Előfizetés

Ujhelyi sikeresen lobbizott

Az Európai Parlament (EP) közlekedési és turisztikai bizottsága nagy többséggel támogatta Ujhelyi István arra vonatkozó javaslatát, hogy vezessenek be érdemi könnyítéseket az uniós vízumpolitikában az európai, és így a magyarországi munkahelyek bővítése, illetve a gazdaság növekedése érdekében - közölte az MSZP EP-képviselője.

Ujhelyi István szerint minden tagállam számára elemi érdek a vízumszabályok megváltoztatása. A szocialista politikus a vízumkódex felülvizsgálatáról és az úgynevezett "körutazói vízum" bevezetéséről szóló joganyaggal kapcsolatban, annak szakpolitikai jelentéstevőjeként, a többszöri beutazásra jogosító európai vízum érvényességi idejének 5 évről 10 évre növelését javasolta. Ezenkívül ingyenessé és könnyebben hozzáférhetővé tenné az online regisztrációt, rendezné a vízumigénylések digitális tárolásának kérdését, a többnyelvűség garantálását és a vízumbélyegek kezelésének átláthatóságát is.

A közlemény szerint Ujhelyi István javaslatában határozottan támogatja a "körutazói vízum" bevezetését is. Ez utóbbi engedély jelentősen megkönnyítené például az utazó társulatok (cirkuszok, művészeti csoportok) mozgását az Európai Unión belül.
Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottsága 2 nem és 2 tartózkodással szemben 40 igen szavazattal fogadta el a magyar képviselő javaslatcsomagját. A döntést a 10 millió európai munkavállalónak és 2 millió cégnek megélhetést biztosító turisztikai ágazat összes nagyobb érdekvédelmi szervezete üdvözölte a közlemény szerint.
Ujhelyi István a szavazás után adott nyilatkozatában kiemelte: Európában közel minden tizenegyedik munkahelyet a turizmus biztosítja.

"Az uniós vízumpolitika megreformálásával érdemben növelhetjük Európa és benne Magyarország turisztikai vonzerejét és ezzel turisztikai bevételeit is. A turisztikai szektor volt az egyetlen, amely a gazdasági válság idején is növekedni tudott. Az ágazatban rejlő lehetőségeket ki kell használni!" - fogalmazott az MSZP európai politikusa.

Mit csinált a TEK Röszkén?

Publikálás dátuma
2015.10.14. 16:35
MTI FOTÓ: Kelemen Zoltán Gergely
A Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az alapvető jogok biztosát, hogy hivatalból vizsgálja ki a Röszkéhez közeli Horgos-2 határátkelőnél végrehajtott szeptemberi tömegoszlatás körülményeit. 

A vizsgálat nélkül a szervezet szerint sohasem derül fény arra, jogszerű volt-e Terrorelhárítási Központ (TEK) akciója.
Közleményben azt írták, szeptember 16-án "a TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján Magyarország területére belépő külföldiek tömegére". A rendőrség fellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek.

A kedden postázott kérelem 15 pontban tesz javaslatot arra, mit is lenne érdemes tisztázni egy ombudsmani vizsgálatnak, ezek között említették azt, milyen hatásköre volt a TEK-nek részt venni a tömegoszlatásban, előzetesen figyelmeztették-e a tömeget, mi indokolta a vipera és a gumibot alkalmazását, és jogszerű volt-e a helyszínről újságírókat előállítani.

Indul a licit - Már árverezik az állami földeket

Publikálás dátuma
2015.10.14. 15:51
FOTÓ: Népszava
Hajdú-Bihar megyében mintegy félezer birtoktestre licitálhatnak a földművesek 16 árverési napon november 23. és december 22. között - közölte a megyei kormánymegbízott szerdán sajtótájékoztatón Debrecenben. Indul tehát az állami földek elárverezése, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok és a civilek országszerte tüntetésekkel és útlezárásokkal tiltakoztak a "földrablás" ellen. Az ellenzék ráadásul az Alkotmánybírósághoz fordul, miután tegnap összegyűlt a szükséges ötven aláírás. Raskó György agrárközgazdász korábban úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége már szólt a tagjainak, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a liciteken és vásárolják meg a bérelt állami földeket.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, a kormányhivatalokban már október 15-étől helyrajzi szám szerint megszemlélhető, mely állami földrészletekre lehet majd licitálni novembertől kezdődően. Az árverések a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesznek, nagyjából minden második napon, ezeket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják - mondta Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter a közrádióban.

