gyakorlat keretében holnaptól december 15-éig lesznek Magyarországon, a Kaposvár melletti kaszárnyában szállásolják el. Martin Stropnicky védelmi miniszter október 5-én jelentette be, hogy hogy Csehország 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter másnap közölte, országa ezt nem tartja barátságos lépésnek. Később kiderült, a csehek több mint ötven rendőrt és mintegy száz katonát, Szlovákia 50 katonát, míg a lengyelek egy helikoptert ajánlottak fel személyzettel együtt a magyar hadsereg megsegítésére. Egyelőre semmi értelme, hogy a visegrádi országok katonákat küldenek a déli határra. Külföldi haderők alkalmazásáról ugyanis a magyar Országgyűlésben kell kétharmados szavazást tartani, de ilyen nem történt - hívta fel a figyelmet a Népszabadság. A mindenkori magyar kormány külföldi haderők határátlépéséről csak gyakorlat esetében dönthet. Ha viszont közös hadgyakorlatról van szó, akkor a cseh vagy szlovák katona nem intézkedhet a migránsokkal szemben Magyarország területén.
Önmagában nem megoldás a kvóta, annak csak a közös európai határvédelem megteremtésével, a hot spotok uniós határon kívüli működtetésével, a válságövezetekben élők segítésével együtt van értelme. A világkvóta politikai pr., Európa előtt két lehetőség áll, vagy megváltoztatja a működésképtelen menekültügyi rendszerét és a tagállamok közösen adnak választ a kihívásokra, vagy nem lép, és akkor fennmarad a jelenlegi kaotikus állapot. Ezt egy tegnapi háttérbeszélgetésen fejtette ki Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Amivel Orbán Viktor hitegeti a magyarokat, az a szocialisták szerint nem létezik. Harangozó arra figyelmeztetett, hogy a kormány a dublini szabályozást védelmezi az európai kvótával szemben, holott a hatályos szabályok érvényesítés esetén hatalmas lenne a teher Magyarországon, hiszen 176 ezer olyan migráns van, akit itt regisztráltak, és akiket akár vissza is lehetne küldeni.
A déli határon épített kerítés értelmetlen, embertelen és pazarlóan drága. Orbán Viktor az idén 60 milliárdot pocsékol el a gyűlöletkampány kellékeire. A Párbeszéd Magyarországért jogi lépéseket tesz a pofátlan túlárazások és pénzkidobás miatt. Az Index.hu szerint ugyanis a Honvédelmi Minisztérium egy minden szabályt megkerülő, személyi összeférhetetlenséget felvető eljárásban bízta meg saját cégét a vasfüggöny felhúzásával. Az egyetlen indulóként a legalacsonyabb árral nyerő „pályázó”, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) a kerítés kihúzásáért munkaóránként 10 795 forintot, bozótirtásért 24 130 forint/órát számlázott, a gépekkel végzett munkák a 100 ezres óradíjat is túlléphették. A tárca közigazgatási államtitkára, Dankó István volt a kerítésprojekt végrehajtásáért felelős kormányzati munkacsoport vezetője a minisztériumban, ő felügyelte a beszerzést végrehajtó Beszerzési Hivatalt, és ő volt a versenyeztetés nélkül tendergyőztessé váló HM EI igazgatótanácsának elnöke is. Dankó a másodállásáért havi 500 ezer forintos díjazásban részesül. A minisztérium szerint Dankó többoldalú szerepvállalása nem jelentett összeférhetetlenséget, mert „a jogszabályok erre lehetőséget adnak”, pedig a vonatkozó kormány ezt tiltja.
Az azóta menesztett honvédelmi miniszter, Hende Csaba Demeter Márta MSZP-s képviselő parlamenti kérdésére szeptember 4-én adott válaszában – miközben az utolsó benzinmotoros fűkaszáig részletes felsorolást adott arról, hogy a honvédség milyen technikai eszközökkel vesz részt a határzár építésében – egyetlen szóval sem említette a HM EI-t és gépeit. Egyébként augusztus óta sem tudni, ki rendelte el a dupla kerítés építését, azt sem, hogy pontosan mire és mennyi pénzt költöttek. (Lapunk még a nyáron írásban érdeklődött a Miniszterelnökségen, ahonnan a Belügyminisztériumhoz továbbították a kérdést, választ nem kaptunk.)
