Már a csigagyűjtést is megadóztatják

A stabilnak mondott adórendszer januártól újra változik. A módosítások egy része már a nyáron ismertté vált, a hiányzókról és azokról, amelyeket az Európai Unió nemtetszése miatt kell megváltoztatni – mint a „szabad pálinkafőzés joga” –, most ősszel dönt a parlament. Módosul az adózás rendje és az adóigazgatás szervezeti felépítése, de meglepetésre számíthatnak a természetben gyűjtögetők is.

A piacgazdaság egyik fő pillére az adópolitika. A mindenkori kormányok választási ígéretei között mindig szerepel az, hogy az adóalanyok mely társadalmi rétegeinek érdekeit kívánja szolgálni a hatalom megszerzésére vagy megtartására törekvő politikai erő. Az Orbán-kormányok számára látszólag a családok adóterheinek mérséklése a cél, valójában a különböző kedvezmények hatása eltörpül a a legkülönfélébb jogcímeken kivetett különadók közvetett és közvetlen terheihez képest. A Fidesz mindig is a tehetős középosztály felső rétegeinek érdekeit képviselte és képviseli, náluk marad több pénz a jövedelmükből az adók kifizetése után is. Ugyanakkor számos, nehéz szociális helyzetben lévő háztartás a kedvezmények sem tudja kihasználni. A jövő évi változások is részben ebbe az irányba mutatnak.

Az adózás rendje

Jövőre az adóhatóság kategorizálná az adózókat, és eltérő eljárási szabályokat alkalmazna a megbízható és a kockázatos adóalanyokra. A minősítést az adóhatóság első ízben a 2016. első negyedévre vonatkozó adózói adatok alapján adja majd ki. Az eredményt az ügyfélkapun lehet majd lekérdezni, először 2016. második negyedévétől. Ehhez 10 úgynevezett megbízhatósági kritériumot kell az adózóknak teljesíteniük. Akik megfelelő minősítést kapnak azok majd előnyösebb elbírálásban részesülnek, mint a kockázatosnak ítélt adózók. Számukra a kiszabható mulasztási és adóbírság felső határát 50 százalékkal mérséklik az általános szabályok szerint megállapítható mértékhez képest. Az is kedvező változás, hogy a nyilvántartott tartozásra évente egy alkalommal automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt lehet kapni. (Újdonság, hogy a visszaigényelt általános forgalmi adót az adóhatóság .)

A "megbízható adózó" kategória mellett létrejön a "kockázatos" minősítés is. Ide azokat az adóalanyokat sorolják, akik nagy összegű adóhiányt vagy -tartozást halmoztak fel, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak, valamint azokat is akiket egy éven belül ismételt üzletbezárásra büntetettek. A "kockázatos" kategóriába sorolt adózók nem részesülnek kedvezményes eljárásban: szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak és az általuk visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap, míg a megbízhatók 2017-től 45 napon, 2018-tól pedig 30 napon belül visszakapják pénzüket. Szakemberek szerint azt majd a gyakorlat fogja eldönteni, hogy az adóalanyok számára ezek a kedvezmények kellően ösztönzőek lesznek-e vagy sem.

Érdemes ugyanakkor felhívni arra a figyelmet - mondták a szakértők, hogy a minősítés a jövőben automatikusan történik. Ez azért is figyelemre méltó változás, mert korábban a köztartozás-mentes adatbázisba csak úgy lehetett bekerülni, ha az adóalany ezt kérelmezte az adóhatóságnál. Miután ezt a munkát az adóhatóság maga fogja elvégezni, erről is értesítést küld majd az adóalanynak. A köztartozás-mentességből származó előnyöket mindig a következő adóévtől lehet majd érvényesíteni.

Az adóhatóság szankcionálási lehetőségei némileg szűkülnek, kisebb adózási hibát elnéznek majd az adóalanyoknak, abban az esetben, ha a megelőző öt év során nem állapított meg a cégnél az adóhatóság az össz-adóteljesítménye három százalékát meghaladó mértékű adókülönbözetet.

Az adóhatóság szigora enyhül abban a tekintetben is, ha az adóalany a jövőben bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja. Ebben az esetben mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – hívják fel az adózót a kötelezettsége teljesítésére, azaz adminisztrációs hibát, tévedést nem büntetnek azonnal.

Kedvező változás az is, hogy az szja fizetési kötelezettségnél a korábbi 150 000 forintról 200 000 forintra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára, melyet a szja mellett, az egészségügyi hozzájárulásra is kiterjesztenének.

"Megbízható" adózó csak bejegyzett társaság lehet, illetve úgynevezett áfa-regisztrációval is kell rendelkeznie.

Személyi jövedelemadó (szja)

A törvényjavaslat szerint megszűnne az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás intézménye, ezeket utoljára a 2015. évre vonatkozóan kell megtenni. A tervezett módosítás szerint a jövőben, ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és nem érvényesít adókedvezményt, nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az adó megállapítására (bevallási nyilatkozat). Az adóhatóság a magánszemély bevallását a havi bevallások alapján készíti el, és március 15. után küldi meg az adózónak elektronikus úton. (A törvényjavaslat feltételezi azt, hogy az adózónak van ügyfélkapu hozzáférése.)

