Előfizetés

Miért részesítik előnyben Vajnát?

Az újpesti önkormányzat Quaestor-kötvényeiről, Andy Vajnáról, a földeladásokról, a reálbérekről, a migránshelyzetről és a sporttámogatásokról is beszéltek a képviselők az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén. Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt kérdezte, miért részesíti előnyben Andy Vajnát a kormányzat.

Hangsúlyozta, hogy a kormánybiztos adókedvezményeket kap, kaszinói nincsenek bekötve az adóhatósághoz, azok nyereségét pedig adóparadicsomokba menekíti. Simicskó István honvédelmi miniszter azt felelte, hogy Andy Vajna fontos szerepet tölt be a hazai filmiparban, a magyar és a nemzetközi filmipar megbecsült tagja. Hangsúlyozta, hogy miután filmipari kormánybiztossá nevezték ki, lemondott filmes érdekeltségeiről, azok a cégek pedig, amelyek valamilyen munkakapcsolatban állnak vele, az adott országban befizetik a közterheket. A miniszter arra is kitért, hogy a kaszinók játékadót fizetnek, ezért egy adózó, tisztességes tevékenységről van szó.

A Fidesz-kormány "25 év legnagyobb gazemberségére" készül

Az MSZP szerint nem lehet megakadályozni a magyar termőföld külföldi kézbe kerülését az állami földek eladásával.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a külföldiek földvásárlását akkor lehet megakadályozni, ha ezek a földek állami kézben maradnak. Minden más esetben legkésőbb húsz év múlva külföldi kezében kerülhetnek a most eladott földek - tette hozzá.

Mint mondta, reméli, hogy a hétfő délután, a földeladásról tartott parlamenti vitanapon mindenki számára világossá válik: amire a Fidesz-kormány készül az elmúlt 25 év legnagyobb gazembersége. Szerinte ezeket a földeket ugyanolyan technikával és ugyanolyan módon játsszák ki a barátoknak, mint ahogy az a földbérelteknél történt.

Harangozó Gábor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke mutyijellegűnek tartotta az összes állami tulajdonban lévő szántóföld eladását. Ezt azzal magyarázta, hogy egy hónap alatt akarják elárverezni a földeket, így - véleménye szerint - az előre kiválasztottak nagyobb eséllyel juthatnak földhöz.

Szóvá tette, hogy azoknak van elővásárlási joga, akik "gazemberséggel" jutottak a földbérletekhez. Emlékeztetett arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata alapján a földpályázatok egyharmadánál csalás történt. Harangozó Gábor szerint nincs megélhetés, nincs munka a magyar falvakban élő embereknek. Ezt a folyamatot meg kellene állítani, például egy olyan bérleti rendszerrel, amelyben előírnák, mire lehet hasznosítani a földeket - mondta. Szorgalmazta az önkormányzatok elővásárlási jogának biztosítását is a földek esetében. Ha kormányra kerülnek, a most eladott földeket vissza szeretnék vásárolni - jelezte.

Gyurcsány: az én személyem emelte ki a Sukoró-ügyet

Publikálás dátuma
2015.10.26. 15:36
FOTÓ: Népszava
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint az ő személye emelte ki a Sukoró-ügyet a másfél ezernyi elszámoltatási ügy közül. A politikus erről Császy Zsolt Az Orbán-rezsim börtönében című könyvének hétfői budapesti bemutatóján beszélt.

Mint mondta: a vizsgált ügyek alig négy százaléka jutott el a feljelentésig, vádemelésig hét, elsőfokú ítéletig két eset ért el, de a "nullához közelítő váderedményesség" dacára mindez hozzájárult a 2010-es országgyűlési választások eredményéhez.

Gyurcsány Ferenc szerint az volt az elgondolás, hogy "ha engem nem tudnak elcsípni, akkor valaki más vigye el ennek a terhét". A politikus "a diktatúrák vérlázító szokásának", az Orbán-rendszer politikai önkényének nevezte, amikor a gyanúsítottnak enyhébb eljárást helyeznek kilátásba, ha másra vall.    

"Ennél romlottabb rendszerek is megbuktak" - jelentette ki, hozzátéve, ha ez megtörténik, a meghurcoltaknak elégtételt, kárpótlást kell adni. Mint mondta, olyan igazságszolgáltatásra van szükség, amely az érintett kilététől függetlenül folytatja le az eljárást.

Debreczeni József, a DK elnökségi tagja, a kötet kiadója megemlítette: a koncepciós perek jellemzője, hogy előbb szemelik ki a bűnöst, és ezt követően születik meg maga az ügy.

Emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben hatalomra jutott csoportnak már négy évvel korábban szándékában állt Gyurcsány Ferenc börtönbe juttatása, szerinte pedig az ügyészség Györgyi Kálmán legfőbb ügyész "rejtélyes" és idő előtti lemondása óta a Fidesz befolyása, vagy uralma alatt állt.

Császy Zsolt saját esete kapcsán az igazságszolgáltatás torzulásáról beszélt, amit szerinte nem hibák okoztak, hanem a "tudatos torzítás a politikai célok érdekében", megjegyezve, hogy a rendszerváltás egyik célja az volt, hogy ne lehessenek többé ilyen perek.

A Szolnoki Törvényszék szeptember 30-án ítélte négy év letöltendő börtönbüntetésre Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben első fokon, nem jogerősen. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott.  

A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.