Film a serpák életéről

Kínában bemutatták az ország első dokumentumfilmjét a Csomulungma (Mount Everest) északi oldali megmászásáról, egyben a csúcs meghódítására indulók segítőiről, a tibeti serpákról. A Himalája: a paradicsomba vezető létra című alkotás az előkészületekkel együtt négy év alatt született meg, stábja gyakran több mint 5000 méter tengerszint feletti magasságban dolgozott. Ők voltak az elsők a szakmában, akik 6500-6800 méteren légi felvételeket készítettek. Két tibeti kísérőt három hónap alatt képeztek ki operatőrnek.

A 89 perces film főszereplői az "adrenalinfüggő", csúcsvadász hegymászók mellett lévő serpák, pontosabban egy csoportjuk, akik a tibeti hegymászóiskolában végeztek hatéves kurzusukkal. Ők nemcsak a Himalája-expedíciók nélkülözhetetlen résztvevői és a mászók támaszai, de ők azok is, akik például megjavítják, karbantartják az útvonal menti kötelet, sátrat vernek.

A Global Times című lap arról is beszámolt, hogy a film ötlete Lej Csien-csüntől, a Tsinghua Egyetem docensétől származott, aki 2009-ben felkereste a hegymászók akkor tízéves iskoláját. Élményei nyomán döntött arról, hogy belevág a filmkészítésbe, és ő kérte fel Hsziao Han dokumentumfilmest, társuljon hozzá. Az operatőrök munkáját a 20 éves tapasztalattal rendelkező Tasi Vang-gjal irányította, aki korábban közreműködött a BBC dokumentumfilm-sorozatának elkészítésében is.

Szerző

Eltűnik három pénzintézet

Hamarosan három újabb takarékszövetkezet neve tűnhet el, miután a tiszafüredi székhelyű Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a jászberényi központú Jász-Takarékszövetkezet beolvad a kunszentmártoni székhelyű Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezetbe. 

Az így létrejövő társaság pedig 3A Takarékszövetkezet néven működik a jövőben. A Kunszentmárton és Vidéke 1978-ban indult három takarékszövetkezet (Csépa, Öcsöd, Tiszakürt) fúziójával, majd 2006. augusztusában a Szolnok és Környéke Takarékszövetkezet is beolvadt. A pénzintézetnek jelenleg 21 kirendeltsége van. A Jász-Takarékszövetkezet elődje, a Jászfényszaru és Vidéke körzeti takarékszövetkezet 1963-ban kezdte meg működését. A takarék jelenleg 11 kirendeltséget működtet. A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet 1978-ban alakult három jogelőd - az abádszalóki, a tiszaszentimrei és a tiszaörsi - takarékszövetkezet egyesülésével, tiszafüredi központtal. Működési területe teljes körűen a tiszafüredi, nagyrészt a karcagi, továbbá a balmazújvárosi, a hevesi és a debreceni kistérséget érinti. A hitelintézetnek 14 kirendeltsége működik.

Néhány napja jelentették be, hogy a nagyecsedi székhelyű Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a kisvárdai központú Rétköz Takarékszövetkezet beolvad a nyíregyházi székhelyű Szabolcs Takarékszövetkezetbe. A kiskunfélegyházi székhelyű Kiskun Takarékszövetkezet és a hartai központú Hartai Takarékszövetkezet beolvad a jászszentlászlói székhelyű Fókusz Takarékszövetkezetbe.

Szerző

Ellen OTP-t kreál a kormány?

Publikálás dátuma
2015.10.19. 07:20
Egy bank, amelynek sorsát a kormányzat politikai érdekei nagyban befolyásolják FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Alig pár hete, az FHB Jelzálogbank és a vele egy felügyelet alá vont leányvállalata az FHB Kereskedelmi Bank csatlakozott a Szövetkezeti Hitelintézetek Szervezetéhez (SZHISZ). A furcsa frigy a takarékszövetkezeti szektor integrátora, és a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában jegyzett nyílt részvénytársasága között jött létre. Az FHB most jobb helyzetbe került, hiszen maga mögött tudhatja azt az államtól származó 136 milliárd forintot, amelyet eredetileg a takarékszövetkezetek likviditási helyzetének helyreállítására szántak. Az FHB ezzel privilegizált helyzetbe került szektortársaival szemben.

A takarékszövetkezetek utóbbi időben tapasztalható egyesülési hulláma elérte a Közép-Dunántúlt is, ennek révén a közelmúltban létrejött a B3 Takarék Szövetkezet, amely elsőként kötött megállapodást az FHB Jelzálogbankkal a jelzáloglevelek finanszírozásáról. Feltehetően a B3-at további takarékszövetkezetek követik majd a sorban. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy takarékszövetkezetek által forgalmazott jelzáloglevelek refinanszírozásához nem lett volna szükség arra, hogy az FHB belépjen az SZHISZ-be, ami nemrég történt. Hiszen van jelzálogbankja az OTP-nek, az Erste és a K&H pedig tervezi, hogy létrehoz egy-egy ilyen szakosított intézményt, a takarékszövetkezetek tehát nem szorultak rá a Spéder Zoltán által birtokolt bankra.

A likviditással nincs gond
Az FHB érdeklődésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy mutatóik kiválóak. Azt közölték, amíg a tőke-megfelelési mutatójuk "9-es" számjeggyel kezdődik - 2015 első félévének végén 9,8 százalékos volt, a kötelező minimum 8 százalék helyett -, addig nem fáj a fejük. Feltehetően a számok még javulnak is, hiszen a tőkepiacról jórészt hiányzó jelzáloghitelezés elterjesztése a takarékszövetkezeti szektorban siker esetén sokat hozhat a konyhára, a jelzáloglevelek kibocsátásával jelentős piaci részesedést szerezhet magának. Az SZHISZ tagjaként az FHB-nak már nem lesz szüksége újabb manőverekre.

