A leleplezett gyilkos

Publikálás dátuma
2015.10.24 07:50
A vizsgálóbíró (Szabó P. Szilveszter) is belehabarodik a gyilkossággal gyanúsított, csinos teremtésbe (Földes Eszter) FOTÓ: KARI
A bolond lány címmel élvezetes krimi-komédiát mutatott be a Karinthy Színház, Karinthy Márton rendezésében. Igen jól szórakozik a publikum egy olyan mesevilágban, amelyben ugyan sok a galádság, de mesebelien csak győzedelmeskedik az igazság, az őszinteség, a jóság.

A bolond lány előadása Domján Edittel a címszerepben és partnereként Márkus Lászlóval, az egykori Madách Kamaraszínházban legenda. Vannak produkciók melyekből jobbára csak egy-két alakítás emléke marad fent, de az nagyon. Marcel Achard krimi-komédiája eleve szerepdarab, vagyis nagyon nincs is más célja, minthogy hálás, kimondottan tetszetős feladatot adjon a színészeknek. Lehet ezt lenézni, de nem érdemes, mert, ha a színészek kitűnő játéklehetőséget kapnak, az már önmagában kellemes estét eredményezhet.

És persze azért csak van némi közlendő, hiszen, ha egy cselédlányt igaztalanul gyilkossággal vádolnak, és ő talpraesett őszinteséggel, szimpatikus belevalósággal, fergetegesen gyors észjárással, kivágja magát a bajból, akkor ez olyan, mint amikor a népmesékben a háttérbe szorított legkisebb lány kikecmereg a csávából. És ennek mindenki örül, mert arra biztat bennünket, hogy erre mi is képesek vagyunk, ha pedig netán nem, akkor is jólesik ezt nézni.

Karinthy Márton jobbára ilyen műveket mutat be a Karinthy Színházban. Néha csinál rendhagyót, de alapvetően kellemes produkciókkal rukkol elő, amelyeknek azért a mélyükön csak van némi magvas közlendő, bár nem annyi, hogy színész és néző egyaránt ne érezze jól magát a színházban. Nem ígér többet, mint amennyit teljesít. Megbízható színvonalon szállítja az ő kedves közönségének azt a tudatot, ha hozzá valaki jegyet vált, kellemesen tölti majd az idejét. Nem lesz világmegváltás, erőszakosan durva szembesítés a rögvalóval, de nem lesz ízléstelen ripacskodás sem, s adódnak figyelemreméltó színészi teljesítmények. Ez is lehet a színház egyik funkciója - 33 évig így üzembiztosan működtetni egy magán teátrumot, önmagában is jelentős teljesítmény. A krisztusi korba ért Karinthy Színház zsúfolt házakkal játszva, érezhetően örömet szerez a nagyérdeműnek.

A bolond lányt akkor érdemes játszani, ha van egy telitalálatnak számító címszereplő. Földes Eszter remek. Maga a megtestesült őszinteség. Nincsenek manírjai. Hihető róla, hogy ami a szívén, az a száján. Hihetők a zsigeri felháborodásai, amikor igazságtalanságot észlel. Azon nyomban mondja a magáét, bárki képébe vágja, amit gondol. Hirtelenségéből számos képtelen, groteszkbe forduló szituáció adódik egy olyan világban, amiben mismásoláshoz, hátmögöttiséghez szoktak. Ha a sundám-bundám, a kéz kezet mos a bevett szokás, akkor egy őszinte ember szokatlanul furcsa, akár nevetséges, miközben valóságos kis forradalmárnak számít. És lám-lám, itt a könnyedségben elrejtőző mégiscsak fontos mondandó. Hiszen a Mihályi Győző által alakított főügyész-helyettes kerek perec közli a hozzájuk frissen került vizsgálóbíróval, hogy csak akkor remélheti, hogy boldogul náluk, ha a lányt hozza ki bűnösnek.

A derék vizsgálóbíró pedig rögtön látja, hogy a napnál is világosabb, hogy ő aztán a legkevésbé bűnös. És karrierjét kockáztatva is fényt derít az igazságra. Szabó P. Szilveszter, akit bár musicalekben szoktuk meg, mind jobb prózában is: megmutat egy olyan embert, aki maga sem gondolta volna, hogy van benne ennyi kurázsi. De rájön, ha gerinces akar maradni, ha szeretne még a tükörbe nézni, nem tehet mást, minthogy összegyűjti minden bátorságát. Persze, hogy belehabarodik a lányba, hiszen ki ne tenné, de van annyira tisztességes, hogy nem babrál ki az Eke Angéla által megformált feleségével sem. Csonka András olyan milliomost játszik, kellő képmutató undoksággal, akinek a feje tetején és a füle mögött is vaj van.

