Perbe fogják Gerkenst? Kérdőjelek a TV2 sorsa körül

Publikálás dátuma
2015.10.26. 06:03
FOTÓ: Népszava
Előfordulhat, hogy komolyabb munkaügyi perrel kell szembenéznie Dirk Gerkensnek, ha a korábbi RTL-vezért Andy Vajna hivatalosan is kinevezi a TV2 élére. A versenyszférában ugyanis a Gerkenshez hasonló vezetők szerződése általában tartalmaz különböző titoktartási- és összeférhetetlenségi záradékokat, amelyek értelmében az adott szakemberek bizonyos időkorláton belül nem vállalhat munkát, azonos pozíciót pedig végképp nem a konkurens vállalatoknál. A korábbi vezérigazgató kontraktusával kapcsolatban megkérdeztük az RTL-Klubot, ám egyelőre nem kaptunk választ.

Egyébként Gerkens kinevezéséhez hasonlóan a TV2 tulajdonosváltása körül sem tiszták a körülmények. Jelen állás szerint Andy Vajna kerülhet ki győztesen a jogi káoszból, noha ebben a múlt héten még ő maga sem volt biztos. A cégbíróság ugyanis kimondta: ahhoz, hogy a TV2 Media Group Holdings Kft. Fonyó Károly Megapolis Media Zrt.-jéhez kerüljön, a cégen lévő zálogjogot is át kell jegyezni. A Faktor.hu által megszerzett végzésből ugyanakkor nemcsak ez derült ki, hanem az is: a jelzálog átjegyzéséhez szükség van a hitelező Pro7Sat1 (P7S1) beleegyezésére is, azonban a német médiavállalat Vajna tulajdonszerzését ismeri el. A korábbi tulajdonos P7S1-nek minden a csatornához kapcsolódó vállalatban zálogjoga van, mivel Simon Zsolt és Yvonne Dederick úgy vásárolta meg a TV2-t, hogy a németek meghitelezték nekik a vételárat.

A Simicska Lajoshoz köthető üzleti kör esélyeit az is ronthatja, hogy Vajnával ellentétben nem kérték a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét a tranzakcióhoz, a versenytörvény értelmében enélkül nem vásárolhatták volna meg a TV2-t. Az engedély hiányában Fonyó akkor sem irányíthatná a vállalatot, ha volt is vételi opciója a TV2 Holdingsra, tehát az ügyvezetőket sem válthatta le. Így a két tulajdonos törvényes képviselőként adta el a csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport Kft.-t október 15-én.

Eközben a 444.hu információi szerint Vajna a 100 százalékban állami tulajdonú Eximbanktól is kaphat kölcsönt a 20 milliárdos üzlethez, azaz közpénzből fizetheti majd ki a TV2-t. Hogy ez valóban így van-e sosem derül ki, mivel az Exim banktitokra hivatkozva egyetlen közérdekű adatigénylésre sem válaszol, holott az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismeréséhez mindenkinek joga van.

Szerző

Lázár vallott - Vége a nyugdíjkamunak

Publikálás dátuma
2015.10.26. 06:02
A mai nyugdíjasok sem élnek jól, ám az aktív korúak jövője még bizonytalanabb FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ötéves hitegetés után Lázár János meglepő módon beismerte, hogy soha nem lesz egyéni nyugdíjszámla a mostani felosztó-kirovó rendszerben. A kormány dilettáns döntései mellett viszont nem látszik egységes koncepció a hazai nyugdíjrendszer jövőjéről.

Szinte napra pontosan öt év kellett ahhoz, hogy Lázár János nagy nyilvánosság előtt is beismerje, alaposan átverték a magyar közvéleményt, amikor az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésére hivatkozva államosították a 3 ezer milliárdos magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. A legutóbbi kormányinfón ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, döntöttek, hogy a közeljövőben nem lesz klasszikus egyéni nyugdíjszámla Magyarországon. Elmagyarázta, hogy a tb-rendszerben az egyéni számla a keresetarányos nyugdíj megállapítására alkalmas, vagyis csak segít a nyugdíj kiszámításában. Ebben a rendszerben nem is lehet elvárni a befizetések nyilvántartását - érvelt Lázár.

