Vér és könny

Publikálás dátuma
2015.10.15. 07:45
Így fest a ringben a Mélyütés főszereplője, aki időnként vadállattá válik az ellenféllel szemben FOTÓ: DREAMWORKS
Középsúlyú profi világbajnok öklözőként Jake Gyllenhaal véresre vereti párszor az arcát, aztán elveszít mindent, hogy megpróbáljon újra kimászni a fényre. A Mélyütés című filmben Antoine Fuqua rendező a kemény bunyóból lágy giccset farigcsált.

Vér és könny. Ez a kétféle testnedv uralkodik el a Mélyütés című bunyós-filmen. A vér minduntalan kiserked, kispriccel, kiömlik Jake Gyllenhaal arcából, a könnyet pedig a nézőből igyekszik kipréselni Antoine Fuqua, miközben nagy ravaszul édes-bús giccsé maszkírozza a sztorit. Gyllenhaal véres arccal is tud megközelítően emberi formát felmutatni, de ami a könnyzakcsók megmunkálását illeti, a rendező válogatás nélkül visz be érzelmi mélyütéseket, túladagolja a biztosan megható kliséket. Tanulságos megfigyelni, mint lesz a halott feleség, távol került gyermek, a földönfutóvá szegényedés, majd az önmagára találás útja magával ragadó dráma lehetőségéből a mesterkélt hatások túladagolása következtében egy marék színes üveggolyóvá.

Akkor még a néző mit sem sejtve megy bele a játékba, amikor Jake Gyllenhaal, Billy Hope bokszbajnok szerepében és szépséges felesége, a tényleg szép és kedves Rachel McAdams az éppen harmadszor megnyert világbajnoki öv birtokában megtér otthonába. Csak utólag üt szöget a fejünkben, hogy micsoda kacsalábon forgó hatalmas palota az az otthon, micsoda pazar berendezéssel, szobák garmadájával, s hogy mennyire nem jön össze egy még oly csúcson lévő bokszbajnokkal ez a drogbárós, aranyozott, kivagyi stílus. Persze így nagyobbat szól, amikor Bill a felesége halála után elveszti az egész vagyonát.

Annak is lehetne komoly drámai szerepe, amit többször hallunk, hogy a világbajnok öklöző és felesége egyaránt a legmélyebbről, egy gyerekotthonból kerültek fel a hírnév és gazdagság csúcsára. Ez is csupán érzelmi hatáskeltés marad, akárcsak az a szokvány hollywoodi családi negéd, ahogy a két tehetséges színész, Gyllenhaal és McAdams a halálra unt hollywoodi cukiságot mutatja fel házastársi örök szerelem gyanánt. Egyetlen igazán bensőséges pillanat nélkül. A lecsúszásnak csak a könnyzacskókat érintő mozzanatait látjuk, s minduntalan előbukkannak a lólábak: a szerzői szándék viszi a szakadék legszélére főhősünket. Ami távol esik az átélhető emberi drámától. Mutatós jelenetek, amelyek csak Gyllenhaal tehetsége miatt nem válnak teljesen üres játékká.

Az öklöző filmek, már mint a jobbak, általában az akaraterő, a küzdeni akarás diadaláról - vagy a hiányáról - szólnak. A Mélyütés is valami ilyesmit vesz célba, de egyetlen eredeti ötlete sincs, csak kliséket alkalmaz a abban, ahogy főhősét végigviszi önmaga legyőzésének útján. Megindító jeleneteket látunk annak illusztrálására, hogy Billy elveszt mindent, de a kislánya miatt meg akarja mutatni, hogy képes ismét a csúcson teljesíteni. Egy Gyllenhaal tehetségű színésszel ez az út igazi emberi dráma lehetett volna. De a film megmaradt a magamutogatós, felszínesen behízelgő stílusnál, akár Billy kislányáért folytatott harcát, akár a ringben újra megkezdett munkáját figyeljük.

