Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke felvezetőjében arról beszélt, ha 2018-ig nem történik valamilyen politikai innováció, nem nagyon lesz reménye a balliberális oldalnak, hogy nyerjen.
Tóth Zoltán választási szakértő hangsúlyozta: még elegendő idő van ahhoz, hogy 2017-ben előválasztások legyenek. Úgy vélte, az előválasztás nem csodafegyver, hanem azt célozza, hogy együttműködés jöjjön létre az Orbán-kormány "eltávolítására". Fontosnak nevezte a hitelesség és a bizalom visszaállítását, mondván, az előválasztásnak jogi szinten támadhatatlannak kell lennie, valamint szuverénnek, el kell utasítani az állami segítséget, a költségvetési támogatást.
Felvetette: meg kell határozni az előválasztáson szavazók körét, a módját, hogy a többségi elv vagy az erősorrend érvényesüljön, és az is kérdés, hogy a célt közös választási párttal vagy laza választási koalícióval lehet elérni.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint az a kérdés, hogy 2018-ban ugyanaz történik-e mint 2014 előtt, vagy a zárt ajtók mögötti pártalku helyett egy átlátható transzparens folyamat mentén zajlik a kiválasztás. Ezt szolgálhatja az előválasztás - mondta. Hozzátette: ahhoz, hogy az ellenzéknek bármilyen esélye legyen, az szükséges, hogy minden választókerületekben a fideszes és jobbikos jelölt mellett egy "demokratikus jelölt" legyen.
Bárándy Gergely (MSZP) jelezte: pártja novemberi kongresszusának napirendjén szerepel az alapszabály módosítása, köztük az a kérdés is, hogy bekerüljön-e az előválasztás intézménye. Valószínűsítette, hogy lehetőségként be fog kerülni, de nem kötelességként. Szerinte az előválasztásnak rengeteg előnye, de veszélye is van. Előbbire példaként említette, hogy a pártoktól erősen elfordultak az emberek, ennek a folyamatnak a visszafordítására módot jelenthet az előválasztás. A legnagyobb félelmének ugyanakkor azt nevezte, hogy bár egy miniszterelnöki előválasztást meg lehet kulturált módon szervezni, de a választókörzetekben a jelöltek úgy jöhetnek ki győztesként, hogy már "halálos sebeket" kapnak az előválasztás során és a választáskor a Fidesznek csak hátra kell dőlnie és felírnia a plakátjaira "amit ezek egymásra dobáltak sarat".
Karácsony Gergely (PM) az előválasztás mellett tette le a voksát, hozzátéve, hogy pártja elnöksége is támogatja, de a tagság előtt még nem volt napirenden a kérdés, ezért nem hivatalos pártálláspontot képvisel. Úgy vélte, az előválasztás megfontolandó ajánlat, egy eszköz, mert át kell hidalni azt a szakadékot, amely a pártok és az állampolgárok közt van, amiben szavazókat, szimpatizánsokat lehet megmozgatni. Szerinte egy előválasztás a baloldal politikai kultúráját is megváltoztatná. Hozzátette: a magyar baloldal elitista, holott ma népszerűtlen elitje van, és szerinte ezzel szemben a politikusoknak a választópolgárokat kell követniük.
Pápa Levente (Együtt) azt hangsúlyozta: az előválasztás nem tökéletes, de még senki nem mondott jobbat. Szerinte ez látszólag egy szelekciós folyamat, amely meghatározza kik indulhatnak a Fidesz és a Jobbik ellen, de ez csak látszólag igaz, valójában a hitelességet erősíti a versenyhelyzet miatt és mert közvetlenül vonja be az embereket. Van egy, a politikától elidegenedett, apátiában szenvedő ellenzéki tábor, amelynek tagjait aktivizálni kell. Hozzátette: növelni kell a hitelességet feltételekkel és garanciákkal. Úgy vélte, az előválasztást nem lehet önmagában elképzelni, szükséges az is, hogy a pártok együttműködéséről is beszéljenek, mert az egymásnak ellentmondó szakpolitikai álláspontok távol esnek egymástól.
Kerék-Bárczy Szabolcs (DK) pártja nevében is hasznos és értelmes felvetésnek nevezte az előválasztás intézményét, de szerinte az csak egy sokadik lépés afelé, hogy a jelenlegi "oligarchikus rendszert és a bűnszövetkezetet sikerüljön leváltani". Szerinte nincs értelme eszközről beszélni mindaddig, amíg egy programban nem állapodnak meg az "ellenzéki demokratikus pártok", konkrét társadalmi problémákról nem alakítják ki a közös álláspontjukat, mindezt meg kell hogy előzze egy közpolitikai programról szóló vita. Lehetőségként felvetette egy közös demokratikus párt létrehozását is. Arról is szólt, hogy a demokratikus pártok között sincsen bizalom, azt megrengette a 2014-es összefogás. Azt mondta: nem a koncepcióval van gondja, hanem hogy ezt most kell-e felvetni, mert azok, akik ellenségnek tartják a baloldalt, örülhetnek, hogy "ezek megint személyi kiválasztásról beszélnek (...) mielőtt még arról beszélnének, hogy mit is képviseljenek".
Bodnár Zoltán (MLP) tévedésnek nevezte az előválasztásról szóló javaslatot. Szerinte az Orbán-kormány leváltása nem elégséges cél, kevés lesz ahhoz, hogy a bizonytalanokat vagy a távol maradókat aktivizálni lehessen, az emberek azt is tudni szeretnék, hogy mi a "demokratikus pártok" közös álláspontja, programja, elmondva emellett melyiküknek miben tér el a véleménye szakpolitikai kérdésekben. Az előválasztás szerinte technicizálja és személyessé teszi a problémát, s előrevetítette: a személyek közötti versengés azt jelenti, hogy "ott nagyon súlyos pofonok is el fognak csattanni". Ez azt eredményezheti, hogy "a Fidesz ül és néz, és nem kell kampányolnia 2018-ban, mert mindent elmondanak helyette a többiek". Az előválasztás nem jó megoldás, önmagában "a közönségben is azt az érzetet kelti, hogy megint a kiből legyen kicsoda szintjén kezelik" a demokratikus pártok ezt a kérdést ahelyett, hogy arról beszélnének, hogy mi a teendő.