A bevallási nyilatkozatot első alkalommal 2015. évre vonatkozóan lehetne tenni, úgynevezett bevallási ajánlatot pedig a 2016. évre vonatkozóan készítene először az adóhatóság. (Vagyis mind a kettő az adott adóév lezárását követően, vagyis mindig a következő esztendőben lenne aktuális.) Az adózó az adóhatóság ajánlatát tanulmányozhatja, és módjában áll megkifogásolni azt. Ha az adóhatóság az adóalany észrevételt elfogadja, akkor az adót is ennek alapján vetik ki.

Jövedéki adó

Januártól változnak az otthoni pálinkafőzés szabályai, mert Magyarország ismét kénytelen megadóztatni a pálinkafőzést. Bár a Brüsszellel folytatott jogvita eredményeképp a házi pálinkafőzéshez továbbra sem kell engedély, nem kell bejelenteni, és még nyilvántartások vezetésére sem lehet kötelezni az otthoni főzőket, a „párlat adójegy” azonban pénzbe kerül. Literenként 700 forintot kell majd fizetni a pálinkafőzőknek, és legalább 5 darabot venniük kell belőle. Az adójegyek maximális mennyisége 86 lesz, vagyis legfeljebb évi 60 ezer 200 forintba kerül a „szabad” főzés. Az új adó beszedését - szakértők szerint - vélhetően erősen puhítja az a szabályozás, hogy az ellenőrzést nem a NAV, hanem a helyi önkormányzat adóhatósági képviselője, vagyis a jegyző végzi majd. A bérfőzdéknek a tavaly bevezetett, literenkénti 835 forintos szeszadót továbbra is meg kell fizetniük, vagyis itt egy liter pálinka kifőzése mintegy 1535 forintba kerül majd. Az idei év eleje óta be kell jelenteni, ha valaki pálinkafőzőt vásárol, és berendezésenként 1000 forintot kell befizetnie az önkormányzathoz.

Illetékek

Az elektromos meghajtású járművek mellett az egyéb környezetkímélő járművek visszterhes megszerzése is illetékmentessé válik majd. A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy a fuvarozási ágazatban használt autóbusz, nyergesvontató és tehergépkocsi megszerzése is illetékmentessé válik.

Helyi adók

A helyi adót fizetők a bevallási kötelezettségüket a jövőben az általános nyomtatványkitöltő programmal, egységes formában is teljesíthetnék, és a benyújtott bevallásokat az állami adóhatóság továbbítaná az érintett önkormányzati adóhatóságoknak. (Így vallanák be a vállalkozások például az iparűzési adót.)

Ugyanakkor nem csak a hazai e-útdíj, hanem a ráfordításként, költségként elszámolt külföldön és belföldön megfizetett megtett úttal arányosan fizetett díj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért megfizetett díj 7,5 százaléka is levonható lesz az iparűzési adóból. (A belföldi e-útdíjnál már 2013. július 1-je óta él a 7,5 százalékos szabály.)

Nyári változások

Az Országgyűlés előtt fekvő adó-törvényjavaslat mellett az érdemes áttanulmányozni az idén nyáron elfogadott módosításokat is, mert egyes szabályokat, így például a vállalkozásokat érintő növekedési adóhitelt, már az év végi adókalkuláció készítése során is alkalmazni lehet.

A jövő év legjelentősebb, minden magánszemélyt érintő változása az 1 százalékpontos szja-csökkentés, ami a személyi jövedelemadó 16 százalékos kulcsának 15 százalékra való mérséklését jelenti. Kamatjövedelem esetében - ha a juttatást megalapozó időszak, például egy lekötés, 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történik, akkor a 15 százalékos adókulcs a 2016-os időszakra eső jövedelemre már arányosan alkalmazandó" - tudtuk meg Csizmadia Helénától, a a MAZARS adóigazgatójától. A szakember hozzátette: az szja mértékének csökkentésén túl 2016-tól elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése, melynek során a kedvezmény adóra átszámítva a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, gyermekenként. A nyári módosítások a jövőben folyamatosan biztosítják majd az szja-kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok számára is: a visszalépő tagnak kifizetett összeg adómentes jövedelem lesz, illetve ha azt a tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja, annak 20 százalékának értékéig, de maximum 300 ezer forintig - a megfizetett adója terhére - adóvisszatérítésről rendelkezhet. Az érintett magánszemélyeknél ugyanakkor januártól tehernövekedést jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 6 930 forintról 7 050 forintra emelése.

A cégek a jövő évtől egy új kedvezménnyel élhetnek. Az úgynevezett növekedési adóhitel lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni - mondta Csizmadia Heléna. Ez a kedvezmény - a meghatározott feltételek mellett - csak akkor vehető igénybe, ha a társaság az adóévben, és az azt megelőző 3 évben már működött és nem alakult át, továbbá ha az adózás előtti eredmény eléri a megelőző adóévi eredmény abszolút értékének ötszörösét. Növekedési adóhitel először a 2015-ös adóévre lehet alkalmazni. Meghatározott feltételek mellett az adózó nullára csökkentheti a növekedési adóhitel - még esedékessé nem vált - összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben beruházást és létszámnövelést valósít meg.

