Demján Sándor kapta az Emberi Méltóságért kitüntetést

Publikálás dátuma
2015.10.14. 18:15
Fotó: Vajda József
Az Emberi Méltóság Tanácsa a művészet és a kultúra önzetlen támogatásáért, valamint a rászorulók felkarolásáért, Emberi Méltóságért kitüntetést adományozott Demján Sándornak, amelyet ma adtak át.

2010-ben, a parlamenti pártok és a történelmi egyházak kezdeményezésére létrejött az Emberi Méltóság Tanácsa, amelynek célja az emberi jogok és az emberi méltóság védelme. Megalakulása óta a szervezet olyan neves személyiségeknek adományozott Emberi Méltóságért kitüntetést, mint Kányádi Sándor, Kozma Imre, Schweitzer József, Jókai Anna, Buzánszky Jenő, Töröcsik Mari, Bodrogi Gyula és a 103 esztendős Tamás Ilonka néni vette át.
Ebben az évben a kultúra önzetlen támogatásáért, valamint a rászorulók felkarolásáért, az Emberi Méltóságért kitüntetést Demján Sándor kapta.

Demján Sándor, magán alapítványát 1994-ben hozta létre. Az elmúlt több mint húsz évben az Alapítvány megszámlálhatatlanul sok embernek, szervezetnek, csoportnak és támogatásra érdemes, hasznos ügynek nyújtott segítséget. A teljesség igénye nélkül, az alábbi nagyobb volumenű programok valósultak meg:

  •  Prima Primissima Díj, tíz éven keresztül, 3 milliárd Ft támogatással

  • Új Comenius Program, hat év alatt, 9 felsőoktatási intézmény, 12.037 szociálisan rászoruló hallgatója összesen 2,26 milliárd Ft támogatásban részesült

  • a Budapesti Mozgássérültek Egyesületével kötött ötéves együttműködés keretében, a szervezet 20 millió Ft-os segítséget kapott

  • az Értetek Karitatív Egyesülettel kötött együttműködés keretében, - amely lehetőséget nyújtott a nyírbátori kistérség 26 településén, valamint a szomszédos öt romániai településen élő hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére - az egyesület öt év alatt, összesen 1 milliárd forintot kapott

  • a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, encsi kistérség 36 településén élő szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok támogatására, 1 milliárd forintot biztosított a Demján Alapítvány

  • a Demján Sándor által létrehozott Bartolák Mihály, Fiatalokkal a Jövőért Alapítvány, a magyarországi, vagy külföldi felsőoktatási, illetve középfokú oktatási intézményekben, nappali oktatásban résztvevő, diákok részére szociális ösztöndíj-pályázatokat nyújt, eddig több mint 50 millió Ft értékben

Egyik legutóbbi döntésével a Demján csoport - az EU 4 milliós támogatása 25%-át - 1 millió eurót kínált fel a menekült gyermekek körülményeinek javítására. A Demján Sándor Alapítvány erre a célra elkülönített Migráns Gyermekalapot hozott létre.

A díj átvételekor Demján Sándor kiemelte: „A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség megölik a demokráciát. Alapítványom támogatásaival mindig is arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy lehetőségei mértékében mindenkinek kötelessége tenni a hátrányos helyzetűek támogatásáért, a nemes célok és eredmények felkarolásáért."

Szerző

Az Alkotmánybíróság előtt a Quaestor-ügy

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő kedden kezdi tárgyalni a Quaestor-üggyel kapcsolatos indítványokat - mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára.

Az Ab magánszemélyek és pénzintézetek olyan beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező áprilisban elfogadott törvényt támadják - mondta a főtitkár. Hozzátette: az Ab az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.

Az Ab honlapján anonimizált formában megismerhető indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy miért vannak jelentős eltérések a kártalanításban. A pénzintézetek beadványai viszont a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes részeinek megsemmisítését indítványozó magánszemélyek alkotmányjogi panaszaikban a többi között azzal érvelnek: hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, hogy a törvény csupán azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenértékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az indítványok arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a Quaestor ügyfeleit soron kívül kárpótolják veszteségeikért 30 millió forintig, addig a más pénzügyi szolgáltatónál hasonló helyzetbe került fogyasztóknak nem jár soronkívüliség, csupán különféle procedúrák után legfeljebb 6 millió forintos kártalanítás.

Az indítványozók másik csoportja, a kártalanítási alapba befizetésre kötelezett pénzügyi szolgáltatók a diszkrimináció tilalma mellett azzal is érvelnek, hogy a jogállamiság, illetve a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jog sérelme is megállapítható. Ezen indítványozók szerint a törvény rájuk vonatkozó rendelkezései aránytalanul súlyosak és nem volt idő a felkészülésre.
Az indítvány szerint általában a befektetésekkel összefüggő piacgazdasági kockázatokhoz szorosan hozzátartozik, hogy a befektetők számításai adott esetben nem válnak be: bűncselekmény vagy más gazdasági-pénzügyi körülmény miatt veszteséget szenvednek el. A törvény pedig kellő indokok nélkül tesz különbséget a Quaestornál, illetve más szolgáltatóknál - például Hungária Értékpapír Zrt., Széchenyi Bank Zrt., Kun-Mediátor, DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. - előfordult befektetői veszteségek között.

