Előfizetés

Menekültválság - Emberi bánásmódhoz ragaszkodik Merkel

Publikálás dátuma
2015.10.22. 20:54
FOTÓ: Getty Images, Pablo Blazquez Dominguez
Mindenkit, aki Európába érkezik, emberi bánásmódban kell részesíteni, a háború elől menekülőket segíteni kell, hogy új otthont találjanak, de azokat, akik gazdasági okokból jönnek, vissza kell fordítani - mondta a német kancellár az Európai Néppárt (EPP) madridi közgyűlésén tartott beszédében csütörtökön.

"Fáj a szívünk értük, de világossá kell tenni, hogy nem maradhatnak" - fogalmazott Angela Merkel.

A politikus beszélt annak fontosságáról, hogy a tagállamok között el kell osztani a terheket, igazságosan, de figyelembe véve az egyes országok lehetőségeit is. Kiemelte azoknak az országoknak a szerepét is, amelyek a válságövezetek szomszédságában hatalmas számú menekültet fogadnak.

Donald Tusk, az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: véget kell vetni annak a teljesen fölösleges vitának, hogy a migrációs válság kezelése során a külső határok védelme vagy az európai országok közötti szolidaritás kapjon-e nagyobb hangsúlyt.

Tusk szerint e két eltérő felfogást ésszerű módon vegyíteni kell egymással. "Nem tehetünk úgy többé, mintha ez a nagy migrációs hullám olyasmi lenne, amit mi is akarunk, és mintha a nyitott határok jól átgondolt politikáját folytatnánk. A valóság ettől eltérő: elvesztettük a határaink megvédésének képességét. (...) Másfelől viszont nem hajolhatunk meg a populizmus és az idegengyűlölet előtt, mert azt a politikai célt kell magunk elé tűznünk, hogy megerősítjük Európát a jobboldali szélsőséggel szemben" - jelentette ki a lengyel néppárti politikus.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár - összhangban a kongresszus általános hangulatával - úgy foglalt állást a migrációs válság ügyében, hogy egyfelől az eddiginél hatékonyabban kell védeni az EU külső határait, másfelől több szolidaritást kell tanúsítaniuk egymás iránt az uniós tagállamoknak a migránsok elosztásakor.

Szerinte jobban meg kell szervezni az érkezők regisztrálását abban az országban, ahol belépnek az EU-ba, valamint a menedékjogra nem jogosultak visszajuttatását a biztonságos harmadik országokba. Emellett ugyanakkor - vélekedett - a tagállamok eddig nem mutattak elég szolidaritást, amikor rögzítették, hogy hány menekültet hajlandóak átvállalni.

Simicskó a magyarok szabadságvágyát dicsérte 56 ünnepén

Publikálás dátuma
2015.10.22. 18:44
Fotó: Molnár Ádám/Népszava
A magyarok jellemrajzában fontos helyet foglal el a bátorság és a szabadság iránti vágy - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett 1956-os megemlékezésen csütörtökön.

A honvédelmi miniszter beszédében kiemelte: bátorságból és helytállásból az 1956-os hősök példát mutattak az egész emberiségnek. A magyarok jellemrajzában egy másik fontos elem a bajok felismerésének, jelzésének képessége, mert nem mindenki látja a veszélyeket, vonja le a következtetéseket - mondta. Hozzátette, ma is vannak veszélyek, és Orbán Viktor miniszterelnök elsőként jelezte ezeket Európának, majd Magyarország megtette a szükséges lépéseket.

Mint mondta, ma is helytállnak a rendőrök és a katonák a határainkon, védik Magyarországot, ez a feladatuk, ez a dolguk. "Nem azért ontották az 56-osok a vérüket, nem azért ontották 1848-49-ben magyar emberek a vérüket és a háborúk során sem, hogy azt a békét", amelyet kiharcoltunk, azt a kultúrát, civilizációt, amelyet Európában kialakítottunk, "most más kultúrából" - amelyet tisztelünk -, "elvegyék tőlünk" - jelentette ki. Hozzátette: védeni kell a nemzeti érdekeket, óvni kell a gyermekek jövőjét.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozatának rendezvényen a honvédelmi miniszter elmondta: a Műegyetem történelmi hely, hiszen itt nemcsak kiváló mérnököket adtak a világnak, hanem itt indultak a forradalom és szabadságharc eseményei. Megtiszteltetés itt lenni az 1956-os hősökkel, akik nagy dolgokat vittek véghez, és ezért életük végéig tiszteletet érdemelnek - hangoztatta. A miniszter úgy fogalmazott: az '56-os hősök mindent odaadtak a hazának, az életüket is kockára tették érte.

