Merkel népszerűsége romokban - Veszélyben a párt jövője?

Publikálás dátuma
2015.10.25. 12:27
FOTÓ: Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images
Németországban több mint három éve a legalacsonyabbra süllyedt a CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.

Az Emnid közvélemény-kutató intézet mérése alapján a CDU/CSU-ra a választók 36 százaléka szavazna, ha most vasárnap lenne a parlamenti (Bundestag-) választás. A pártszövetség támogatottsága 5,5 százalékponttal gyengült a legutóbbi, 2013-as Bundestag-választáson szerzett 41,5 százalékhoz képest.

Az Emnid egy hete 37 százalékra, két hete 38 százalékra mérte a konzervatívok támogatottságát. A megelőző bő két évben rendre 40 százalékos vagy 40 százalék feletti támogatottságot jeleztek az intézet mérései. A CDU/CSU legutóbb 2012 szeptemberében állt 36 százalékon az Emnid adatai szerint. A pártszövetség népszerűségét a menekültválság kezdte ki, amelynek kezelését egyre erősebb elégedetlenséggel szemléli a tagság.

A CDU tagjai körében "drámaian" rossz a hangulat - figyelmeztetett Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa a párt elnökségének legutóbbi ülésén a Der Spiegel című hírmagazin szombati száma szerint.

A CSU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök saját pártja egy szombati tanácskozásán ismét élesen bírálta Berlin menekültpolitikáját, és azt mondta: a CDU és a CSU fennmaradása is veszélybe kerülhet, ha a szövetségi kormány nem módosítja irányvonalát. A bevándorlást korlátozni kell, "különben a fejünkre nő" - tette hozzá.

Ugyanakkor az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége továbbra is messze a legnépszerűbb politikai erő Németországban. A második helyezett szociáldemokrata párt (SPD) 26 százalékon áll, a Baloldalra és a Zöldekre egyaránt a választók 10-10 százaléka  szavazna az Emnid adatai szerint. 

A Bundestagon kívüli pártok közül a legerősebb a jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD), amelynek támogatottsága 7 százalékos, az egy héttel korábbihoz képest nem változott, de a két hónappal korábbihoz képest megduplázódott. Bejutna a Bundestagba a liberális FDP is, amely éppen a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll.

Szerző
Témák
Angela Merkel CDU

Elképesztő! Siklóernyővel szökött át Szíriába

Siklóernyővel szökött át Szíriába egy izraeli arab - jelentette a helyi média vasárnap reggel. 

Az izraeli hadsereg számos egysége készültségbe lépett, amikor szombaton a Golán-fennsíkon lévő őrszemek jelentették, hogy egy siklóernyőt a fennsík szíriai oldalára sodort a szél, ott is az al-Kaidával együttműködő szélsőséges lázadószervezet területére - értesült vasárnap katonai forrásból a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet. 

A Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat kiderítette, hogy egy Dzsaldzsúlia városban élő, 23 éves arab fiatalember szökött át ilyen különös módon, valószínűleg azért, hogy csatlakozzon a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló lázadókhoz.

Moti Almóz altábornok, katonai szóvivő a lapnak elmondta: nem bizonyosak benne, hogy várták az Izraelből érkező új harcost a túloldalon, de véleményük szerint előre megtervezett akcióról van szó.

Eleinte attól tartottak a hadseregben, hogy a szél véletlenül sodort a szíriai állásokhoz egy izraeli siklóernyőst, és majd súlyos árat kell fizetni a szélsőséges iszlamista erők fogságába kerülő izraeli állampolgár kiváltásáért. Helikopterekkel és gyalogos egységekkel éjszakába nyúlóan keresték a határtérségben földet érő siklóernyős nyomát. 

Az utóbbi években több tucat izraeli arab csatlakozott a Szíriában harcoló felkelőkhöz, de első ízben közelítette meg valaki légi úton és nem Törökországon keresztül az izraeli határ szomszédságában folyó harcokat.

Szerző
Témák
Szíria

Megkezdődtek a külföldi választások - Radikális változások jönnek?

Publikálás dátuma
2015.10.25. 10:02
Korábbi felvétel a 2014-es ukrán választásról. FOTÓ: Brendan Hoffman/Getty Images
Vasárnap helyi idő szerint reggel nyolckor (közép-európai idő szerint hét órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Ukrajnában, és megkezdődtek a helyhatósági választások, amelyeken megyei, járási és települési tanácsok, azaz önkormányzatok tagjaira, valamint polgármesterekre voksolhatnak. Emellett most nyitották meg a lengyelországi parlamenti választásokat is,  melyek során a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választják meg.

Ukrajnában az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten és a Moszkva által támogatott szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken nem tartanak szavazást. Továbbá nem nyitnak ki a szavazóhelyiségek az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatti, de a frontvonalhoz közel eső néhány településen sem Donyeck és Luhanszk megyékben. 

A megyei, járási és városi tanácsok szintjén listás választások lesznek, azaz csak pártok jelöltjei indulhatnak. Azok a pártok szereznek mandátumot, amelyek átlépik a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A falusi és községi tanácsok tagjait viszont egyéni jelöltek közül választják meg, akik indulhatnak függetlenként vagy valamely párt színeiben. 

A korábbi 2010-es helyhatósági választáshoz képest jelentős változás, hogy a 90 ezernél több választóval rendelkező városok polgármestereit nem egy, hanem két fordulóban választják meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, amelyben az első két helyen végzett jelölt mérkőzik meg a polgármesteri székért. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere ismét indul az ukrán főváros első emberének tisztéért.

Elhalasztották a választásokat

Szeptember 30-án Minszkben a kelet-ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott kontaktcsoport, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői megállapodtak 100 milliméternél kisebb kaliberű fegyverek kivonásáról is a front menti övezetből. A luhanszki szakadárok még a hónap elején megkezdték a tüzérségi eszközök visszavonását az úgynevezett ütközőzóna 30 kilométer széles térségéből. Az október 18-ra Donyeckben és november 1-re Luhanszkban kitűzött választásokat egységesen 2016. február 21-re halasztották a szakadárok. Erről bővebben itt olvashat!

 

Lengyelországban a 27 859 választóhelyiségben - melyek közül 255 külföldön van - 30,5 millió szavazásra jogosult állampolgár járulhat az urnákhoz. A lengyelek - előzetes regisztráció után - levélben is leadhatják voksukat.  A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. Akkor ér véget a péntek éjféltől érvényben lévő kampánycsend, és akkor közlik a szavazóhelyiségeket elhagyó választók megkérdezésén alapuló exit pollok eredményeit is.

A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, a leadott szavazatokat arányos rendszerben alakítják át mandátumokká. A szenátorokat viszont egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. 

A szavazás legnagyobb esélyese a felméréseken hosszabb ideje vezető ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), mely az utóbbi hetekben végzett felmérések  átlageredményei szerint 35,5 százalékos támogatottságot élvez. A nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platformra (PO) az utóbbi hetekben végzett felmérések átlageredményei szerint 23,1 százalék szavazna. Mivel a tavaly novemberi helyhatósági választások, valamint a májusi elnökválasztás eredményei lényegesen eltértek az ezeket megelőző közvélemény-kutatásokétól, a szakértők nem zárnak ki meglepő végkifejletet sem.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. A legutóbbi, 2011-es választásokat a PO  nyerte meg a szavazatok 39,18 százalékának megszerzésével, a PiS 29,89 százalékot ért el.

 

Szerző