Az indítvány felveti azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai számára előírt kényszerkölcsönnyújtás, "előleg" valójában, a visszafizetésre vonatkozó szabályok hiányában garancia nélküli polgári jogi tulajdonjog-elvonás. Továbbá sérti a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, hogy a törvény Beva-tagnak minősít nem Beva-tagokat is.

Az indítvány szerint a törvény a "konkrét politikai döntést fejezi ki törvényalkotásba burkolva, hogy egy bizonyos károsulti kört kiemelve-kedvezményezve a Quaestor-vállalkozások üzleti tevékenységének negatív következményeit a pénzügyi-tőkepiaci vállalkozások között elossza". A jogállamiság elvével összeegyeztethetetlen, ha a kormányzat az Alkotmány garanciális rendelkezéseinek kiüresítésével, azok tudatos félretételével valósítja meg törekvéseit. Ebben az esetben "megvalósult a jogalkotói joggal való visszaélés" - olvasható.

Az indítvány kitér arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók befizetési kötelezettségével megvalósult a vállalkozás jogának korlátozása is, azt pedig a jogalkotónak - az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak - kell igazolnia, hogy mely másik alapjogot volt szükséges a korlátozással érvényre juttatni, illetve, hogy a korlátozás nemcsak szükséges, de arányos, azaz a lehető legkisebb volt.

A március elején kipattant ügynek több tízezer károsultja van. A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője júliusban azt közölte, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításának megakadását a bankok alkotmánybírósági beadványa okozta. A 6 millió forint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az Ab döntését.

A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva korábban azt közölte: augusztus 10-ig 29 ezer Quaestor-károsult ügyfél részére több mint 79 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a Beva a kifizetéseket intéző OTP Banknak. Ezzel a Quaestor-kötvényből eredő követeléssel rendelkező 32 ezer ügyfél 90 százaléka már felveheti a pénzét.

Szerző

Ezek tényleg veszélyeztetik a gazdasági stabilitást

Változik a növekedés szerkezete, tavaly az állami beruházások húzták a gazdaságot, az idén viszont inkább a fogyasztás és az export lehet a motorja. Ugyanakkor "veszélyek is leselkednek" - írta a FAZ szerzője, Christian Geinitz elemzésében.

A Pozitív fejlődés - Magyarország tőzsdéje a kívülálló szerep ellenére szárnyal című írásában a szerző, Christian Geinitz úgy összegezte álláspontját, hogy a tőzsdei befektetők "nagy bizalmat tanúsítanak Magyarország iránt", a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe újabb csúcsokat ér el, "a gazdaság jól fejlődik", de a menekültválság esetleges elmélyülése negatívan befolyásolhatja a növekedést.

Kifejtette: Magyarország Európa-szerte közismerten szégyenteli menekültek-politikája miatt szóbeszéd tárgya. Számos uniós tagország kiszámíthatatlansággal, a bizalommal való visszaéléssel és uniós-jogsértéssel is vádolják a nemzeti konzervatív magyar kormányt. Úgy tűnik azonban a befektetőket sem ez, sem a  gazdasági kiszámíthatatlanság, az átláthatóság hiánya sem riasztja el, hiszen továbbra is nagy bizalmat mutatnak az ország iránt, és erőteljesebben vásárolnak részvényeket, és ezzel egyre újabb csúcsokra emelik a budapesti tőzsde indexét.

A lap Kelet- és Dél-Európával foglalkozó gazdasági tudósítója rámutatott, hogy az index az év eleje óta 32 százalékkal emelkedett, és ennél nagyobb mértékű növekedés az egész világon csak a venezuelai, a dél-afrikai és a lettországi tőzsdén ment végbe. Hozzátette: a magyar piacra irányuló tőkebeáramlás figyelemre méltó, hiszen a központi bank több alkalommal csökkentette az irányadó kamatot, amely így jelenleg 1,35 százalékon áll. További csökkentés nem várható, az árszínvonal pedig stabil, és úgy látszik, a defláció réme eltűnt. A pénzpolitikai lazítás nem utolsósorban a vállalkozások és a háztartások fogyasztásának és beruházásainak ösztönzését szolgálja, és "a magyar gazdaság valóban jól fejlődik".

A magyar központi bank 3,2 százalékos GDP-növekedési előrejelzése "talán egy kicsit túl optimista", de külső szakemberek felfelé módosították prognózisukat, így egy 3 százalékos növekedés reálisnak tűnik - fejtette ki a FAZ szerzője, megjegyezve, hogy az EU egészében jóval alacsonyabb, 1,7 százalékos növekedés várható.

Megállapítja, változik a növekedés szerkezete, míg tavaly az állami beruházások húzták a növekedést, az idén inkább a fogyasztás és az export lehet a növekedés motorja, Ez a  fogyasztási hajlandóság tükröződik az energia és a pénzügyi piacokon is.

Hosszútávú veszélyek leselkednek - írta a FAZ szerzője, Christian Geinitz. A menekültválság elmélyülése alááshatja Magyarország és az EU kapcsolatát, ami negatívan befolyásolhatja a gazdaság növekedését. A Raiffeisen Research abban is kockázatot lát, hogy az amúgy is csökkenő autóipari kapacitás, és a megjósolhatatlan következményekkel járó VW botrány, milyen hatással bír majd a magyar export zászlóshajójaként aposztrofált Audi-gyár termelési mutatóira.

Szerző