Simicskó István szerint háromféle ember van: azok, akik nem ismerik fel, miért születtek, azok, akik élik a maguk életét és a közösségi ügyek iránt közönyösek, és azok, akik alkotni akarnak, cselekedni a közösségük, a nemzet javára. Az 1956-os hősök az utóbbi csoportba tartoznak - mondta. Emlékeztetett: még véget sem ért a második világháború, a győztes nagyhatalmak megállapodtak, hogy Magyarország a szovjet rendszer érdekzónájába kerül, és erről nem kérdezték meg a magyarokat, a fejük felett döntöttek, egy diktatórikus rendszernek odaadták az országot, és a félelem rendszere alakult ki.

De itt voltak fiatalok, akik bátran és jogosan bírálták a rendszert, és azért voltak olyan bátrak, mert azokat, akik a Műegyetemre jártak, nemcsak oktatták a tanárok, professzorok, hanem nevelték is, értékrendet adtak nekik, becsületes emberekké nevelték őket, olyan emberekké, akik kiállnak az igazságért. Ma is ez a rendeltetése, küldetése egy iskolának, egy egyetemnek - mondta.

Simicskó István felidézte: sok együttérző nyilatkozat, ígéret érkezett 1956-ban a világból, de az ország mégis magára maradt, egyedül hagyták a forradalmat, mert bár voltak gesztusok, nem kapott külső segítséget.  Józsa János, az egyetem rektora hangsúlyozta: negyedszázada hagyomány, hogy az 1956-os megemlékezések nyitó rendezvényét a Műegyetemen tartják, visszaemlékezve az 1956. október 22-i hallgatói gyűlésről és az abból kibontakozó forradalmi tettekről. Ma már hagyomány a tisztelgés az előtt, ami akkor itt történelmi tett volt - mondta.

A rektor beszélt a forradalom előestéjén a Műegyetemen "feltételek nélkül helytálló egyetemi hallgatók" mellett a professzorokról is, akik "atyaian támogatták és védték" a diákokat. 1956 után gyakran meghurcoltatásban volt részük, és csak több mint 30 év után ismerték el, amit tettek, rehabilitálták őket - mondta.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a 16 pontról beszélve felidézte: október 22-én délután háromkor kezdődött a hallgatók ülése, amelyen egyre komolyabb kérdésekről esett szó, és csakhamar a rendszerváltás vált kulcskérdéssé. A politikai követelések közfelkiáltással születtek, majd ezeket többen lejegyezték és írógéppel legépelték - közölte. Mint mondta, többen próbálták elérni, hogy egy nyomda sokszorosítsa, vagy egy újság leközölje a pontokat, de senki sem vállalta a rendszerellenes röplap kiadását, így írógéppel és indigóval sokszorosították a hallgatók követeléseit.

Hajtó Ödön emlékeztetett: másnap estére szabadságharc lett a forradalomból, és ebben nagy szerepe volt a Műegyetemen történteknek. Ekkorra az 5-6 ezres műegyetemi tömegből olyan százezres tömeg lett a városban, amellyel az elnyomó hatalom nem tudott mit kezdeni. A megemlékezés végén megkoszorúzták az egyetem 1956-os emléktábláját.
Az ünnepség után fáklyás menet indult a Műegyetemtől a Bem József rakpartra.

Simicskó a magyarok szabadságvágyát dicsérte 56 ünnepén

Publikálás dátuma
2015.10.22. 18:44
Fotó: Molnár Ádám/Népszava
A magyarok jellemrajzában fontos helyet foglal el a bátorság és a szabadság iránti vágy - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett 1956-os megemlékezésen csütörtökön.

A honvédelmi miniszter beszédében kiemelte: bátorságból és helytállásból az 1956-os hősök példát mutattak az egész emberiségnek. A magyarok jellemrajzában egy másik fontos elem a bajok felismerésének, jelzésének képessége, mert nem mindenki látja a veszélyeket, vonja le a következtetéseket - mondta. Hozzátette, ma is vannak veszélyek, és Orbán Viktor miniszterelnök elsőként jelezte ezeket Európának, majd Magyarország megtette a szükséges lépéseket.

