hulladék;Svájc;parlamenti választások;

- Parlamenti választások Svájcban

Vasárnap urnákhoz járulnak a szavazópolgárok Svájcban, hogy megválasszák a szövetségi parlament új képviselőit. Az alpesi köztársaságban kétkamarás törvényhozás működik, s a 26 kanton alkot egy-egy választási körzetet. 

Az alsóházban a honatyák számát a kantonok népességéhez igazítják, míg az államtanácsnak nevezett másik kamarában minden kantonnak két hely jár. Bár a svájci politikai életet nem jellemzi a jónéhány más európai államban létező szélsőséges szembenállás, az utóbbi időben azért megfigyelhető bizonyos polarizáció a politikai palettán. A jóslást megnehezíti a rendkívül bonyolult voksolási szisztéma is: a választók akár több tucat voksot is leadhatnak, s akár különböző pártok jelöltjeit is választhatják. Szintén svájci sajátosság a rendkívül alacsony résztvételi arány: a pártok mozgósítási erőfeszítései dacára utoljára éppen fél évszázada, 1975-ben fordult elő, hogy a szavazásra elment a jogosultak több mint fele (52,4 százalék), a legutóbbi voksoláson, 2011-ben viszont ez az arány csak 48,5 százalék volt. Ezen a megmérettetésen egyébként a középpártok megerősödése némileg balfelé tolta el a svájci politika hangsúlyát, így a mostani voksolás tétje, hogy kissé visszafelé leng-e ki az inga, vagy a korábbi trend folytatódik-e.



Az állami média mainapság kedvenc "szakértőjét" - Nógrádi György mellett - Földi Lászlót ezúttal a Kossuth rádió használta fel arra, hogy ismét elmondja: Európát megtámadták, sőt, Európa háborúban áll.  Sőt: Angela Merkel mondjon le. Az indoklás meglehetősen bizarr a XXI. században.