Ami azonban most már megkülönbözteti az FHB-t kereskedelmi banki vetélytársaitól, az az, hogy azok - illetve tulajdonosaik - a saját tőkéjükből hozták létre a hosszú futamidejű hitelek forrásainak egy részét előteremtő jelzálogbankjukat, és vállalták ezzel a működéssel járói kockázatokat. Ám azáltal, hogy az FHB belépett az SZHISZ-be, a jövőben maga mögött tudhatja azt a 136 milliárd forintot, amelyet a magyar állam az integrációban elhelyezett, arra az esetre, hogy ha valamelyik tag-takarékszövetkezet likviditási gondokkal küszködne (ilyenformán az FHB is idesorolható), akkor ebből a pénzből tőkeinjekciót juttassanak a számukra.

Erről a 136 milliárd forintról azt lehet tudni, hogy még mindig érintetlenül megvan, annak ellenére, hogy az SZHISZ létrejötte óta több takarék helyzete megingott. Ha ilyen eset előfordult, akkor az integrációs szervezet mindannyiszor arra hivatkozott, hogy a bajba kerültek nem voltak az integráció tagjai.

Az általános tapasztalat azonban az, hogy a tőkehiányos vagy gazdálkodási hibákkal küszködő takarékokat fel sem vettek az integrációba, hogy ne kelljen hozzá nyúlni ehhez a 136 milliárd forinthoz. Sőt, az SZHISZ "bekebelezte" azt a 14 milliárd forintot is, amit a takarékszövetkezetek korábban "tettek félre" saját intézményvédelmi alapjaikban. Így a védelmi pénz, a közös szavatoló tőke tulajdonképpen 150 milliárd forint.

Ám az FHB komoly áldozatokat vállalt azzal, hogy az integráció tagja lett. Lényegében lemondott tulajdonosainak - beleértve a kisrészvényeseket is - egyes jogairól, mivel azok átkerültek az SZHISZ-hez. Ilyen például a pénzintézet(ek) vezető tisztségviselőinek megválasztása, a tőkehelyzet rendezése, az egyesülésről vagy a szétválásról, a megszűnésről való döntés, a pénzintézet értékesítése. Szokatlan, hogy egy olyan, a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában szereplő, több évtizede működő társaság, mint amilyen az FHB, részben feladja az önállóságát egy olyan szervezetben létesített tagság érdekében, amelynek gyakorlatilag nincs múltja, vagyis gazdálkodási tapasztalata sincs.

Az SZHISZ-nek azonban módjában áll, hogy a takarékszövetkezeteket gúzsba kötő szabályok alól a kiüresedett jogkörű FHB-t felmentse, ám ezekről egyik fél sem nyilatkozott eddig a lassan egy hónapja tartó összeborulás óta. Vélhetően erről legkésőbb az FHB közgyűlésén derülhetnek ki részletek, hiszen elengedhetetlen a csatlakozás részvényesi megerősítése, lévén az FHB nyílt részvénytársaság. Azt azonban ne feledjük, hogy az SZHISZ egy olyan szervezet, melynek vezérkara korábban az FHB-főtulajdonosának, Spédernek a közvetlen munkatársa volt. Az FHB felmentésével igazolódhat az a gyanú, miszerint a csatlakozást, és a kötelmek alóli felmentést lehetővé tevő egy évvel ezelőtti törvénymódosítás – sőt, akár az integráció egészének kialakítása - azért történt, hogy az FHB meghatározó pozícióba kerüljön a bankszektorban.

A hazai bankszektort joggal háborították fel az SZHISZ létrejöttének körülményei és az FHB privilegizált helyzete. Ennek a nézetének helyt is adott a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, az OTP elnök-vezérigazgatója is. Csányi Sándor szeptember elején a miskolci közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy pénzintézete Brüsszelhez fordult emiatt. A bank kifogásolta azt is, hogy a Magyar Posta 28,5 milliárd forintos (49 százalékos) tulajdont szerzett az FHB Kereskedelmi Bankban, és az állam az SZHISZ-nek 136 milliárd forintnyi pénzt adott. Az állami támogatást azonban Brüsszel tiltja, márpedig a Posta amúgy nehezen indokolható tulajdonszerzéséről a piaci szereplők úgy vélekednek, hogy azzal kisegítette a bankadó és a devizahitelesekkel való elszámolás miatt nehéz helyzetbe kerülő FHB-t. (Igaz, a Posta a tulajdonrészének egy részén azóta nyereséggel túladott. A vevő a Takarékbank, valamint néhány takarékszövetkezet volt.)

Nyilvánvaló, hogy az integráció átalakítása arról szólt, hogy az állam jelentős konkurenciát kívánt teremteni az ernyőbankként működő Takarékbank 100 százalékos tulajdonba vételével az OTP-nek, vagyis az egész konstrukció - benne az FHB-tulajdonnal, az ellen-OTP létrehozásával - politikai célokat szolgál. (Az FHB főtulajdonos Spéder Zoltán és Csányi Sándor hosszú évekig közeli munkatársak voltak, hiszen Spéder az OTP alelnökeként, vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.)

Az FHB stabilitását kifejező tőke-megfelelési mutatója ugyan a törvények által előírt szint felett van, de az évek során többször volt már szüksége kisegítésre, 2009-ben az IMF-hitel, 2012-ben egy titokzatos külföldi befektető által Londonban lejegyzett 102 millió eurónyi alapvető kölcsöntőkeként funkcionáló kötvény, s legutóbb a Posta "bevásárlása" volt ilyen.

Szerző