A közműcégek közműadóját érintő változás, hogy átmeneti mentesség vonatkozik az új nyomvonalon létesített közművekre és a már meglévő szélessávú internetet biztosító vezetékekre vonatkozó fejlesztésekre is, mivel ezen közművezetékekre csak az üzembe helyezést követő 6. évtől kell majd adót fizetnie.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással összhangban a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forint feletti része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21 százalékra csökken azzal, hogy a 2016-2018 közötti időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett különadó összegét. Lényeges változás még, hogy a hitelintézetek különadójának alapja 2016-ban már nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg lesz.

Jövedelemkülönbségek

A lakosság bevallott jövedelmeiről a legpontosabb képet a NAV-hoz benyújtott szja-bevallások, illetve a befizetett adók adják. A napokban megjelent kimutatásokból kiderül: 2014-ben az átlagos jövedelemnövekedés 5,8 százalékos volt. A statisztikát a harmadik Orbán-kormány által felszámolásra ítélt regionális adóhivatalok adták. Így feltehetően most lehet utoljára következtetéseket levonni abból, hogy mekkorák az átlagos jövedelemkülönbségek az egyes régiók között.

Angus Deaton a közgazdasági Nobel-emlékdíj idei kitüntetettje hívta fel a figyelmet arra, hogy az átlagos jövedelmek elfedik a tényleges (legális) jövedelmi viszonyokat, hiszen szép számmal vannak Magyarországon, akik évekig nem részesülnek béremelésben, prémiumban, mások akár többször is. Mindezt figyelembe véve az elmúlt évben Vas megyében nőttek a legnagyobb mértékben az átlagos jövedelmek, mégpedig 7,2 százalékkal, a sereghajtó ezzel szemben Tolna megye lett, tehát nem a leggazdagabbnak, illetve a legszegényebbnek tartott megye.

Viszont a legnagyobb éves jövedelemről, 1,1 milliárd forintról egy budapesti adózó vallott, Vas megye legnagyobb adófizetője viszont csak 183,9 millió forintról. Budapest kerületei közül a XII.-ben keresnek a legjobban, és a XV.-ben lakók bevallott jövedelme a legalacsonyabb. Pest megyében továbbra is Telkiben élnek a legmódosabbak, a ceglédi járásban fekvő Mikebudán pedig a legszerényebb bevétellel rendelkezők.

Gyűjtögetési a szegények?

A jövő évi tervezett adótörvény-módosítási csomag kitér a gyűjtögetőkre is, vagyis a vadon gyűjtött gyógy- és fűszernövények, gyümölcsök és gombák, vagy például éti csiga – nem egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként való – értékesítése után ezentúl a bevétel 25 százaléka után adózni kellene - írta az Adózóna.

Az indoklásban az szerepel, hogy jelenleg nincsenek egyértelmű előírások az egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező magánszemélyek által gyűjtött termékekből származó jövedelmek adózására. A javasolt új szabály a fémhulladék-felvásárláshoz hasonló megoldást vezetne be elsősorban azokra a magánszemélyekre vonatkozóan, akik jelenleg jellemzően nem fizetnek adót, mert – bár rendszeres jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytatnak – az önadózás szabályainak nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni.

A javaslat elfogadásával nem lesz megkerülhető az adózás a gyűjtött javak felvásárlónak történő eladása esetén, mert a felvásárlónak kötelező lesz minden kifizetett forint 25 százaléka után 16 százalék, vagyis 0,25x0,16=4 százalék személyi jövedelemadót levonnia, bevallania és forrásadóként befizetnie. Ha a gyűjtött termékek eladása nem felvásárlónak (például piacon) történik, továbbra is a jelenleg hatályos szabályok maradnának érvényben.

Aki tehát egyéni vállalkozóként gyűjtöget, továbbra is az egyéni vállalkozóra vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmaznia, akinek pedig van olyan őstermelői igazolványa, amely jogosít a gyűjtögető tevékenység folytatására, és ahhoz van az adóévre érvényesített betétlapja, annak bemutatásával, illetve, ha családi gazdálkodó, az e jogállását igazoló okirata bemutatásával továbbra is elkerülheti, hogy a felvásárló az új szabályt alkalmazza.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint elfogadhatatlan, hogy a Fidesz az adótörvények módosításával újabb sarcot vetne ki, ezúttal a legszegényebbekre. A gyűjtögetési adó bevezetésével sok esetben a mélyszegénységben élők egyetlen jövedelemforrását adóztatnák meg, amellyel újabb családok megélhetése kerül veszélybe. A PM felszólítja az Orbán-kormányt, hogy ne a legszegényebbeket sarcolja újra és újra, hanem inkább tegyen rendet Andy Vajna szerencsejáték-üzletei körül, tisztítsa meg a NAV-ot a korrupciótól!