Előfizetés

Hivatalos: győzött a Jog és Igazságosság

A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzött a vasárnapi lengyel parlamenti választásokon, a törvényhozás alsóházába, a szejmbe pedig öt párt került be - derül ki a szavazatszámláláson alapuló előzetes eredményekből, amelyeket hétfő este ismertetett az országos választási bizottság (PKW).

A PKW által közölt eredmények hasonlóak az Ipsos közvéleménykutató intézet által végzett, hétfőre virradó éjjel ismertetett exit pollokhoz. A PiS a becsléseknél egy hajszálnyival kevesebbet, a szavazatok 37,58 százalékát, míg a nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a becsléseknél fél százalékkal többet: a voksok 24,09 százalékát szerezte meg, így a fő ellenzéki erővé válik a törvényhozásban. Parlamenti mandátumot nyert a szavazatok 8,81 százalékát megszerző jobboldali Kukiz'15 mozgalom, az 7,6 százalékos eredményt elérő újliberális Nowoczesna (Modern) párt, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) is a maga 5,13 százalékos választási eredményével.    

Szorosan az 5 százalékos bejutási küszöb alatt végzett a jobboldali-populista KORWiN (4,76 százalék), valamint az Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), az új baloldalhoz sorolt Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A ZL a szavazatok 7,55 százalékát nyerte el, de mivel koalíció, így a 8 százalékos bejutási küszöb vonatkozott rá.

A PiS a 100 fős parlamenti felsőházban, a szenátusban is szilárd többséggel rendelkezik, az előzetes eredmények szerint 58 mandátumot tudhat magáénak. A nemzeti konzervatívok győztek a hagyományosan inkább a PO-ra szavazó lengyel fővárosban, Varsóban is, ahol a pártlisták élén Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, és Ewa Kopacz eddigi kormányfő álltak. 
A twitter közösségi hálózaton az eredményhirdetést követően Norbert Maliszewski neves politológus a nem hivatalos átszámításait közölte, amelyek szerint a PiS 230 parlamenti mandátumot szerzett. Ez kevesebb az exit pollok alapján átszámított 232 mandátumnál, ami - egyetlen egy mandátum hiányában - nem teszi lehetővé az önálló kormányalakítást. Az onet.pl hírportálon közölt más átszámítások viszont a parlamenti többséget biztosító 235 mandátumról beszélnek. A választások hivatalos végeredményét és a mandátumok pontos megoszlását a PKW azonban csak kedd délutánra ígérte.

Az előzetes eredmények fényében a PSL két ismert politikusa, Janusz Piechocinski eddigi kormányfő-helyettes és gazdasági miniszter, valamint Waldemar Pawlak - aki 1992-ben, valamint 1993 és 1995 között volt kormányfő - többé nem foglal el képviselői helyet a törvényhozásban. Pawlak a szenátusi választásokon indult.

A választásokon induló pártok hétfőn elkezdték a választási kampány kiértékelését. A TVN24 hírtelevízió értesülései szerint kedden e célból a PO vezetése ül össze, a párton belül egyre többen Kopacznak a pártelnöki posztról való leváltását követelik. A lengyel  baloldalnak a parlamentből való kiszorulásával kapcsolatban hétfő este Leszek Miller, az SLD elnöke kijelentette: "a baloldal nélküli szejm olyan, mint a balkezét nélkülöző balkezes". Miller megerősítette a választások előtt bejelentett döntését: a párt tervezett tisztújításán nem pályázik elnöki posztra.

Komoly feszültségek az EU-csúcson

Szakértők szerint fontos volt a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója, de áttörés nem történt. Így értékelte a történteket Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője és Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezetőkutatója.

A vasárnapi csúcstalálkozón részt vevő országok a migrációs válság kezelése érdekében egy 17 pontos akciótervet fogadtak el. A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a migránsoknak megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.

Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint a csúcstalálkozóra már korábban sort kellett volna keríteni, de mindenképpen fontos, hogy most egy asztalhoz ültek az országok vezetői, és megvitatták milyen kockázatokat hordoz magában az ellenőrizhetetlenség, és milyen destabilizációs hatásai lehetnek annak, ha nem enyhítik a nyomást.

Speidl Bianka szerint az is jelzésértékű, hogy Törökországot nem hívták meg a találkozóra, ugyanis mint felidézte: Angela Merkel Ankarában folytatott tárgyalásain, a török vezetők kemény feltételeket szabtak az Európai Uniónak.

Ez biztos komoly feszültséget okoz az uniós vezetők körében, és egyelőre nem tudják mit válaszoljanak - tette hozzá. A Migrációkutató Intézet kutatója hozzátette: a csúcstalálkozón hozott intézkedésekkel csak a meglévő helyzetet próbálják kontrollálni, és csak humanitárius szinten kezelik az eseményeket. Speidl Bianka megjegyezte továbbá, hogy most jött vissza a szlovén határról, és a szlovének úgy érzik, csapdába kerültek. 

Nincsenek ellenérzéseik a menekültekkel szemben, de a helyzetet kezelhetetlennek látják - jegyezte meg a kutató, aki szerint amíg a török-görög határon nincs megegyezés, addig hiába próbálják a szlovén határt erősíteni.

Pánik a stúdióban: élő adásban csapott le a földrengés - Videó!

Az afgán televízió egyik csatornája épp élő híradást közvetített, amikor Kabult is elérte a rengés - írja az mno.hu.

A földrengés erejét jól mutatja a kamera heves rázkódása, és jól hallható az is, ahogy a háttérben a tárgyak a földre zuhannak. A tévébemondót váratlanul érte az esemény, egy darabig próbált helytállni, de végül kénytelen volt elhagyni a stúdiót.

A legfrissebb, esti adatok szerint a földrengés 215 halálos áldozatot követelt, azonban félő, hogy ez a szám jóval magasabb is lehet.

Korábban írtuk: Hétfőn, helyi idő szerint kora délután (közép-európai idő szerint délelőtt fél 11-kor) erős földrengés rázta meg Afganisztánt, amelyet Indiában és Pakisztánban is érezni lehetett. A helyi média több tucat halálos áldozatról számolt be, a térség infrastruktúrája – köztük a kommunikációs hálózat – súlyosan sérült.

Bár a rengésnek Afganisztánban, Kabultól 254 kilométerre északkeletre volt az epicentruma, a szomszédos Pakisztánban is sok áldozatot követelt. Ott legalább 152-en vesztették életüket, míg Afganisztánban 63-an. A sérültek száma nagyjából ezerre tehető. Észak-Afganisztánban 12 iskolás lány meghalt, az iskolaépület rájuk dőlt.