Az MTI-nek Rácz Róbert megyei kormánymegbízott úgy nyilatkozott, hogy a legkisebb, 3,002 hektáros terület Hajdúnánáson, a legnagyobb, 258 hektáros birtoktest Hajdúdorogon kerül kalapács alá. Hozzátette: 2010 óta érvényesül az a kormányzati szándék, hogy a föld annál van a legjobb helyen, aki megműveli, illetve meg kell erősíteni a kis- és középbirtokokat. Ennek jegyében az elmúlt öt évben 7500 gazdálkodó kapott állami földbirtokon haszonbérleti lehetőséget - mondta Rácz Róbert.

350-400 hektárt érint a licit

A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 hektárt érint. A miniszter kiemelte: a szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek. A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó magyar állampolgár földművesek indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul - mondta. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. (Akik többsége éppen az elmúlt néhány évben földmutyiként megismert botránysorozatban jutott a bérleményéhez, és közülük sokan a Fidesz-holdudvarához tartoznak.)

Sokba kerül a privatizáció

A Fidesz most valóban átlátható akcióra készül, mert már megengedheti magának - mondta Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó a Népszavának. Az igazi gond az, hogy ha a kormányzat - mint hírlik -, valóban jogszabályi, jogi segítséget nyújt majd az új tulajdonosoknak az érvényes, hosszú lejáratú bérleti szerződések felbontásához. Az állami bérleti díjak alig érik el a piacon elérhető összegek 30-40 százalékát. Az új gazda bírósághoz fordulhat, hogy a piaci ár fölött vette meg a területet, tehát a bérleti díjat is arra szintre kell emelni. A bíróságok szinte biztosan a javára ítélnek majd. Az agrárcég beletörődhet a díjemelésbe és vagy vállalja az akár százmilliós többletkiadást, vagy felbontják a szerződését és föld nélkül marad.

A most áruba bocsátott állami területeken jelenleg 80 agrárcég gazdálkodik. Ha elveszítik a földjeiket a 100-150 milliárdos veszteség, vagyonleértékelés mellett a 30 ezer szakképzett munkaerő jelentős részétől is búcsút kell vennie. Ezek a vállalkozások termelik meg többek között a hazai tejmennyiség 30 százalékát és a vetőmagszükséglet meghatározó részét - figyelmeztetett Raskó György.

Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék

Tegnap összegyűlt a szükséges ötven aláírás, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki parlamenti pártok az állami földek tervezett eladása miatt. Harangozó Gábor ismertetése szerint a Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek. Hozzátette: az LMP felvetése alapján az MSZP által kezdeményezett beadványban azt kifogásolják, hogy erről a kérdésről nem lehetett volna kormányhatározatban dönteni, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.

Bizottságot hoznának létre

Harangozó Gábor közölte, hogy a kezdeményezést szocialista, jobbikos és az LMP-s képviselők mellett független országgyűlési képviselők is aláírták. Elmondta, az MSZP a vidék elárulásának tekintik az állami földek eladását, mert ezzel az állam lemond a munkahelyteremtésről és arról, hogy fellendülést hozzon vidéken. Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő közölte, az országgyűlési kontroll megteremtése érdekében a földeladás felügyeletét ellátó eseti bizottság létrehozását kezdeményezik arra az estre, ha nem tudják megakadályozni a privatizációt. A politikus azt mondta, ha a Fidesznek és a kormánynak valóban nincs takargatnivalója ekkora állami vagyon értékesítése kapcsán, akkor nyugodt szívvel megszavazhatják a bizottság felállítását.

Semmi szükség a földárverésre

Az Együtt elutasítja a tervezett állami földértékesítési pályázatokat, ahogy korábban a földbérleti pályázatokat is elutasította, mert azokra semmi szükség nincs - mondta Szigetvári Viktor pártelnök vasárnap Felcsúton. Az ellenzéki párt vezetése polgármester-jelöltjük, Váradi András halálának egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor háza előtt. Szigetvári Viktor egy Szégyelld magad Orbán! feliratú molinó előtt azt kérte, hogy a kormány állítsa le a földértékesítéseket, és vizsgálja ki a korábbi földpályázatokat is. Úgy vélte, a Fidesz tovább súlyosbítja a helyzetet a földtulajdonok átjátszásával és "bebetonozza azokat a bérlőket, akik korrupt módon jutottak a földekhez". A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket és tisztességes viszonyok között újraosztják.