Drónt lőttek le a törökök

Aleppo mellett indítottak offenzívát a lázadók ellen a szíriai kormánycsapatok, orosz légi támogatással, iráni és Hezbollah-egységek részvételével. Törökország lelőtt egy felségjelzés nélküli drónt, amely megsértette légterét. Moszkva cáfolta, hogy az orosz erők drónt veszítettek volna.

Újabb légi incidens történt a török-szíriai határon. Török harci gépek lelőttek egy drónt, amely megsértette Törökország légterét a szíriai határtérségben. Túlzsúfolttá vált a légtér, a szíriai kormány, az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció és az oroszok is használnak pilóta nélküli robotrepülőgépeket. Bár az első hírek arról szóltak, hogy újabb harci gépet lőttek le a törökök, a török sajtójelentések szerint nem katonai jellegű drónt szedtek le. A török légvédelem háromszor is előzetes figyelmeztetést adott le, de a drón nem változtatott irányt, három kilométerre behatolt török terület fölé. Washington szerint a drón orosz eredetű volt, de orosz részről azt állították, valamennyi harci gépük rendben visszatért a latakiai bázisra, s drónjaik is rendben működnek.

Törökország az elmúlt hetekben több alkalommal is légtérsértéssel vádolta meg Oroszországot. A légtérsértéseket a NATO is elítélte. Oroszország utóbb közölte, hogy gépei véletlenül kerültek át török terület fölé, s csak néhány percig tartott a légtérsértés. Oroszország és az Egyesült Államok között folyik a katonai egyeztetés, hogy elkerüljék a véletlen légi incidenseket. John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalásain is érintették e kérdést. Izrael és Oroszország hasonló célból forró drótot létesített egymással.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken azt közölte, hogy az Iszlám Állam (IS) harcosai tömegesen dezertálnak az orosz légi offenzíva megkezdése óta. Andrej Kartapolov orosz vezérezredes sajtótájékoztatóján közölte, hogy az IS sorain belül nő az elégedetlenség, nem teljesítik a parancsokat. A szóvivő a Komszomolszkaja Pravda kérdésére nem cáfolta, hogy nem csak a Kaszpi-tengerről, hanem a Földközi-tengeren lévő orosz hajókról is indíthatnak légicsapásokat. Az orosz légierő már 530 légicsapást hajtott végre, tucatnyi IS parancsnoki posztot, infrastrukturális létesítményt megsemmisítettek, többszáz terroristával végeztek. Az IS jelentős mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést veszített. Kartapolov azt közölte, hogy az amerikai-orosz katonai egyeztetéseken minden technikai kérdésben egyetértettek, s hamarosan véglegesíthetik a repülésbiztonsági megállapodást.

A szíriai hadsereg pénteken Aleppótól délre indított támadást, a város egyik részét a kormányerők, másik részét a lázadók ellenőrzik. A kormánycsapatok orosz légi támogatással kezdtek offenzívát, mintegy 16 kilométer széles frontvonalon indultak meg, fő céljuk a beszámolók szerint a várostól délre fekvő területek megszerzése volt, nem magát a még mindig kétmilliósra becsült várost támadták. Iráni egységek első alkalommal kapcsolódtak be a hadműveletekbe, ám csak kisebb létszámban. A Reutersnek szíriai katonai források azt mondták, a támadó erő gerincét a szíriai csapatok adták. Folytatódtak a hadműveletek Homsznál is.

Noha Moszkva változatlanul azt állítja, hogy támadásaikat az IS ellen irányítják, a nemzetközi koalíció információi szerint elsősorban az Aszad-ellenes lázadó erők kerülnek az orosz légicsapások célkeresztjébe. Amerikai hírszerzési források a CNN-nek nyilatkozva úgy vélekedtek, az orosz beavatkozás nem erősítette meg számottevően a szíriai elnök, Bassár el-Aszad helyzetét. Mint elmondták, az Egyesült Államok célja annak elkerülése, hogy az Aszad-rezsim esetleges bukása drámai helyzetet teremtsen, összeomoljon a szíriai hadsereg és az infrastruktúra. Amerikai értékelés szerint ugyanezért léptek be a szíriai konfliktusba az oroszok is. Moszkva beleszólást szeretne az utódlásba, az Aszad utáni szíriai rendszer kialakításába.

Barack Obama telefonon tárgyalt csütörtökön Recep Tayyip Erdogannal. Az amerikai és a török elnök egyetértett abban, hogy erősítik az IS elleni fellépést, s támogatást nyújtanak a mérsékelt szíriai ellenzéknek. Obama november elején részt vesz a G-20-as csúcsértekezleten, amelynek Törökország lesz a házigazdája.