MNB: Súlyos gondok az FHB-nál

Súlyos, 70 millió forintos bírságot szabott ki - felügyeleti jogkörében eljárva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Spéder Zoltán többségi tulajdonában lévő FHB Jelzálogbank Nyrt.-re. Problémák voltak - a többi között - az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzésével, valamint az informatikai katasztrófa utáni helyreállítási tervekkel és a kritikus informatikai rendszerek üzletmenet folytonosságának biztosításával. A jegybanki határozatból kitűnik: ezek a gondok nem először fordultak elő.

Szakemberek ennek kapcsán elmondták, hogy a pénzintézetek informatikai rendszerét meg kell kettőzni, mégpedig két különböző helyen lévő ingatlanban, hogy katasztrófa esetén se vesszenek el a létfontosságú adatok. Az FHB ennek a kötelezettségégének nem tett eleget. Elmulasztották emellett a közvetítők bejelentésére vonatkozó előírások betartását, és hibát követtek el az adatszolgáltatások terén is.

Mindezek nyomán az MNB arra kötelezte az FHB Jelzálogbank Nyrt-t, hogy legkésőbb 2016. március 31-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket az informatikai rendszerek teljes körű biztonságának és kockázatarányos védelmének megteremtésére. Az informatikai rendszerek jogszerű működésének megteremtésére viszonylag hosszú idő áll az FHB rendelkezésére. Ez érthető is, hiszen rendkívül bonyolult rendszer korrigálásáról van szó. Ugyanakkor a jövő március végi határidő sem jogosítja fel az FHB-t a jelenlegi jogsértő gyakorlat folytatására.

Az FHB megbírságolásával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy azáltal, hogy a bank csatlakozott szeptember végén csatlakozott a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez (SZHISZ), a jegybank vizsgálhatja-e a továbbiakban is a pénzintézetet. Szakemberek véleménye szerint az SZHISZ működése ugyan nem tartozik az MNB ellenőrzési körébe, de valamennyi az integrációs szervezetbe tömörült pénzintézetnél ellenőrzést folytathat a jegybank, ez vonatkozik a Takarékbankra éppúgy, mint a takarékszövetkezetekre, és a most megbírságolt FHB-re is. Így vizsgálhatják a működési körülményüket, a tőkehelyzetüket is. Erre a 2013-ban elfogadott úgynevezett integrációs törvény jogosítja fel az MNB-t.