Vérmérsékletüktől függően kuncogtak vagy kapkodták a fejüket a hazai nyugdíjrendszer alapelveit és a nyilvántartások rendszerét ismerők a - Barát Gábor szavaival élve - kormányzati "népbutítás" miatt, amikor az Orbán-kormány 2010 októberében határozatot hozott a tb alapú nyugdíjrendszerben az egyéni számlák bevezetéséről. A kettő együtt ugyanis értelmezhetetlen, a hitegetés és a zsarolás mégis hatott és az állami rendszerbe történt tömeges visszalépések gyakorlatilag a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését eredményezték. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője a Népszavának most csodálkozását, egyben "elismerését" fejezte ki, hogy végre ennyire nyíltan beismerte egy kormányzati vezető, mennyire alaptalanok voltak az egyéni számlákról szóló ígérgetések.

Barát Gábor már az idevágó a kormányhatározat megszületése, majd a későbbi csendesebb megerősítések után is többször kifejtette: az ígéret megalapozatlan, átgondolatlan és végrehajthatatlan, mert a magyar társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerben semmi más nem működhet, csak az egyéni nyilvántartás. Ez az adatbázis a szakember szerint hosszú évtizedek óta tartalmaz minden szükséges adatot, hogy meg lehessen állapítani valakinek a nyugdíj jogosultságát. Mindegy tehát, hogy minek nevezik, a rendszer ezt tudja és nem többet. A generációk közötti szolidaritásra építő magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben ugyanis a mindenkori aktív biztosítottak és az ő munkáltatóik befizetett járulékai biztosítják a nyugdíjak fedezetét. A nyugdíjszakértő emlékeztetett rá, hogy komolytalan minden olyan ígéret, miszerint a befizetett járulékot kapja vissza valaki, ahogy az is, hogy a magánpénztárba befizetett tagdíjnak bármilyen szerepe lenne a nyugdíj kiszámításánál, hiszen aki visszalépett a tb-nyugdíjrendszerbe, az ennek az alapelvei mentén kap majd teljes jogú nyugdíjat.

Öt év után tehát végre a kormány is elismerte, hogy Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter ígéretei az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről a 2010. októberi kormányhatározat elfogadásakor és később is, pusztán valóságos tartalom nélküli szójátékok voltak. Most legalább Lázár bevallotta, hogy hazudtak, hiszen kimondta, szó sincs itt másfajta nyugdíjszámításról, netán új nyilvántartás elindításáról: nincs és nem is lesz egyéni tőkeszámla.

Ettől függetlenül az alapvető kérdés évek óta változatlan: a magánnyugdíj-vagyon "államosítása" és elköltése után vajon meddig marad működőképes a magyar nyugdíjrendszer? A költségvetési lyukak betömésére lenyúlt egyszeri hatalmas összeg, a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések örökre elvesztek. Nem emiatt, de most éppen nincs gond a kifizetésekkel, arról viszont már eltérnek a vélemények, hogy a következő évtizedben, vagy "csak" a 2030-as évek közepétől válik kezelhetetlenné a nyugdíjkassza, mert az akkor aktív lakosság számában és arányaiban is kevés lesz az egyre nagyobb 65 év feletti korosztályok havi juttatásainak előteremtésére. Egyelőre annyi biztos, hogy a nyugdíjkérdésekben felmutatott kormányzati dilettantizmus miatt a rendszer több ponton recseg-ropog - állítja Barát. Például a korábbi összes korhatár előtti nyugdíjjogosultság 2012 januárjától meglépett differenciálás nélküli eltörlésével párhuzamosan bevezetett "Női40" is átgondolatlan döntés volt, hiszen a vártnál sokkal több asszony élt a 40 éves jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével. Szakértők szerint ők többéves nyugdíjkifizetést ajándékba kapnak az államtól, ami jelentősen megterheli a nyugdíjkasszát. Ezért tett meg mindent a kormány - ide értve a lehetőség kiterjesztését kérő Férfi40 népszavazási kezdeményezés sokak szerint politikai alapú alkotmánybírósági elutasítását is -, hogy megakadályozzon minden lépést, ami rugalmasabbá tenné az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A szakszervezetek ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ritka ülésein folyamatosan kérik egy új kedvezményrendszer kidolgozását, de eddig nem jutottak előbbre. A jelek szerint a kormány nem akar tudomást venni azokról a tízezrekről, akik a nyugdíj előtt pár évvel megromlott egészséggel kerülnek az utcára és a szociális ellátórendszer foghíjas és csekély lehetőségei között bolyongva sem megélni nem tudnak, sem újabb járulékfizető éveket gyűjteni. Aktív éveik vége felé nyomorogni kezdenek, aminél csak a mostani "gránitmerev" nyugdíjkorhatár elérése után kerülhetnek rosszabb helyzetbe.

