termőföldek;állami föld;

2015-10-16 12:11:00

Lebuktatta magát a kormány - Simicska földjeivel kezdenek

Megjelentek az első földárverési hirdetmények csütörtök éjjel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján, a földalapkezelő a 3 hektárnál nagyobb állami földrészleteket kívánja nyilvános árverésen értékesíteni. Az agrarszektor.hu kiszúrta, hogy az első között Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó agrárcégek nagy földterületeivel kezdi az állami földárveréseket a kormány. Az MSZP szerint az Orbán-kormány máris lebuktatta magát földügyben, szerintük kiderült: a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése. 

Az első között Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó agrárcégek nagy földterületeivel kezdi az állami földárveréseket a kormány. Győr-Moson-Sopron megyében a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., Vas megyében pedig a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. államtól bérelt földjei kerültek fel máris az értékesíteni kívánt területek listájára, amelyeket az NFA csütörtök éjjel jelentett meg saját honlapján.

A K-Monitor korábbi információi szerint a Simicska-Nyerges agrárcégek összesen csaknem 25 ezer hektár után kaptak uniós területalapú támogatásokat 2014-ben, és feltételezhető, hogy művelt földjeik nagy részét az állami területek teszik ki. A Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. a 2001-es privatizációval együtt kapta bérbe az állami földeket, mégpedig 50 évre. Így a földeladások ellenére sem kell tartaniuk földjeik azonnali elvesztésétől, mivel hatályos bérleti szerződéseik 2051-ben járnak le. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vevők még évtizedekig nem vehetik birtokba az elárverezett földeket, hiába szerzik meg most a tulajdonjogot.

Korábban írtuk: Az NFA elsőként a főváros és 5 megye - Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas - megvásárolható földrészleteinek  adatait - egyebek közt a helyrajzi számokat és az induló árakat - tette közzé. A nyilvános árverések november 16-án kezdődnek, ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte szokásos csütörtöki tájékoztatóján.

Lázár János hangsúlyozta: a kormány az árveréseken szeretné a legjobb árat elérni, az áron aluli értékesítést elképzelhetetlennek nevezte. Megjegyezte, hogy a befolyó pénzt egy beruházási alapba gyűjtik. Arról is beszámolt, hogy a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. Az állami földek értékesítése október 13-án kezdődött meg, akkor a 3 hektár alatti, összesen mintegy 2700 földterület hirdetményét jelentette meg az NFA a honlapján, ezeket a földeket árverés mellőzésével értékesítik.

Akkor az NFA azt közölte, hogy október 15-én további 3700 megvásárolható földrészlet adatait teszi közzé, egyidejűleg nyilvánosságra hozza a további értékesítésbe vonható mintegy 25 200 földrészlet listáját, majd folyamatosan jelenteti meg a hozzájuk kapcsolódó értékesítési hirdetményeket.

Máris lebuktatta magát földügyben az Orbán-kormány 

Lebuktak, mert kiderült: a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése. A politikai bosszút bizonyítja, hogy az Orbán-Simicska háború részeként rengeteg olyan terület meghirdettek Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, amelyeket ma még az egykori kollégiumi szobatárs érdekeltségébe tartozó cég bérel. 

A két megyében meghirdetett földek mutatják, hogy tisztességes családi gazdáknak esélye sem lesz területekhez jutni, csak azoknak az Orbánhoz hű fideszes gázszerelőknek és műkörmösöknek, akik az elmúlt hónapokban váltak földművesekké. Csak nekik van és lesz arra pénzük, hogy Táplánszentkereszten 96,85 hektár földért minimum 257 és fél millió forintot fizessenek. Vagy Mosonmagyaróváron 69,5 hektárért minimum 132 milliót. Mindezt olyan földekért, amelyeknek a tényleges használóivá csak 2051 (!) szeptemberében válhatnak.

 

Perek sokasága jöhet

Korábban írtuk: Perek sokaságára lehet számítani a tervezett 380 ezer hektár haszonbérbe adott állami föld értékesítése miatt. Agrárszakemberek szerint az új tulajdonos arra hivatkozva, hogy ő piaci ár fölött 10 százalékkal - és még amit emelt az áron a licit - vásárolta meg a területet, de a bérleti díj a kedvezményes állami tarifa szerint van megállapítva, követelheti a szerződés egyoldalú módosítását. Ha a 15-20, illetve 50 éves haszonbérleti szerződést kötő bérlő ezt nem hajlandó megfizetni, akkor az új földesúr bírósághoz fordulhat.

A bérlő tiltakozása érthető, hiszen ő a hosszú távú szerződés megkötésekor nem tudhatta, az állam eladja alóla a szántót, legelőt. A licitek és így a lehetséges perek is elsősorban az agrártársaságokat érintik, mert ők nem vásárolhatnak termőföldet, tehát őket nem illeti meg a bérlőket amúgy megillető elővásárlási jog. A társaságok területére minden jogosult, vagyis földműves licitálhat. A nagyjából 50-60 ezer hektárra becsült és gyakran vitatott körülmények között haszonbérbe adott területeket nagy valószínűséggel a jelenlegi bérlők veszik majd meg. Az ő esetükben nem lesz gond a bérleti díjjal.

Lásd még: Perek sorozata indulhat

A külföldieket nem lehet kizárni

Raskó György agrárközgazdász a Népszavának megjegyezte, a több mint 3 éve Magyarországon gazdálkodó és földműves regisztrációval rendelkező külföldi termelőket nem lehet kizárni a bérelt állami földek értékesítéséből. Ha ez mégis megtörténik, jó eséllyel fordulhatnak nemzetközi jogi fórumokhoz.

Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese úgy értelmezte a földtörvényt, hogy a földműves vásárlás joga akkor is megilleti a külföldi gazdát, ha a jogszabályban szerepel a magyar kifejezés. Szerinte is közösségi jogba ütközne, ha kizárnák például az uniós földműveseket az állami földvásárlási licitből.

Már elosztották egymás közt a földeket

Az agrárközgazdász elmondta, Lajoskomárom környékén 1800 hektár eladandó állami föld található, de a helyi nagygazdák már elosztották egymás között ki melyik területet veszi meg. A hektáronként átlagosan 1,5 millió forintot érő szántókhoz a pénzintézetek által minimálisan kikötött 20 százalékos önrésszel is egy 300 hektáros birtokhoz 90 millió forintot kell előteremteni. A kormányzat 20 éves futamidőre 2-2,5 százalékos kamatról kommunikál, amelynek a forrásáról az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fog gondoskodni. A kereskedelmi bankok eddig még semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a hitelfeltételekről. 

Alkotmánybírósághoz fordulnak

Az MSZP parlamenti eseti bizottság felállítását is kezdeményezi, amelyik nyomon követheti az állami föld értékesítés folyamatát és ellenőrizheti azt. Ennek felállításához a fideszes képviselők szavazataira is szükség lenne. Ha nem teszik, kilógna a lóláb - vélte Gőgös. Emellett a parlamenti ellenzéki pártok ritkán tapasztalt egységben fordulnak az Alkotmánybírósághoz az állami földek eladása miatt.

Lásd még: Strómanok bulija a földvásár