Fuqua ügyes a színészválasztásban, megtalálta a csodálatos Forest Whitakert a Billyn segítő jóságos edzőbácsi figurájára, aki szerep nélkül is képes karaktert teremteni. Így hát, ahogy a lecsúszás, úgy felemelkedés is megy a maga hollywoodiasan kicsiszolt útján. Hogy ebben mennyi küzdelem van, arra hatásosnak szánt jelenetek utalnak átélhető dráma nélkül, hol meghatónak maszkírozva, hol küzdelmesnek, hol egyszerűen giccsbe hajlónak. Valamiképpen mindig a legkönnyebb ellenállás felé visz a film útja, előre tudható az ereemény.

A bokszjelenetek nagyon véresek. Gyllenhaal rendesen pépesre vereti az arcát, állandóan dől és spriccel a vér, ami persze benne van a pakliban, ha bunyós filmről van szó. De ráadásul felvesz valami fura fejtartást, mesterkélt és természetellenes pózt, amitől olykor élvezhetetlen a maradék arcjáték is. A nemrég látott Everestben, vagy az Éjjeli féregben (ami egy Oscar-jelölést megérdemelt volna), s még régebben a mellbevágó Brokeback Mountainban sem volt szüksége ilyen külsőséges megoldásra a hatás kedvéért. Valami nagy-nagy behízelgő igyekezet önti el az egész filmet, s ez még rá is visszaüt.

(Mélyütés **)

Szerző

Visszatér a St. Germain

Publikálás dátuma
2015.10.14. 19:25

Visszatér az Acid Jazz, Drum & Bass legjelentősebb zenekara, a St. German formáció. November 3-án este 8 órakor a Budapest Kongresszusi Központban lép színpadra.

Húsz évvel a Boulevard után, tizenöt évvel a többszörös platina Tourist lemezt követően és egy világ körüli turné után, Ludovic Navarre, alias St Germain, végre megtalálta a visszautat a stúdióba. Az elmúlt két évtized elektronikus zenéjének elismert alakja, a "French  Touch" úttörője és az intelligens, érzéki és eredeti deep house alkotója.

Tökéletesen és finoman keveri az autentikus gyökereket a modern hatásokkal. Zenéje egy komplex keverék, amely tükrözi a blues, a jazz és a fekete zene iránti szeretetét, ugyanakkor a hipnotikus elektronikus hurkok harmonikusan összefonódnak az ének mintákkal. Ki tudja elfelejteni a híres "Alabama Blues"-t vagy "Rose Rouge"-t, a világ minden részen játszott slágert... Még a Rolling Stones koncerteken is!

Ez az új névadó album egy színes és kivételes zenei utazás. Afrikai zenészek vettek reszt a felvételen, az albumon hagyományos mai hangszerek, mint a kora, a balafon vagy a n'goni , továbbá keveredik az elektromos gitár, zongora, szaxofon az  elektronikus hurkokkal, olyan  titkos képletet követve, amilyet csak St Germain készít. Az első kislemez, a "Real Blues" tökéletes nyári dal, a legendás Lightnin ‘Hopkins hangja szólal meg a tüzes dobok és ütőhangszerek kíséretében. Az eredeti dalt 3D maszkkal dekorálta az Urban Art létrehozója Gregos, Párizsban és egész Európában a falakra ragasztott mosolygós és komor arcokról ismert. St Germain visszatért, és ez még csak a kezdet ... 

Szerző

James Arthur először Magyarországon

Publikálás dátuma
2015.10.14. 19:06

A világhírű James Arthur hamarosan hazánkban koncertezik. Először lép színpadra Magyarországon, november 7-én este 8 órakor a Papp László Budapest Sportarénában hallhatjuk.

Neve azonnal közismertté vált, amikor 2012-ben megnyerte az angol tehetségkutató műsor (X-Factor) 9. évadját. Az első lépés a hírnév felé: https://www.youtube.com/watch?v=tFoFtIqvkGE

Legelső dala az „Impossible” egyből világsláger lett, közel 82 millióan nézték eddig a youtube -on. Minden dalát azonnal felkapják a rádiók. James Arthur a győzelem után abszolút a figyelem középpontjába került.

Azóta is természetességével, egyszerűségével, tisztaságával, energiájával és őszinteségével bűvöli el a hallgatóságát. Több mint 1,2 millió lemezt adott el Angliában és további 2,5 millió lemezt adott el a világ többi országában.

Szerző