Baj van a matekkal

A kormány évek óta nem képes meghatározni a várható infláció mértékét sem. Év elején most is 1,8 százalékos áremelkedést jósolt a nemzetgazdasági tárca, vagyis ennyivel emelték meg a nyugdíjakat, miközben ténylegesen az éves szintre vetített átlagos infláció -0,2 százalékos, tehát negatív tartományban marad és a nyugdíjas infláció is csak 0,26 százalékos lesz. Harmadik éve többet fizet ki az állam, mint amennyi a törvény alapján járna, bár Barát Gábor ennél a pontnál arra is emlékeztetett, hogy a járulékfizetésre építő magyar nyugdíjrendszerhez jobban illene a béremeléseket követő nyugdíjemelési rendszer, amely magasabb kifizetéseket hozna. Azon persze lehet gondolkodni, hogy a számítási hiba nem újabb politikai trükk-e az egyre bővülő korosztály jövőbeni szavazatainak biztosítására.



"Jó kérdés, hogy miért vagyok itt" - Orbán csak megfigyelő az EU-ban

Publikálás dátuma
2015.10.25. 21:30
A minicsúcs kezdetén a magyar miniszterelnök a német kancellárt figyelte meg, láthatóan jó hangulatban FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI
A nyugat-balkáni menekültútvonalon fekvő államok csúcstalálkozóján a közös európai stratégia gyakorlati lépéseiben akartak megegyezni. A magyar kormányfő ismét külön-utas: szerinte neki már nem kellett volna meghívást kapnia a mini EU-csúcsra, Orbán Viktor ugyanis érkezésekor kijelentette: a nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt a tanácskozáson.

Javában zajlott lapzártánk idején az a csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett a menekültválság ügyében, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével. Érkezésekor több kormányfő, elsősorban Orbán Viktor a görög határ hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök azt is tudatta, hogy az Európai Tanács ülésein korábban is többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta: "senki nem hallgatott ránk". Orbán már délután azt is közölte, hogy a válság első számú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.

A magyar kormányfő belépője egyébként az volt, hogy közölte: "Jó kérdés, hogy miért vagyok itt". A nyugat-balkáni migrációs útvonal ugyanis szerint már nem érinti Magyarországot, ezért ő "már csak megfigyelőként" vett részt az erről szervezett csúcstalálkozón. Orbán érkezésekor arról is beszélt, kész megosztani Magyarország pozitív tapasztalatait a munkamegbeszélésen. "Abban bízom, hogy ma délután sikerül pontot tenni a nyitott határok politikájának végére, amely homlokegyenest ellentétes Schengennel és a meghívás-politikának, amely szintén ellentétes Schengennel. Remélem, hogy a schengeni övezet minden tagja azt fogja mondani, hogy a jövőben készen áll állni a szavát" - fogalmazott.

Orbánnál is keményebb volt a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke, aki közölte, hogy ha az érintett országok nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a vég kezdete Európa és az Európai Unió számára. "Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" - fogalmazott Miro Cerar, hozzátéve: egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni. Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását - a horvátok ugyanakkor nem támogatták az Európai Bizottság elnökének javaslatát.

Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviselte a megbeszélésen, aki szintén nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás. "Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" - fogalmazott. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot. Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.

