Indul a licit - Már árverezik az állami földeket

Hajdú-Bihar megyében mintegy félezer birtoktestre licitálhatnak a földművesek 16 árverési napon november 23. és december 22. között - közölte a megyei kormánymegbízott szerdán sajtótájékoztatón Debrecenben. Indul tehát az állami földek elárverezése, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok és a civilek országszerte tüntetésekkel és útlezárásokkal tiltakoztak a "földrablás" ellen. Az ellenzék ráadásul az Alkotmánybírósághoz fordul, miután tegnap összegyűlt a szükséges ötven aláírás. Raskó György agrárközgazdász korábban úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége már szólt a tagjainak, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a liciteken és vásárolják meg a bérelt állami földeket.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, a kormányhivatalokban már október 15-étől helyrajzi szám szerint megszemlélhető, mely állami földrészletekre lehet majd licitálni novembertől kezdődően. Az árverések a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesznek, nagyjából minden második napon, ezeket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják - mondta Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter a közrádióban.

Az MTI-nek Rácz Róbert megyei kormánymegbízott úgy nyilatkozott, hogy a legkisebb, 3,002 hektáros terület Hajdúnánáson, a legnagyobb, 258 hektáros birtoktest Hajdúdorogon kerül kalapács alá. Hozzátette: 2010 óta érvényesül az a kormányzati szándék, hogy a föld annál van a legjobb helyen, aki megműveli, illetve meg kell erősíteni a kis- és középbirtokokat. Ennek jegyében az elmúlt öt évben 7500 gazdálkodó kapott állami földbirtokon haszonbérleti lehetőséget - mondta Rácz Róbert.

350-400 hektárt érint a licit

A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 hektárt érint. A miniszter kiemelte: a szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek. A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó magyar állampolgár földművesek indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul - mondta. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. (Akik többsége éppen az elmúlt néhány évben földmutyiként megismert botránysorozatban jutott a bérleményéhez, és közülük sokan a Fidesz-holdudvarához tartoznak.)

Sokba kerül a privatizáció

A Fidesz most valóban átlátható akcióra készül, mert már megengedheti magának - mondta Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó a Népszavának. Az igazi gond az, hogy ha a kormányzat - mint hírlik -, valóban jogszabályi, jogi segítséget nyújt majd az új tulajdonosoknak az érvényes, hosszú lejáratú bérleti szerződések felbontásához. Az állami bérleti díjak alig érik el a piacon elérhető összegek 30-40 százalékát. Az új gazda bírósághoz fordulhat, hogy a piaci ár fölött vette meg a területet, tehát a bérleti díjat is arra szintre kell emelni. A bíróságok szinte biztosan a javára ítélnek majd. Az agrárcég beletörődhet a díjemelésbe és vagy vállalja az akár százmilliós többletkiadást, vagy felbontják a szerződését és föld nélkül marad.

A most áruba bocsátott állami területeken jelenleg 80 agrárcég gazdálkodik. Ha elveszítik a földjeiket a 100-150 milliárdos veszteség, vagyonleértékelés mellett a 30 ezer szakképzett munkaerő jelentős részétől is búcsút kell vennie. Ezek a vállalkozások termelik meg többek között a hazai tejmennyiség 30 százalékát és a vetőmagszükséglet meghatározó részét - figyelmeztetett Raskó György.

Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék

Tegnap összegyűlt a szükséges ötven aláírás, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki parlamenti pártok az állami földek tervezett eladása miatt. Harangozó Gábor ismertetése szerint a Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek. Hozzátette: az LMP felvetése alapján az MSZP által kezdeményezett beadványban azt kifogásolják, hogy erről a kérdésről nem lehetett volna kormányhatározatban dönteni, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.

Bizottságot hoznának létre

Harangozó Gábor közölte, hogy a kezdeményezést szocialista, jobbikos és az LMP-s képviselők mellett független országgyűlési képviselők is aláírták. Elmondta, az MSZP a vidék elárulásának tekintik az állami földek eladását, mert ezzel az állam lemond a munkahelyteremtésről és arról, hogy fellendülést hozzon vidéken. Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő közölte, az országgyűlési kontroll megteremtése érdekében a földeladás felügyeletét ellátó eseti bizottság létrehozását kezdeményezik arra az estre, ha nem tudják megakadályozni a privatizációt. A politikus azt mondta, ha a Fidesznek és a kormánynak valóban nincs takargatnivalója ekkora állami vagyon értékesítése kapcsán, akkor nyugodt szívvel megszavazhatják a bizottság felállítását.

Semmi szükség a földárverésre

Az Együtt elutasítja a tervezett állami földértékesítési pályázatokat, ahogy korábban a földbérleti pályázatokat is elutasította, mert azokra semmi szükség nincs - mondta Szigetvári Viktor pártelnök vasárnap Felcsúton. Az ellenzéki párt vezetése polgármester-jelöltjük, Váradi András halálának egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor háza előtt. Szigetvári Viktor egy Szégyelld magad Orbán! feliratú molinó előtt azt kérte, hogy a kormány állítsa le a földértékesítéseket, és vizsgálja ki a korábbi földpályázatokat is. Úgy vélte, a Fidesz tovább súlyosbítja a helyzetet a földtulajdonok átjátszásával és "bebetonozza azokat a bérlőket, akik korrupt módon jutottak a földekhez". A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket és tisztességes viszonyok között újraosztják.