Eduard Baszurin donyecki szakadár vezető szerint a „Donyecki Népköztársaság reméli, hogy a kitűzött határidő előtt sikerül befejezni a nehézfegyverek visszavonását”. A minszki megállapodás értelmében a folyamatnak november 10-re kell befejeződnie. A donyeckiek „védelmi minisztere” szerint Kijev is folytatja a fegyverzetkivonást, de néhány napos késésben van az ukrán adminisztráció ilyen téren. Baszurin bejelentése azután történt, hogy az EBESZ október 20-án közleményt adott ki, miszerint Donyeck nem tesz eleget a fegyverkivonásról szóló egyezményben vállalt kötelezettségeinek.
Szeptember 30-án Minszkben a kelet-ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott kontaktcsoport, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői megállapodtak 100 milliméternél kisebb kaliberű fegyverek kivonásáról is a front menti övezetből. A luhanszki szakadárok még a hónap elején megkezdték a tüzérségi eszközök visszavonását az úgynevezett ütközőzóna 30 kilométer széles térségéből. Az október 18-ra Donyeckben és november 1-re Luhanszkban kitűzött választásokat egységesen 2016. február 21-re halasztották a szakadárok.
A szeparatisták nemzetközi nyomásra gondolkodtak meg. Az október eleji minszki normandiai formátumú – azaz Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök részvételével zajló – csúcstalálkozón a nyugatiak ismételten hangsúlyozták, nem támogatják a külön, nem ukrán törvények szerint lebonyolított választást. A donyecki és luhanszki vezetők, akik a csúcs előtt is felvetették az esetleges halasztást, közleményben jelezték, feltételekkel készek beleegyezni a halasztásba. Ellentételezésként azt kérik, hogy a februári voksolásig Kijev is teljesítse minden kötelezettségét, amelyet a minszki megállapodásokban vállalt.
Vagyis, a Donyec-medence kapjon különleges jogállást, a két rebellis megye harcosai számára biztosítsanak büntetlenséget, az ukrán parlament pedig a szakadárokkal egyeztetett szövegű alkotmánymódosítást fogadjon el. Kijev álláspontja szerint addig lehetetlen jogszerű és demokratikus választásokat rendezni a Donyec-medencében, míg az orosz csapatok kivonása nem történik meg.
De nem ez az egyetlen akadálya a hosszútávú rendezésnek, hanem a minszki megállapodásban is rögzített és a szakadárok által is követelt, különleges státust biztosító alkotmánymódosítás. Augusztus 31-én, amikor csupán decentralizációt előirányzó alkotmánymódosítást fogadott el a törvényhozás, véres, halálos áldozatokat is követelő összecsapásra került sor Kijevben az ukrán radikálisok és a rendfenntartók között. Az alkotmánymódosításhoz minősített kétharmados többség szükséges, amivel viszont nem rendelkezik a megbomlott, továbbra is recsegő-ropogó kijevi koalíció.
A vasárnapi helyhatósági választás kampánya sem tett jót a koalíció egységének. A kampány véghajrájában, csütörtökön a lembergi polgármester pártja, a Szamopovics azzal állt elő, hogy Ternopolban ezer hamisított szavazólapot találtak egy nyomdában. Ez nem egyedi eset, nemrég Kárpátalján is adódott hasonló. Ukrajna több régiójában is problémák vannak a szavazólapokkal, több helyen kerültek elő hamis nyomtatványok. A Porosenko Blokk például a napokban tett feljelentést Mariupol kapcsán, ahol állításuk szerint az ország leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov oligarcha nyomdája 700 000 hamis nyomtatványt gyártott le.
Más szabálytalanságok is történtek. Több keleti településen, köztük Harkovban is, a helyi választási bizottság nem volt hajlandó regisztrálni egyes ellenzéki képviselők jelöltségét, noha bírósági döntés kötelezte őket erre. Elemzők szerint a kormányzat így próbálja megakadályozni az ellenzék megerősödését vagy esetleges győzelmét ebben a nagyobb orosz lakosságú régióban. Felmérések szerint a választási kedv magas, 74,4 százalék jelezte részvételét a vasárnapi voksoláson.