Radikális fizetésemelést sürget az MSZP

Az ellenzéki párt ezt kedden közölte az MTI-vel arra reagálva, a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint augusztusban 5,9 százalékkal nőttek a keresetek.

A szocialisták szerint nem az állami vezetők ötmillió forintra felemelt fizetési plafonjával kellene felhúzni a kereseti statisztikát, hanem az átlagfizetések emelésével. Ezt azzal indokolták, hogy a magyar lakosság egyharmada szegénységben él, az érintettek 43 százaléka gyermek.

Az MSZP változatlanul 50 százalékos azonnali fizetésemelést követel a közszféra minden dolgozójának - olvasható a közleményben, amely azt is megjegyzi: a versenyszférában dolgozóknak adócsökkentéssel lehetne azonnali fizetésemelést adni.
A párt kiáll a nettó 100 ezer forintos minimálbér és az 50 ezer forintos minimálnyugdíj mellett - írták.

Szerző

A jövő év végéig maradhat az alapkamat

Legalább 2016 végéig 1,35 százalékon maradhat a magyar jegybanki alapkamat; a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását a nemzetközi környezetet is támogatja - véli az Equilor, az Erste és a Takarékbank makroelemzője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét.
Kiss Mónika, Equilor vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: az előző kamatdöntés óta az MNB nem tett közzé a kötvény- és forintpiacot is megmozgató döntést, így a keddi MNB-közleményben nem várható sok újdonság. Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentős "felpattanás" az olajárban, akkor a decemberi inflációs jelentés meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 2017-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövőben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a monetáris tanácsot.

Az elemző felidézte, hogy szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, mivel a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták, a nagy kérdés, hogy elindul-e a defláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások - tette hozzá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelően hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig. Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerősítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát. 

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következő hónapokban is nyomott maradhat az infláció. Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár a 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentős elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni - fűzik hozzá a szakértők. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs célt csak 2017 második felében érhető el.

A szakértők szerint a nemzetközi környezetet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés időpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövőre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követően az inflációs és GDP előrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetősége, hogy kibővítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a várakozásoknak megfelelően nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez.  Az elemző szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 előtt nem várható, a jövő év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.

Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövő év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50-2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erősödnek a lefelé mutató kockázatok.

Szerző

A jövő év végéig maradhat az alapkamat

Legalább 2016 végéig 1,35 százalékon maradhat a magyar jegybanki alapkamat; a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását a nemzetközi környezetet is támogatja - véli az Equilor, az Erste és a Takarékbank makroelemzője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét.
Kiss Mónika, Equilor vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: az előző kamatdöntés óta az MNB nem tett közzé a kötvény- és forintpiacot is megmozgató döntést, így a keddi MNB-közleményben nem várható sok újdonság. Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentős "felpattanás" az olajárban, akkor a decemberi inflációs jelentés meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 2017-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövőben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a monetáris tanácsot.

Az elemző felidézte, hogy szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, mivel a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták, a nagy kérdés, hogy elindul-e a defláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások - tette hozzá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelően hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig. Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerősítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát. 

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következő hónapokban is nyomott maradhat az infláció. Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár a 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentős elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni - fűzik hozzá a szakértők. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs célt csak 2017 második felében érhető el.

A szakértők szerint a nemzetközi környezetet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés időpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövőre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követően az inflációs és GDP előrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetősége, hogy kibővítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a várakozásoknak megfelelően nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez.  Az elemző szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 előtt nem várható, a jövő év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.

Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövő év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50-2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erősödnek a lefelé mutató kockázatok.

Szerző