És naná, hogy adni próbálja az ártatlant. Csonka dupla játéklehetősége, hogy az úrhoz megszólalásig hasonló kajla törvényszolgaként is domboríthat. Bozó Andrea a milliomos luxus göncökben pompázó, hamar zavarba hozható felesége. Szirtes Gábor pedig az a törvényszéki írnok, aki mindent elég jól lát, de általában igyekszik tartani a száját, mert nem akar lapátra kerülni. Karinthy Márton biztos szakmai tudással, élvezetes, könnyed, szórakoztató előadást hozott létre. Nem vállalt többet, és amit vállalt, pontosan teljesítette. Elégedetten távozik a publikum az előadásról.

Civilekre lőtt a venezuelai hadsereg a brazil határnál - eddig két halottról tudni

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:08
Két halottja és tucatnál is több sérültje van a lövöldözésnek
Fotó: AFP or licensors/ NELSON ALMEIDA
Az emberek a katonai járművek elé állva próbálták megakadályozni a határzárat, ezzel segítve az adományok bejutását a dél-amerikai országba, ám ekkor éles lőszerrel közéjük lőttek.
Csütörtökön megírtuk, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.

 Pénteken aztán a hírek szerint egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a hvg.hu. A portál a Reuters hírügynökség információi alapján azt közölte, eddig két halott és tizennégy sebesült a történtek mérlege.


Búcsú Fésűs Évától

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:36

Fotó: SHUTTERSTOCK
Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró. Hol volt, hol nem volt, a váci piarista templom közelében egy apró házikó emeleti szobájában egy kislány éldegélt közjegyző apukájával és háztartásbeli anyukájával. No és a nagymamával, aki a legnagyobb ínség közepette is elhozta sokat betegeskedő unokája szobájába a különféle királyfikat, hercegkisasszonyokat, boszorkányokat, a szegény ember legkisebb, ám legleleményesebb fiát, mackókat, nyuszikat, rókákat, sárkányokat, hogy elfeledtesse szeme fényével a szenvedéseit. A kislány aztán felcseperedett, drogista segédvizsgát tett, s a második világháború alatt felkötött karral járt dolgozni, nehogy elvigyék ingyenmunkába a katonai mosodába. Miután államosították a drogériát, a fiatal lány Budapesten keresett munkát gyors- és gépíróként, hogy aztán új életet párja oldalán Kaposváron. Az új otthonhoz és munkahelyhez hamarost új hobbi is párosult, egy véletlennek köszönhetően meséket kezdett írni a Rádiónak: megszületett a fogfájós nyuszi története, aztán Toppantó királykisasszonyé, majd Kukkantó manó, Csupafül, Tüskeböki, Csacsi Tóni és a többiek kalandjai. A mai középgeneráció a tévéből, a nagyétkű Palacsintás király kapcsán ismerhette meg a nevét: a fiúk fülig szerelmesek voltak Kökényszemű Katicába, mind elátkozták Derelyét, a minden hájjal megkent főszakácsot, s szurkoltak a gonosz ellen küzdő Éliás királyfinak. De imádták minden hősét – több mint kétszáz meséje cirka kéttucatnyi kötetben látott napvilágot -, s a népszerűség elől magát mindig távol tartó asszony azt vette észre, egyre gyűlnek az ilyen-olyan kitüntetések a szoba polcain, míg végül a hazai meseírók közül – Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Csukás István után – negyedikként a 2017. március 15-én Fésűs Éva átvehette a Kossuth-díjat is. Első meséjét – ahogyan azt 2017 karácsonyán a Népszavának adott interjújában elmesélte - a kisfiának írta. Mivel ismerőseinek is nagyon tetszett, beküldte a Magyar Rádiónak – és ezzel elkezdődött egy életre szóló utazás a mesék világában, miközben a történetek kitalálója Kaposváron a vasgyárban, az Állatforgalminál, végül a Köjálnál dolgozott titkárnőként. Másfél évtizede, férje halála után kezdett el verseket írni, eleinte csak a fióknak, aztán persze ezekből is több kötet lett, jó néhányat meg is zenésítettek közülük. Tizenöt esztendeje lett Kaposvár díszpolgára, 2006-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, míg 2014-ben megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat, három évre rá pedig Vác is díszpolgárának választotta. Fésűs Évát, aki májusban ünnepelte volna 93. születésnapját Kaposvár városa saját halottjának tekinti.