Miközben a horvát–szlovén határon áll a bál, az európai vezetők egymásra és Görögországra mutogatnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J MITCHELL

Miközben a horvát–szlovén határon áll a bál, az európai vezetők egymásra és Görögországra mutogatnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J MITCHELL

Az Európai Bizottság szándéka szerint az EU-tag és az EU-n kívüli államok, illetve az érintett intézmények vezetőinek operatív megbeszélésén már a gyakorlati teendőket kívánták megbeszélni, például, hogy ne tologassák egymás határára a menedékkérőket az érintett országok. Erre vonatkozott az Európai Bizottság elnökének 16 pontos, a minicsúcs előtt kiszivárogtatott javaslata is. "A nyugat-balkáni útvonal menti országoknak biztosítania kell a rendes eljárások és feltételek biztosítását. A Bizottság azt is elvárja, hogy mindenki tartsa meg az érvényben lévő játékszabályokat, ha nem akarjuk megkérdőjelezni Schengent" - mondta a tervezetről a Bild am Sonntagnak Jean-Claude Juncker.

A Bizottság elnöke hozzátette: "minden nap számít, máskülönben hamarosan azt látjuk majd, hogy családok a hideg folyókban gázolva, nyomorúságos körülmények között vesznek oda a Balkánon". Juncker a schengeni külső határok szigorúbb ellenőrzése mellett is állást foglalt. "Most arról van szó, hogy lassítsuk a migrációs áradatot és külső határainkat jobban ellenőrizzük." Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azoknak, akik az EU határaihoz érkeznek, de nem nemzetközi védelmet keresve jönnek, "nincs joguk szabadon belépni az EU területére".

A még a találkozó előtt kiszivárgott javaslattervezet a The Wall Street Journal szerint egyrészt figyelmeztet: "a menekültekkel emberségesen kell bánni, hogy elkerüljünk egy humanitárius tragédiát Európában". Másrészt olyan elemeket is tartalmaz a szöveg, amelyek lassítanák vagy gátolnák a migránsok haladását, legalábbis kontrollálatlanul, hiszen azoknak az uniós szabályoknak is szeretnének érvényt szerezni, hogy minden ország vegye le az ujjlenyomatokat és regisztrálja a migránsokat.

"Az erős vezetőt veszélyesnek tartják"

Orbán Viktor az ABC című spanyol konzervatív napilap vasárnapi számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy a magyar határon bevált a kerítés, ahogy máshol is Európában, habár ezekről nem beszélnek. "A miénk az ötödik. Vannak a spanyolok (Ceuta, Melilla), van Calais-ban, Görögország és Törökország határán, Bulgáriában a török határon, és mind hatékonyak. Senki sem mondja, hogy ez az ideális megoldás, de el kell ismerni, hogy ez áll legközelebb az ideálishoz" - állította a kormányfő. Orbán úgy látja: a kerítés csak a második legjobb megoldás, amely az "első védelmi vonallá vált", a legjobb megoldás az lenne, ha a görögök elfogadnák az európai határvédelmi segítséget. Orbán szerint ki kell mondani, "Görögország nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, az ő feladata lenne megvédeni az uniós külső határokat, ahogy azt Magyarország tette. Ez politikai akarat kérdése. Ha nem képesek egyedül, kérjenek segítséget" - jegyezte meg.

Mint mondta, amikor Angela Merkel engedélyezte az ellenőrizetlen és szabályozatlan belépést a migránsok számára, Magyarország komoly bajban volt. Orbán úgy fogalmazott: a migránsok megszállták a déli határainkat, de a szerződés betartása miatt nem tudtuk továbbengedni őket a következő schengeni országba a nyugati határ felé. Így növekedett masszívan a migránsok száma Magyarországon. Ebből a szempontból Merkel sokat segített nekünk - állította a kormányfő. Orbán szerint ha képesek vagyunk megtenni és megerősíteni a schengeni megállapodás alkalmazását, akkor lesz meg a kiindulási pontunk a törökökkel való tárgyaláshoz.

A török elnökről így nyilatkozott: "Én tisztelem Erdogan elnököt, bár a nemzetközi sajtó számára egy fekete bárány. Ha azt akarják, hogy a török társadalom fejlődjön, egy erős vezetőre van szükség, akár tetszik, akár nem. Mert az Európai Unióban nem kedvelik az erős vezetőket. Az Európai Unióban a jó vezető a gyenge vezető, az erős vezetőt veszélyesnek tartják." Meglátása szerint az unió az intézményi vezetést preferálja, de a kollektív irányítás szerinte csak jólét idején működhet, krízisben nem.

Szerző