Mint mondta, ma is helytállnak a rendőrök és a katonák a határainkon, védik Magyarországot, ez a feladatuk, ez a dolguk. "Nem azért ontották az 56-osok a vérüket, nem azért ontották 1848-49-ben magyar emberek a vérüket és a háborúk során sem, hogy azt a békét", amelyet kiharcoltunk, azt a kultúrát, civilizációt, amelyet Európában kialakítottunk, "most más kultúrából" - amelyet tisztelünk -, "elvegyék tőlünk" - jelentette ki. Hozzátette: védeni kell a nemzeti érdekeket, óvni kell a gyermekek jövőjét.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozatának rendezvényen a honvédelmi miniszter elmondta: a Műegyetem történelmi hely, hiszen itt nemcsak kiváló mérnököket adtak a világnak, hanem itt indultak a forradalom és szabadságharc eseményei. Megtiszteltetés itt lenni az 1956-os hősökkel, akik nagy dolgokat vittek véghez, és ezért életük végéig tiszteletet érdemelnek - hangoztatta. A miniszter úgy fogalmazott: az '56-os hősök mindent odaadtak a hazának, az életüket is kockára tették érte.

Simicskó István szerint háromféle ember van: azok, akik nem ismerik fel, miért születtek, azok, akik élik a maguk életét és a közösségi ügyek iránt közönyösek, és azok, akik alkotni akarnak, cselekedni a közösségük, a nemzet javára. Az 1956-os hősök az utóbbi csoportba tartoznak - mondta. Emlékeztetett: még véget sem ért a második világháború, a győztes nagyhatalmak megállapodtak, hogy Magyarország a szovjet rendszer érdekzónájába kerül, és erről nem kérdezték meg a magyarokat, a fejük felett döntöttek, egy diktatórikus rendszernek odaadták az országot, és a félelem rendszere alakult ki.

De itt voltak fiatalok, akik bátran és jogosan bírálták a rendszert, és azért voltak olyan bátrak, mert azokat, akik a Műegyetemre jártak, nemcsak oktatták a tanárok, professzorok, hanem nevelték is, értékrendet adtak nekik, becsületes emberekké nevelték őket, olyan emberekké, akik kiállnak az igazságért. Ma is ez a rendeltetése, küldetése egy iskolának, egy egyetemnek - mondta.

Simicskó István felidézte: sok együttérző nyilatkozat, ígéret érkezett 1956-ban a világból, de az ország mégis magára maradt, egyedül hagyták a forradalmat, mert bár voltak gesztusok, nem kapott külső segítséget.  Józsa János, az egyetem rektora hangsúlyozta: negyedszázada hagyomány, hogy az 1956-os megemlékezések nyitó rendezvényét a Műegyetemen tartják, visszaemlékezve az 1956. október 22-i hallgatói gyűlésről és az abból kibontakozó forradalmi tettekről. Ma már hagyomány a tisztelgés az előtt, ami akkor itt történelmi tett volt - mondta.

A rektor beszélt a forradalom előestéjén a Műegyetemen "feltételek nélkül helytálló egyetemi hallgatók" mellett a professzorokról is, akik "atyaian támogatták és védték" a diákokat. 1956 után gyakran meghurcoltatásban volt részük, és csak több mint 30 év után ismerték el, amit tettek, rehabilitálták őket - mondta.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a 16 pontról beszélve felidézte: október 22-én délután háromkor kezdődött a hallgatók ülése, amelyen egyre komolyabb kérdésekről esett szó, és csakhamar a rendszerváltás vált kulcskérdéssé. A politikai követelések közfelkiáltással születtek, majd ezeket többen lejegyezték és írógéppel legépelték - közölte. Mint mondta, többen próbálták elérni, hogy egy nyomda sokszorosítsa, vagy egy újság leközölje a pontokat, de senki sem vállalta a rendszerellenes röplap kiadását, így írógéppel és indigóval sokszorosították a hallgatók követeléseit.

Hajtó Ödön emlékeztetett: másnap estére szabadságharc lett a forradalomból, és ebben nagy szerepe volt a Műegyetemen történteknek. Ekkorra az 5-6 ezres műegyetemi tömegből olyan százezres tömeg lett a városban, amellyel az elnyomó hatalom nem tudott mit kezdeni. A megemlékezés végén megkoszorúzták az egyetem 1956-os emléktábláját.
Az ünnepség után fáklyás menet indult a Műegyetemtől a Bem József rakpartra.