Ukrajnában az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten és a Moszkva által támogatott szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken nem tartanak szavazást. Továbbá nem nyitnak ki a szavazóhelyiségek az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatti, de a frontvonalhoz közel eső néhány településen sem Donyeck és Luhanszk megyékben.
A megyei, járási és városi tanácsok szintjén listás választások lesznek, azaz csak pártok jelöltjei indulhatnak. Azok a pártok szereznek mandátumot, amelyek átlépik a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A falusi és községi tanácsok tagjait viszont egyéni jelöltek közül választják meg, akik indulhatnak függetlenként vagy valamely párt színeiben.
A korábbi 2010-es helyhatósági választáshoz képest jelentős változás, hogy a 90 ezernél több választóval rendelkező városok polgármestereit nem egy, hanem két fordulóban választják meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, amelyben az első két helyen végzett jelölt mérkőzik meg a polgármesteri székért. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere ismét indul az ukrán főváros első emberének tisztéért.
Szeptember 30-án Minszkben a kelet-ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott kontaktcsoport, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői megállapodtak 100 milliméternél kisebb kaliberű fegyverek kivonásáról is a front menti övezetből. A luhanszki szakadárok még a hónap elején megkezdték a tüzérségi eszközök visszavonását az úgynevezett ütközőzóna 30 kilométer széles térségéből. Az október 18-ra Donyeckben és november 1-re Luhanszkban kitűzött választásokat egységesen 2016. február 21-re halasztották a szakadárok. Erről bővebben itt olvashat!
Lengyelországban a 27 859 választóhelyiségben - melyek közül 255 külföldön van - 30,5 millió szavazásra jogosult állampolgár járulhat az urnákhoz. A lengyelek - előzetes regisztráció után - levélben is leadhatják voksukat. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. Akkor ér véget a péntek éjféltől érvényben lévő kampánycsend, és akkor közlik a szavazóhelyiségeket elhagyó választók megkérdezésén alapuló exit pollok eredményeit is.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, a leadott szavazatokat arányos rendszerben alakítják át mandátumokká. A szenátorokat viszont egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg.
A szavazás legnagyobb esélyese a felméréseken hosszabb ideje vezető ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), mely az utóbbi hetekben végzett felmérések átlageredményei szerint 35,5 százalékos támogatottságot élvez. A nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platformra (PO) az utóbbi hetekben végzett felmérések átlageredményei szerint 23,1 százalék szavazna. Mivel a tavaly novemberi helyhatósági választások, valamint a májusi elnökválasztás eredményei lényegesen eltértek az ezeket megelőző közvélemény-kutatásokétól, a szakértők nem zárnak ki meglepő végkifejletet sem.
Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. A legutóbbi, 2011-es választásokat a PO nyerte meg a szavazatok 39,18 százalékának megszerzésével, a PiS 29,89 százalékot ért el.